Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-04 / 226. szám

Sioműat 1941. október 4. XVII. évi. 226. sz. Ára 10 liftór Havonta 2.50, negQe<i*vre 7.20 P KERESZTENY POLITIKA! NAPILAP Tuűtáfohmec hogu az tmtev riánan halalma vagyon! Irta SZALMA JÓZSEF plébános Tüzet gyújtottak szeptember 21-én a fővá­rosban. Abbau a fővárosban, amely Széchenyi fellépése előtt nyelvében, erkölcseiben, aspektu­sában úgyszólván teljesen idegen volt a ma­gyar IélektŐL De az a tűz, amelyet a legna­gyobb magyar gyűjtött meg, leolvasztotta róla az idegenség kérgét, salakját s az Ofenekbői ós Pestiből megszületett a mi tündéri Budapes­tünk. Széchenyi tüze akkoriban bevilágította az egész magyar hazát. Bár most is jutna an­nak fényéből, melegéből minden magyar lélek­nek! Akkor nem állnánk Döblingbe vezető té­pelődéssel a magyar jövő titokzatos kapuja előtt. Széchenyi emlékét idézem ma, a Katolikus Nagygyűlés napján, annál is inkább, mert ő nemcsak legnagyobb volt minden magyar kö­zött, hanem épp úgy nagy volt minden katoli­kus magyar között. Nem a nyilvánosságnak szánt naplófeljegyzései, de egyéb írásai is ós egész élete, tevékenysége mélységes hittel telí­tett katolikus embert 'állítanak elénk. Az ő pél­dája különösen útmutató, mert ő születésénél 'és vagyonánál fogva igen magas polcon volt, nem lehet tehát azt mondani róla, hogy a sze­génység, vagy a gyámoltalanság verte mintegy Istenhez. Ezt jegyezzék meg maguknak főképp azok a nagyszájú és üresfejű polgárok, akik mindenkibe belegázolnak és szennyes szájukkal mindenkit tclefröc&skölnek, aki katolikus hitét, elveit meg meri vallani még most is, amikor új Krisztusokat akarnak a régi helyébe állít­tanl Széölienyi emlékére tüzet gyújtottak és tü­Kit Hordtak szét e hazában, hogy emlékeztessék a magyart arra a tűzre, melyet 5 gyújtott meg yalamikor a lelkekben, hogy Istenőrt és "hazáért 'dolgozni, áldozatot hozni tudjunk. Ilyen figyel­meztető, emlékeztető tüzet gyújtanak meg im­már évtizedek óta minden esztendőben a. fővá­rosban. Ezt a tűzgyújtást a Katolikus Nagy­gyűlés végzi. Ezt a gyűlést az idén is megren­dezte az AO országos elnöksége. Tegnap volt az ünnepélyes megnyitás. Az idén az ad nevezetes­séget ennek a gyűlésnek, hogy azon először jut­nak szóhoz a .visszatért országrészek katolikus magyarjai. El fogják majd mondani szenvedé­seiket az idegen járom alatt, de elmondják fő­képp azt, hogy Istenbe vetett hitük és bizodal­muk volt legnagyobb erősségük a megpróbál­tatások sötét óráiban. S erre a bizonyságra ne­künk, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig nyögtük az igát, igen nagy szükségünk van. Mert mi hajlandók vagyunk azt gondolni, hogy Isten nélkül, sőt Isten elle­nére is igazgathatjuk sorsunkat. Amikor 18,. 19-ben ránk szakadt a sötét éjszaka, akkor még "csak imára nyíltak a magyar ajkak, de ahogy kezdtünk kilábolni a bajból, úgy szaporodott az istenkáromlók száma s lassankint országos divattá válik a hitetlenséggel való kacérkodás, a magyar katolikus mult kigúnyolasa, az Egy­ház és egyháziak támadása, őcsárlása. Ez a Nagygyűlés fel akar hát rázni kenne­leket, tespedő magyarok, magyar katolikusok! S amikor Istenre figyelmeztet titeket, hivatko­zik a Szent Istvánokra és Széchenyi Istváuok­v & rzt* Hitler beszámolt a Keleti háború eddigi eredményeiről Mt és félmillió fogoly — 20.000 ágQUt, 18 000 páncélost, 14.500 repülő­gépei zsáhrnányolt, vagy semmisített meg a német iiaflcrO Szeles területen DonlőKoznaK hl a Donec-meűeitee elleni hadműveleten Berlin, október S. A Führer az 1941—42. évi háborús téli segélyakció megindítása alkalmával rendezett nagygyűlésen pénteken beszédet mon­dott. Kijelentette, hogy beszédének nem az a célja, ho^y választ adjon azoknak az álíamférfiáknak, akik nemrég csodálkoztak azon, hogy miért hall­gat oly régóta. Az utókor majd mérlegelni fogja és megállapítja, hogy minek volt több súlya ezek­ben a hónapokban: Churchill ur beszédének, vagy az ő cselekedeteinek. A -továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy rendkivül nehéz, volt neki résztvennie ezrn a nagygyűlésen, mert a keleti arcvonalon a meg­indított hadműveletek során éppen most alakul ki uj, hatalmas eredmény. — Negyvennyolc óra óta — mondotta — ismét gigászi méretű hadmüvelet folyik. Ez a hadmü­velet hozzájárul a keleti ellenfél szétzúzásához, A Führer az ebben a pillanatban küzdő mil­liók nevében felhívta a német hazát, hogy minden más áldozat mellett ebben az évben is vállalja magára a téli segélyakció által megkívánt áldo. za tokát is. A Führer ezután utalt arra, hogy sohasem tö­rekedett háborúra, de az is bizonyos, hogy soha­sem akart lemondani népével együtt a német sza­badság helyreállításáról és a fellendülés előfelté­teléről. Békeajánlatait azonban mindig elvetették. Szólott ezután Hitler a birodalmat Olaszor­szághoz és Japánhoz fűző barátságáról, majd igy folytatta: Rajtuk kivül tavasz "óta több nép és állam viseltetett irántunk változatlan rokonszenvvel és barátsággal, igy elsősorban Magyarország és né­hány északi állam. A továbbiakban azt fejtegette Hitler, hogy bé­kejobbjának angol részről való többszöri vissza­utasítás után belátta, hogy ebben a háborúban csak egy döntést lehet kiharcolni: a legközelebbi 100 évre való világtörténelmi, döntést. Ezután ismertette, miként akarta a háború ki­terjedését korlátok közé szorítani azzal, hogy barátságra lépett a Szovjetunióval, Szólott Molo­tov németországi látogatásáról, amelynek során a iiépbííos olyan követeléseket támasztott, ame­lyek lehetetlenné tették a vele való megegyezést. — A helyzet már márciusban odáig fejlő­dött, — mondotta —, hogy nem lehetett kétség afelől, hogy a Szovjetunió az első alkalommal nekünk akar, esni. Akkoriban hallgatnom kel­lett. Nem beszélhettem, mert ha csak egy szót is elejtettem' volna, az Sztálint lcgkevésbbó sem ingatta volna meg elhatározásában; dft me.gfoáztottam volna magam a meglepetés lehe­tőségétől, amely mint fegyver, a kezemben volt. (Helyeslés.) Ezért még akkor is hallgattam, de most már végképp elhatároztam, hogy magam teszem meg az első lépést. — Legyen szabad itt ma kijelentenem, Hogy ez volt életem eddigi legnehezebb elhatározása, mert minden ilyen lépés olyan kaput tár fel, amely mögött csak titkok rejlenek. Június 22-én reggel megindult tehát a. világtörténetemnek ez a legnagyobb harca. Azóta mintegy három és fél hónap telt el és most itt mindenekelőtt azt a megállapítást tehetem, hogy azóta min­den tervszerűen folyt. (Viharos helyeslés.) A német hadvezetőség ez alatt az egész idő alatt egyetlen pillanatban sem engedte ki kezéből « cselekvés fölényét. Csak egyetlen megállapítást kell itt tennem. Nem csalatkoztunk a tervek helyességében és nem 'csalatkoztunk a. nétnet katonák páratlan történelmi bátorságában és nem csalatkoztunk fegyvereink jóságában sem. Egy dologban azonban mintha csalatkoztunk volna. Fogalmunk sem volt arról, hogy milyen gigászi előkészületeket tett ez az ellenfél Né­metország és Európa ellen és milyen hallatta" nul nagy veszély fenyegetett, amelyet czalka* lommal hajszálnyival megelőztünk. Ez a ve­szély nemcsak Németországot, hanem az egész Európát fenyegette. Ezt ina már itt bátran el­mondhatom. Ezt csak ma juttatom kifejezésre, esak ma szabad kijelentenem, mert ez az ellen­fél már megtört és sohasem emelkedik fel. (Percekig tartó tomboló éljenzés.) Itt Európa ellen olyan szám tömörült, amelyről sajnos, a legtöbb embernek fogalma sem volt, sőt sokak­nak ma sincs. Ez a második Dzsingisz kán ro­hama lelt volna, — Most elsőizben történik meg, hogy európai ,ra. Hivatkozik történelmi korokra, nagy meg­próbáltatásokra, amelyekben kézzelfogható volt az Ur segítsége, pártfogása. De nem kell ne­künk a' messze múltba mennünk • okulásért! Elég példa, okulás annak a számára, aki nem siket, nem vak, a jelén is. Olvasd csak el a mai evangéliumot! Milyen nagyon ránk illik! Mi is tehetetlen, gyógyíthatatlan betegként feküd­tünk 2 évtizeden keresztül balsorsunk ágyán. És akkor", a szenvedések országútján, találkoz­tunk az Istennel. És kimondotta fölöttünk a megbocsátásnak üdvösséges igéit: Bízzál, Szent István népe, megbocsáttatnak a te vétkeid! Ezzel a bocsánattal együttjárt a látható segít­ség is, az ország egyes részeinek a visszatérése. De ez a bocsánat még nem teljes, ahogy a ma­gyar feltámadás is. .ggak még részleges.. Hogy. ez a föltámadás teljessé váljék, teljes, egész, őszinte kell, hogy legyen a mi hitünk is. Ut autem sciatis, quia filius hominis potestatem habét" . . . Tudjátok meg, bogy . az Eprber Fiá­nak' hatalma vagyon! Ennyi már kimondatott és bebizonyult: De még hiányzik ennek teljes­ségéből a; surge et ambula, a: kelj fel és járj! Ez lesz a teljes magyar feltámadás! Amikor majd arra a másik Cenkre is. feljuthat Széche­nyi stafétája, útba ejtvén* az általa alkotott Porta Orientalist. Ennek" a kiesdésére gyűltek össze az ország fővárosában a magyar nép ka­tolikus vezetői, erről tanácskoznak jelenleg is­Mi, akik nem vehettünk részt ezeken az ünnep­ségeken, tanácskozásokon, lélekben egyesüljünk velük s imádkozzunk az áldás, a magyar feltá­madás teljességéért.

Next

/
Thumbnails
Contents