Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-03 / 225. szám
. «2 Tizennégvéves munhásleanij halűlogrása a harmadik emeletről „reireáüolí az utátiirik", irfa huesnleveléhen ideáljának a reménytelenül szerelmes fiatal leány (A Délmagyárorsgág munkatársától) Megdöbbentő halálugrás történt Csütörtökön a Tisza, Lajos-körút 20. szám alatt. Reggel fél 7 órakor a Tisza Lajos-körúti Gróf-palota harmadik emeleti folyosójáról az udvar kövesetére petette magát egy egyszerűen öltözött 14—75 év körüli leány, aki a borsaimag halálugrás Wán holtan terült el az udvar, kövesetén. A borzalmas öngyilkosságot a bázfoeliek fedezték fel, akik a puffonásra lettek figyelmesek. Nyomban az összetört tagokkal és szétrepedt koponyával fekvő öngyilkos leányhoz siettok, azonban már nem lehetet rajta segíteni s a kihívott mentőorvos is Csak a beállott halált állapíthatta mgg. a megrendítő öngyilkosságról értesítették a rendőrséget, ahonnan dr. Je lenffy Szilárd rendőrfőfejügyelő vezetésével rendőri bizottság ment ki az öngyilkosság színhelyére. A házbeliek a rendőrfőfelügyelőnek elmondatták, Hogy reggel fél 7 óra tájban észrevették, hogy egy kisleány siet be izgatottan a bérház kapuján és egyenesen a lépcső felé tart. A harmadik emeleti folyó előtt megtorpant egy pillanatra, papírlapot és ceruzát vett a kesébe és a papírosra néhány szót jegyzett. Azután elszántan lépett ki a harmadik emeleti folyosóra és még mielőtt bárki megakadályozhatta volna, mosolygó arccal átvetette magát a korláton s a következő pillanatban borzalmas halálsikollyal, összetört tagokkal, szétloccsant koponyával terült el az udvar kövezetén. A rendőrség az öngyilkos leány ruhájának zsebében búcsúlevelet talált, ebből megállapították, hogy az életunt Denikó Erzsébet 14 éves kiszombori gyári munkásleánnyal azonos. Demkó Erzsébet néhány héttel ezelőtt jött be Kiszömborról Szegedre. Itt az egyik gyárban kapott alkalmazást. Demkó Erzsébet az utóbbi napokban szerelmi bánatáról panaszkodott munkástársainak. Egy, a Sajka-utca 3. szám alatti barátnőjének többször elpanaszolta, hogy ideálja nem szereti és ezért inkább öngyilkos lesz. Ruhájában talált búcsúlevelében is Csak szerelmétől búcsúzik el: „Kedves Jenő! — írja szerelmesének az öngyilkos leány —, félreállok az utódból, ha nem lehetsz enyém, légy boldog mással. Utolsó kívánságon, hogy legyél te is olyan boldog, mint amilyen boldog most én vagyok a halál percében." A levél sarkára még odaírta; ,JA szerelem nem szégyen? . . . Demkó Erzsébet vagyok, Kiszombor. Csatorna-utca 31." A búcsúsorokhoz az öngyilkos leány fényképét mellékelte ázzaj a kívánsággal, Hogy .a rendőrség juttassa el a Sajka-utcában lakó barátnőjéhez. Leányuknak borzalmas halálugrásáról a rendőrség értesítette a Kiszomborban lakó szülőket- Demkó Erzsébet holttestét a bonctani in® tézetbe szállították s tekintettel arra, bogy az öngyilkosság minden részletét tisztázta a rend őrség, az aktákat már csütörtökön délben le is ' zárta. Tanári vezetés síelt működő egyetlen gyorsíré- és géplrószakislioiája Szegednek dél ferencit éak!-,anár-szakiskoSzeged Szécheny-tér 7. 11.22. lai igazgató, iskolája Te'efon 28-15 • t » Walter Crane az iparhatóságon Ideiglenesen a városházi hivatalokban helyezték el a múzeumból kiszorult értekes képeket ('A Délmagyarország munkatársától) Az Utóbbi hónapok alatt megszépültek a hivatali helyiségek a torony alatt. Majdnem valamenynyi hivatali szobába — a polgármesteri szobától kezdve a tanácsnoki szobákon át az iktatóig — néhány igen szép kép került. A hivatalBs helyiségek komolyságát, sőt komorságát derűs színek ée nemes yonalak tették otthonosabbá, fzebbé. A főcél ugyan nem ennek az esztétikai vágynak teljesítése volt, hanem főként az, hogy otthont adjanak néhány képnek, amely addig a város muzeumában függött a falon, vagy pihent az alkalmi raktárban, a férőhelyek megszűkülése miatt azonban utóbb kiszorult a múzeumból. A képek elhelyezését megfelelő tanácskozások előzték meg, amelyeknek során a vezető tisztviselők szabadkezet kaptak aziráuybau, hogy melyik képet óhajtják felakasztani szobájukban. Ami a válogatás Után kimaradt, azt szétosztották a különféle hivatali helyiségek között. Az egyik rendkívüli fontos, de nem túlságosan reprezentatív hivatali helyiségben, az iparhatóságnál egy többezer pengőt érő kép függ: Walter Crane műve ,Jlajnal" címmel. Tévedés ne essék: nem irigyeljük azt a drága és híres képet a szóbanforgó hivataltól. Kétségtelen, hogy azok között az emberek között, akik ebbe a hivatalba járnak, nagymértékben terjeszti a kultúrát és a művészet szeretetét. Lehet, hogy az ott megforduló emberek nagyiésze pillanatnyilag nem értékeli a képet a megfejelő nívón, azonban az is lehet, hogy mag tan ujja értékelni, ha a véres kulturális vezetősége erre megtanítja. Emellett a kétségtelenül szép és nagy cél mellett azonban arca iá gondolni kell, Hogy ilye* drága, képet olyam helyiségben helyezzenek fii, áhA gondozni lehet, akol van arra idő, hogy gondozzák. Mert a képek nagyon is élő valamik? elpusztulnak, mint az ápolatlan virágok. Nincs kétségünk aziránt. hogy az említett hivatalban gondozzák is a „Hajnal" című remekművet, azonban nincs kizárva, hogy magasabbrangú hivatalban. ha nem is több készség, de mindenesetre több idő állna rendelkezésre a kép ápolására. Ezek a szempontok tehát azt teszik szükségessé, hogy megfelelőbb elhelyezést találjanak a hirég múzeumi tárgyaknak s újabb tanácskozások után átrendezzék a hivatali szobákban elhelyezett festményeket- Ezek a festmények ugyanis a váró® tulajdonát képezik, dó egyben közkincsek is e ezért igen nagy gondot kell arra fordítani, hogy megőrizzük őket a jövőnek. Az erre irányuló készség és szaktudás nem hiányzik az illetékesekből s ezért a kényszerítő szükséget is tekintet nélkül hagyva, más megoldást kell találni a képek elhelyezése tekintetében. Kérdést intéztünk az ügyben TTr. Csallány Dezső múzeumi igazgatóhoz, aki a következőket mondotta: — A szóbanforgó képeket a múzeum leltár szerint adta át a városházának azért, mert a muzeumban nincs raktár és egyelőre nipes megfelelő kiállítási terem sem. A képek kevésbbé rongálódnak, ha falon függnek s ezért szállítottuk a városházára a festményeket. Az már nem a moseuip faladata volt, hogy a képeket § városháza hivatali helyiségeiben szétossza és elhelyezze, így tehát erről nekem pinc® is tudomásom. Azt sem tudom, hogy Walter Crane képe hol .van. Ez az elhelyezés egyébként is csak átmeneti; amint készen leszünk C könyvtár rendezésével, a felszabaduló helyiségekben kiállítjuk és véglegesen elhelyezzük az ideiglenesen elszállított képeket. Az ügyben dr. Pálfy György kujtartanács® nokhoz is kérdést intéztünk, aki elmondotta, hogy neki sincs tudomása a képek mikénti elhelyezéséről. — Mindenesetre azonnal megvizsgálom a helyzetet s ha valahol nem találom megfelelő* nek az elhelyezést, azonnal megteszem a szükséges intézkedést, — mondotta dr Pálfy György —- Az olyan drága képre, mint a6 „Hajnal", természetesen fokozottabban vigyázni fogok, ezirényban azonnal intézkedem. A nyilatkozatok szerint a képek ügye teh'át kedvező elintézést nyer az átmeneti idő alatt is. Később úgyis elkerülnek a városházáról éá elfoglalják méltó helyüket a város kultúrpalotájában. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Pompás világvárosi műsorral, nagy sikerrel mutatkozott be a Sarrasani-cirkusz (A Dclmagyarország munkatársától) Szikiázö tennyeJ gyújt ki csütörtökön este a Szegeden vendégszereplő Sarrasan i-cirkusz portáléja. Kü lönvonattal, 200 hatalmas szállító-gépkocsi vai s 400! főből álló személyzettel érkezett meg Szegedié Európa legnagyobb cirkusza: a Sarrasani. A Mars-téren felállított impozáns cirkuszsátor ós a körülötte élő, mozgó kocsiváros olyan lebilincselő látványt nyújt, bogy már szerdán is, de főként csütörtökön, a megnyitóelöadás napján állandóan hatalmas tömegek figyelték a cirkuszváros életét. A Sarrasani-cirkusz fennállásának negyvenedik esztendejéhez érkezett el és jubileumát itt ün® nepli meg, Magyarországon, amelynek nagyobb' városait hosszú budapesti vendégszereplés után most felkeresi. A cirkusz története izgalmas, érdekes regény, az alapitó Hans S t o s c h-S a r r a s a ni küzdelmeitől és diadalmas amerikai, majd délamerikai kőrútjától kezdve az ifjabb Hans S t o s c h-S a r r a s a n i közelmúltban történt tragi* kus haláláig. A cirkuszt jelenleg egy fiatal és szép asszony: Trude Stosch-Sarrasan; vezeti s a két világrészben hírnevessé vált Sarrasani eirkuszváros most Európa országait járja be, mindenütt őszinte sikert aratva. A csütörtöki meg? I > előadás nagy közönség előtt és megérdemelt siker jegyében folyt le. A cirkusz külsőségeiben világvárosi, valóban nagyvonalú és műsorának összeállítása sem marad el a várakozások mögött Néhány igazán kitűnő él* latidomítási szám és az akrobaták ügyes, szellemes és változatos szereplése képezi a program gerincét. Mindjárt bevezetőben nagy élményt jelentenek a Hermann Haupt által fiimre idomított Sarrasani-tigrisek, macsbaügyességükkel, félelmetes engedelmességükkel és a tflzkinka étugrását is bemutató bravúros teljesítményükkel. Az áJlatidomitó számok közül nekünk legjobban tetszett a 9 hatalmas, lomha és aranyos humorú > elefánt, valamint a büszke és makrancos lovak, no meg a méltóságteljes teve-karaván, amelynek* idomitó.ja — asszony! Az akrobaták között a legelőkelőbb helyet a három Turul .foglalja el,' hátborzongató trapézmutatványaikkal, halálugrásaikkal telkes tetszést vívtak ki. Tgen szellemes és ötletes a két zárószám: az 5 Taló, ez a kitűnő huraorérzékü, burleszk-aríistaesoport. amelvnek 50 év előtti tornászpsródiája modern felfogású, újszerű és meglepően kedves; és a futballozó kutyák aranvos száma, amely kirobbanó hatást ér el. Balettszániok és af szokványos bohóckodások egészítik ki a műsort, .areefe-iláfomór.ai kitűnő szórakozást jelent