Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-18 / 238. szám

Kisértet-városok a Dnyeper partján 1 (A. hadituriÓsltöSzáZAil közlésé t Már nannk öfa Ip.tpf ás lakást Amit ntthocrrtak art most hrv-fU.i/ Az óvóintézkedések (A haditudósitószázad közlése.) Már napok óta lehetett érezni, hogy a Dnyeper túlsó pártján »ké­szül valami*. De valahogy máskép, uiint eddig. A legutolsó időkig szinte mindért éjszaka támadá­sok, átkelű-kiscrletek, rajtaütések, partizáu-átke­'lések indultak ki a szovjet oldalról és keruénv, ilehcz, állandó, harc és küzdelem volt a fotyanwe­dclrai szolgálat, amelyet a Dnyeper keleti kiszö­gclósébeu a honvéd gyorshadtest feladatául ka­j-utt. Az utóbbi éjszakákon már elmaradtak az át­kclö-kisérletek. Egyre ritkább lett az eddig oly heves ágyútűz. Minden reggel kevesebb és keve­sebb üteg szólalt meg. Nappal már nem jöttek a Hatók. Ehelyett a túlsó partról egyre több robba­nás hallatszott és nyomukban sötét, vagy fehér fiistfelbök gomolyogtak a magasba. Zaporozsje lángokban állott! A lángok fénye vérvörösre festette- esténkint az égboltot. S egy • ]szakán a túlsó partig átmerészkedő járőreiukre nem lőtt rá senki. Most már kétségtelen volt: a vörösök kiüritet­dk velünk szemben az állásaikat Az észak felől rájuk zúduló német nyomásnak nem tudtak tovább rllentállni. A mi partunk felé heteken át megkí­sérelt áttöréseik véresen összeomlottak és nem maradt más hátra, mint: menekülni kelet felé. A front tehát kiürült és az elmenekült vörösök nyomában csak a pusztulás és az égő város ma­radt » Milyeo furcsa, békés volt az elsfl reggel! A figyelő őrszem kidughatta a fejét és onnét balról l óm szólalt meg a géppuska! Oda, ahol egy-egy vigyázatlan mozdulat teg­nap és tegnapelőtt még biztos balált jelentett, olt (•'test ki lehetett ülni a mellvédre. És fel lehetett t1 tini és ki lehetett nyújtózkodni. Milyen más volt most a napsütötte túlsó part is és az égő város égnek meredő gyárkémény-erdeje is, mint eddig a lövészgödör lőréséből leselkedve. De az orosz állások felöl csakhamar megmoz­dult valaki. Mi az? Még valaki 1 Látcsövet elő! Civilek, felszabadult orosz civilek integettek oda­átról, hogy szabad az ut... * Most tekinthető végig jóformán először nappali világoseág mellett a saját állásunk. Eddig Itt csak ,Vjjcl lehetett mozogni. Nappal egyes emberre is agyúval lőttek. A füvenyes parton, egész a viz mellett strand­, homokba ásva. mint a parti fecskék kuporogtak f!> géppuskás fészkekben az őrszemek. Nappal tű­ző napon, éjs/aka bőrt hasogató északi szélbeu, J\itlasztó porfelhőben. De most egy perc alatt elfelejtettek minden át­'élt veszedelmet, minden szenvedést Vidáman, nc­vcfgélve járkáltok a feleslegessé vált állásokban Es már bugyogott az egészséges magvar baka hu­mor, amik or megkérdeztem a volt golyószóró^ fi­gyelőtől, hogyan is éltek idekint: — Tlát bizony életbiztosítási ügynökök mesz­«zc közben elkerültek! * * Felszabadult a >sziget« is. A hírhedt Dnyeper­Czíget, amelynek birtokáért a szovjet hadvezető­ség qlyan hatalmas erőket vetett harcba. Amikor az első pontonnal kikötöttünk, a szi­geten mindenütt a régi harcok emlékeit találjuk. Vtrénátlőlesér gránáttölcsér mellett. Szétlőtt, fel­lobbant. kiégett géppuskák, kiságyuk, golyószó­i ók,-eldobált fegyverek, sisakok miudenfeld. * A zaporozsje! parton már embersokaság nyüzs­gött. Mind csónakért rimánkodott, bogy átjöhes­S'H mihozzánk. Ezek azok, akiket kényszermunka, ra hajtottak el magukkal annakidején a vissza­vonuló vörösök hogy lövészárkokat, tankcsapdá­kat építsenek. A visszavonulás zűrzavarában si­került megszökniök, elrejtőzködniük és most ro­hannának baza az elhagyott családjukhoz. A- városban a hideg, kegyotleD, senkivel és semmivel nem törődő vörös pusztítás kézjegye. Európa' legnagyobb erőmütelepének és a bozzá­épült gyárrengetegnek csak a fekete csontváza maradt meg. Félórákig mehet az ember az utolsó szögig "kiégett mühelykolosszusok görbe vastia­verzeTnek néma hnlálvölgyében, fekete romhalma­zokból kiemelkedő gyárkémények százának kísér­teties sorfala között A beláthatatlan, sötét gyártemetö fölé, mint méltó emlékoszlopok, szédítő magasságú acél'or­nyok emelkednek, csúcsúkon sarlós-kalapácsos aöéllobogókkál. Ejtőernyős gyakorlótornyob vol­tak, amelyeken a gyárak fiatal munkásait képez­lék ki. • A város lakórészének is egyrésze leégett Az oteákon kevesen járnak, de akit csak látunk, min­denki visz valamit. A lakosság zömét magával hurcolta a Gzovjet katonaság, vagy elmenekültek. A visszavonuló vörösök kifosztottak minden üz­letet és lakást. Amit otthagytak, azt most hordjak szét az ittmaradottak. Lótó-futó házaspárok s egész családok ágya­kat, díványokat, mosdótálakat, paplant, vánkost cipelnek izzadva. Meg-megállnak nehéz terhükkel. Az elmenekült gazdag politikai megbízottak laká­saikból hordják szét a maguk városvégi nyomo­rult viskóik felé. Kísérteties látvány, amikor egy magányos, zúzott ablakú házból kilép egy-egy riadt szemű asszony összecsukott vaságy alatt görnyedve. Az egyik összedőlt gyár tűzfala mellett fiatai pár osont. Kis kézikocsiban vonszoltak apró ház­tartási lim-lomot. Az ijedtségtől sokáig nem is tudtak felelni, amikor megszólítottuk őket. Attól féltek, hogy elvesszük tőlük a zsákmányukat Sok biztatás után szólaltak csak érthetően meg: — Eddig nem tudtunk összeköltözni, mert na­gyon szegények voltunk. Most végre berendezked­hetünk és megházasodhatunk, * A néma, kihalt város hagy iskolaépületéből hal­latszott csak tompa csattogás, csörömpölés és ék­telen zsivaj. Fiatal gyerekek, bizonyára a volt >uövendékek« törték, zúzták, rombolták vad szen­vedéllyel azt, ami a berendezésből és a szertárak­ból megmaradt A nagy falitáblát a szemünk lát­tára vágták, be egy csomó fizikai kísérleti eszköz közé. Romboltak és loptak... Hogy mit, azzal nem is törődtek. A fő a fosztogatás volt. Nyo]c-tizéves prolelárgyerekek hónuk alatt ki­tömött farkassal és sasokkal rohantak haza. A groteszk kép hátterében égig csapó lángok­kal égett az egész város és a környék gabonakész­letét tároló óriási raktár. Senki még csak meg sem kísérelte közülük az oltást. Ki törődik a >holnappal« abban a paradicsom­ban, ahol huszonöt éven át, a >ma< sem volt biz­tos. Nyír'1' József képviseli Magyar­országot a német írók weimári találkozóján Kolozsváf, október 17. Horst Gfimm német lektor felkereste Nvlfő Józsefet és a budapesti német .követség megbízásából meghívta Wei­marba a német írók találkozóiára. Ezen a ta­lálkozón a legkiválóbb német írók és költők mellett Európa vezető népeinek kiemelkedő írói, költői ott lesznek, Magyarországot a ta­lálkozón Nyirő József képviseli. (MTI) Szeged sz. bir. város polgármesterétől. 57012-1941 sz. D. Hirdetmény A Szegedi Lemez- ós Faárugyár cég az afeol­telepi csatorna régi csontgyár körüli szakaszának áthelyezésére kért hatósági engedélyt A kérel­met, a terveket, a szakértői nyilatkozattal együtt mai naptól szániitolt 30 napi időre a polgármesteri hivatalban, Széchenyi-tér 11., II. etn. 23. ajtó — közszemlére tétettem ki, egyben 1911. évi novem­ber lS-án délelőtt 9 órára helyszíni tárgyalást tűztem ki, összejöveteli hely: ugyancbbcu az idő­ben az említett hivatali helyiség. Felhívom mindazokat, akiknek az engedély ki­adására vonatkozólag észrevételük merül fel,"azo­kat a közszemléretétel ideje alatt Írásban a pol­gármesteri hivatalba nyújtsák be, vagy a tárgya­lás alkalmával szóbelileg annál is inkább adják elö, mert ellenkező esetben, meghallgatásuk nél­kül fogok határozni. Szeged, 1941 október 16-án. Dr. Pálfv József polgármester. Szeged ez. kir. város polgármesterétől. 57.635-1911. II sz Tárgy: A napraforgómag és köles I legmagasabb árának helyesbítése j Hirdetmény A termények és élelmiszerek legmagasabb I árait tartalmazó 55.407—1941 II. számú és hirla-' pókban, valamint falragaszokon közzétett hirdet­ményemben a napraforgómag és a köles legnía-1 gasabb termelői ára leírási hiba folytán tévesen tétetett közzé. Az emiitett termények legmagasabb termetői | ára a következő: Napraforgómag q-ként 35.— P Köles q ként 29 39 F Szeged,-4941 .9 teher 16 Dr, Pálfv József polgármester Nagy járványok Idején szigorú egészségügyi szabályokat léptetnek életbe, már az első gya­nús jelenségek felmerülésekor hozzákezdenek az intézkedésekhez. Az utasításokba!) részle­tesen benne van üiindcn, amit túduí és tenni kell. Az alispáu megnyomja a központban • járásokba irányuló gombot, a szolgabirák to­vábbítják a parancsot a községekbe. A nyolcvanas években Magyarországon ín nagy kolerajárvány dühöngött, kellemetlenke­désének már az előjelei is jelentékenyek vol­tak, mint ahogy lefolyásában sok áldozatot követelt Éberebbek voltak hát a főszolgabí­rók a rendesnél is, ment a távirat faluról fa­lura. — Minden szükséges intézkedést azonnal megtenni, eljárásról drótválaszt. • Az első jelentkező egy kedves öreg jegyző volt, akit a világon semmi nem hozott ki a sodrából. Élte a" maga nyugalmas, kedélyre életét itta savanyúvizes borocskáját és derű­sen tartott olykor seregszemlét -a felgyülem­lett akták dandárján. Pihenjetek békén, őrködöm az álmotok felett hiszen jól tudora, bogy az akta nem nvűl és nem fut el. Mégis ö volt az első, aki jelentette a főbíró­nak: Minden rendben, összes szükséges intéz­kedéseket megtettem. A helyzet olyan komoly volt hogv a főszol­gabíró harmadnap maga szállt ki a községek­be. Nem elég a parancsot kiadni, szükséges hozzá a meggyőződés, hogv teljesítették-e? Igv futott el a kedélyes bácsihoz. Hát majd eldől a csodálkozástól, sehol fertőtlenítés, el­különítő hely. járványkórbáz. Kedves bátyám, nem érlelek. Azf_ sürgö­nyözted. hogy minden szükséges intézkedést mcgtettél. . — Ugv is van, kérlek alásan _ Csakhogy én nem látok semmit. MiBea intézkedtél? — Mihen? Megásattam előre két sornyi sírt a temetőben. Ennél okosabbat ugy sem tehe­tünk A járványról lévén szó, eszembe Jut a sze* gedi aktualitása is. László Gyula helyettes polgármester nagy gazda volt. tanyája első­rendű vendéglátó hely volt, ahol minden lá­togatónak ismerték a gusztusát, gyengéjét, kí­vánságát. A tanyása tudta, ki milyen bort szeret, paprikásan, vagy rántva rajong-e * csirkéért, avagy pláne levesbefőve szereti, ki alszik délután is, ki győzi jobban éjszaka 0 fennmaradást? Olvassa egvszer nyaralásában László Oyu^ la az uiságot, mikor hirtelen felkiált. — Tvüh, az árgyélusát, te János, jön a pes­tls! " ' A tanvás húzogatja a szemöldökét, tűnődik a foltozott papucsán, soha ezt a szót nem hal­lotta. Azért a mindenbe belenvuavó bölcsek-' bez mérten hantákba vágja magát. — Igen is, nagvságos polgármester ur. Ha gvünni tetszik, szívesen látjuk.'Csak azt nem tudom milven bort készítsek neki? A sülért szercti-e jobban, vagy a rizlinget? + Lf Párisi Hagy Áruház Rt. Szegeti íCsehonics ésKiss-utca saroki ÉLELMISZEREK Fahéjpótló 1 levél —.13 Vanília pótló 1 levél —.14 >Erö« huskivonatos 2 tojásos leves­tészta 1 drb — .28 Mazsola szöllö 10 deka —.38 Levestészta 2 tojásos negyed kg —.43 Rizspótló fél kg - —44 Csőtészta 2 tojásos uegyed kg —45 Buzakeményitő fél kg —.59 Gyöngyvirág kávépótló fél kg P 1.18 Döri vagy pálpusztai sajt 1 drb —.25 Libamájkrém 1 doboz ' -—32 Szardella paszta 1 tubus > —6S ömlesztett" dobozos ementhali' 1 doboz P 1.08 Riugli 1 doboz 6 drb P 1.08 Zizi cukorka mogyorós,- vagy vegyes 1 levél —10 Adria szelet 1 drb —20 Füge 10 deka —.22 Burgorvacukor 10 deka —21 Vegves karamella 12 drb —24 C karamella 6 drb —24

Next

/
Thumbnails
Contents