Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-17 / 237. szám

Tömegesen leérik a rehabilitáció kimondásáé a szegedi 'ioveényszéken Eddig mintegy 60 ügyben hoztak határozatot (A Bélmagyarország munkatársától) A nyá-' •ön lépett életbe az úgynevezett rehabilitációs törvény, amely hivatva van visszaadni a társadalmi helyet, a munka és az elhelyezkedés jogát azoknhk, akik nem megrögzött bűnözők, nem üzletszerűen kerültek a bűn útjára, és akiknek, véletlen, jóhiszemű, vagy gondatlan összeütközése a törvénnyel magában foglalja azokat a feltételeket, amelyeket a törvány a rehabilitáció kimondásának alapjául előír. A törvény életbelépése óta nagy tömegekbon fordultak a törvényszékhez a rehabilitáció kimondása érdekében. Természetesen csak akkor mondható ki a rehabilitálás, ha a büntetés jogerűre emelkedése, illetve annak kitöltése óta már legalább három év eltelt és a kérelmező életkörülményei is elősegítik a rehabilitálást. Ezért minden esetben részletes környezettanulmányt végeznek minden kérelmező életéről, körülményeiről, viselkedéséről és csak azután kerülnek a kérelmek a törvényszék elé. Az előkészítő eljárások első Csoportja a közelmúltban fejeződött be és így mostanában tárgyalja a törvényszék a kérelmek első nagy Csoportját. Eddig többszázan adták be rehabilitációs kérelmüket s a törvényszék" Illetékes tanácsai a közelmúlt napokban meg is kezdték tárgyalni az első ügyeket. Eddig több mint hatvan ügyben hoztak határozatot. A bíróságok természetesen a törvény előírásai szerint mindegyik ügyben zárt ajtók mögött folytatja le a tárgyalását és határozatát is csak a felek jelenlétében hirdeti ki. A legutolsó napokban az egyik tanács 15 rehabilitációs ügyet intézett el, egy másik tanács 24 ügyben hozott határozatot- Értesülésünk szerint a törvényszék a legtöbb esetben kimondta a rehabilitációt, mert olyan ügyek kerültek a bíróságok elé, amelyek szereplői megfeleltek a követelményeknek és viselkedésük, életkörülményeik olyanok, a'milyeneket a törvény előír. Csak néhány olyan esetben kellett elutasítani, illetve visszautasítani a kérelmet, amikor még nem telt el három év a büntetés kitöltése óta. Az ilyen ügyeket sem ntasítják el véglegesen, a kérelmezőnek joga van a hároméves határidő letelte után újból kérni a rehabilitációt. Értesülésünk szerint a szegedi törvényszék a közeljövőben még egy nagyobb csoport rehabilitációs kérelem ügyében tart tárgyalást. DELMAGYARORSZAQ PÉNTEK. 1941. OKTÓBER 17Vármegyei közellátási értekezletet tartanak az egységes intézkedések megbeszélésére Nem a kölcsönös elzárkózás, hanem egymás segítése alapján szervezik meg a szomszédos városok és községek közellátását CA Délmagyar ország munkatársától) A közellátással kapcsolatos problémák megoldása az eddigi kísérletezések folyamán annál sikeresebbnek bizonyult, minél nagyobb területeket vontak bele a közellátási szervek működési körébe. A területek megnövelésével nő ugyan az ellátatlanok száma is, azonban kétségtelenül növekszik a rendelkezésre álló készlet is. Különösen azok a területek jönnek ebből a szempontból elsősorban tekintetbe, amelyeknek lakossága agrármttnkát végez, ahol elsősorban a „földből" élnek az emberek, tehát ahol a termények elosztása kedvezőbb körülmények között történbet, mint egyéb helyeken, például kimondottan ipari vidéken. Magyarországon ez utóbbi ritkán fordul elő, kivéve néhány nagyobb várost — például a fővárost —, amely nek tanyavilága nincs és néhány olyam hegyi vidéket, ahol bányászati, vagy egyéb ipari centrumok terülnek eh Ab agrárterületek beszervezésének gondolata vezette a kormányzatot akkor, amikor ezeknek az országrészeknek közellátását minél nagyobb teriiletek bevonásával kívánja biztosítani. Ma ugyanis az a helyzet például Csonsdr'ádmegyében, bogy egymástól nem messze fekvő városok és községek valósággal elzárják a másik város, vagy község elöl a határaikat, nem engednek ki gabonát, sertést és egyéb ltözsziikségleti anyagot a saját határaikon túl. Mindezt azért, mert nincs olyan egységes és központi vármegyei szerv, amelynek munkássága lehetővé tenné, hogy az egész vármegyében egységesen működjék a közellátási organizáció, hogy a közellátási problémák megoldásában felvehető legyen az egész vármegye rendelkezésre álló készlete s így a mgolldás teljes és általános lpgyen. Ennek a szempontnak érvényesítése és beható megtárgyalása érdekébpn október 17—20. közötti papokban vármegyei közellátási értekezletét. tartanak Szentesen. A vármegyei közellátási értekezleten megjelennek a vármegye és a törvényhatósági joggal felruházott városok közellátási szakértői és hivatali vezetői. Az értekezleten vármegyei katasztert állítanak össze a vármegyei ellátatlanokról, a vármegye területén rendelkezésre álló készletekről s azokról az egységes intézkedésekről, amelyeket központilag, az egész vármegye területére szóló érvénnyel léptetnek életbe. Ez a külön vármegyei közellátási munkálkodás természetesen együtthalad az országos rendezéssel, azonban felsősorban a helyi viszonyokat tartja majd szem előttHUZAS HOLNAP! Méghaphaió sorsjegy PetőBankház ban 191 Támadás egy 84 éves öregasszony ellen a sikertelen lóvásárlás miatt (A Délmagyarország munkatársától) Viharos lóvásárlás játszódott le Tápén. A viharok után a módfelett felindult cigány-alkusznak zsarolásért és magánokirathamisitásért kellett felelnie csütörtökön a szegedi törvényszék előtt. J a n k ó Gábor tápéi lószakértő juniusban átment Sándorfalvára és hosszabb tárgyalást folytatott egy lóvásárlás ügyében. Végre is megegyezett Biacsi Sándor gazdával, hogy megvásárolja lovát 320 pengőért Megkötötték a vásárt, szabályos adásvételi szerződést is szerkesztetlek, közben Biacsi még azt is kikötötte, hogy ha Jankó elvezeti a lovat az istállóból, szavatosságot nem vállal. Kezet fogtak, az üzletet megkötötték, Jankó pedig a reggeli órákban elvezette a paripát Délutánig csönd honolt a sándorfalvi házban, akkor azonban Jankó Gábor 5—6 barátja társaságában visszatért Biacsi házához és éktelen lármát csapva, közölte, hogy becsapták a vásárnál. Kipróbálta a paripát, de kiderült, hogy beteg. Vissza is hozta a lovat és vitte is mindjárt viszsza az istállóba, először azonban követelte viszsza az irást, mert azt meg kell semmisíteni. A házban ekkor csak a gazda 84 éves anyósa, özv. Török Pálné tartózkodott, aki nem tudott szem. beszállni az éktelen lármával fenyegetődző ember, rel. Jankóék körülvették -aa öreg asszonyt és egyre erősödő fenyegetődzéssel Jankó arra kénysaatette. hogy azonnal adja viasza a egewődéat A 84 éves öregasszony HL8gíj«tt a fenyeget*, sekre, úgysiogyottan bement a szobába és hozta is magával az irást. Hiába tiltakozott, Jankó kikapta kezéből és azon nyomban összetépte. Ami* kor Biacsi hazaérkezett, nem vette vissza a lo* vat, ellenben Jankó ellen zsarolás és magánokirathamisítás cimén megindult az eljárás. A csütörtöki tárgyaláson a lókereskedő kézzel-lábbal védek©* zett. a törvényszék azonban bűnösnek mondotta ki és tekintettel arra, hogy még nem volt büntetve, egyhónapi fogházra ítélte. _ Hát most mit csináljunk? — fordult a hallgatóság padsorai felé, ahol felesége ült és méltatlankodott. Végül is hosszabb tanácskozás után az asszony is hozzájárult a dologhoz, mire Jankó Gábor keservesen megnyugodott az Ítéletben. Tiltott disznótor, amely után elítélik a feljelentőt , (A Dél magyar ország: munkatársától) Az elmúlt télen disznóvágás volt a Veresács-utcában. A 14. számú házban játszódott le a mai viszonyok között fontos esemény. F.bhen a házhan lakik két szomszéd: Koncz Ilona magántisztviselőnő és Szigeti Józsefné. A két szomszéd régóta haragos viszonyban volt, különösen Koncz Ilona táplált vegyes érzelmeket szomszédja iránt. Amikor Szigeti Józsefné megrendezte a disznóvágnst, Koncz Ilona ezt nem nézte jó szemmel és mivel megállapította, hogy Szigetiék 400 kilón felüli sejtést vágtak, ami pedig a legutóbbi sertésrendelkezések értelmében tilos, elhatározta, hogy érvényt szerez a rendeletnek. Pár nap múlva he is futott a feljelentés a tilos disznótor miatt. Szigeti Józsefné ellen megindult az eljárás A kihágási biróság el is ítélte Szigetinét 5 pengő pénzhünte, tésre, de tekintettel a nymatékos envhitő körül* menyekre, az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Ezzel a hatóságok érvényt szerertek a közellátási rendelkezéseknek, de a disznótor ügye még korántsem ért véget. Most már Szigetiné nézett utána a dolognak és megállapította, hogv a feljelentés aláírójául ugvancsak a házban lakó B iínvai János rendőrfőtörzsőrmester szerepelt. SzM getiné kérdőre vonta Bányait, aki tiltakozott, hogv ő jelentette volna fel. Kijelentette, hogy a* egész ügvrfll semmit sem tud. arról sem. lioTV Szigetiék 100 kilós disznót váPtak volna. Szigetiék tovább nyomoztak a most már reitélvessó váló felielentés ügvében és az Írásszakértők ki is derítették, hoffv ominózus feljelentést nem Bánva! János, ellenben az engesztelhetetlen szomszéd, Koncz Tlona irta, 8 volt az, aki a másik szomszéd nevét kanvnritotta a feljelentés alá. A disznótor ünve igv került csütörtökön ai törvénvszék Bókay-tnnáesa elé. Koncz Tlona ellen okirathamisités miatt indult bűnvádi eljárás. A magántisztviselőnő beismerte, hocv ő tett feljelentést szomszédja ellen. Azzal védekezett, hogv kötelességét teljesítette, amikor a hatóságok tudomására hozta a tiltott disznóvágás ügvét. de éppen, mert haragos viszonyban van Szisotinével, nem akarta a feljelentést a saját nevében megtenni. A törvénvszék" bűnösnek mondotta ki köznkirsfhamísitás vétségében TOner Ilonát és ezért •e *wvWt$ kArülménvek GrvnlemV véWéveJ B9 pengő pénAüntefésre ifélte. de *r itél-t végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette.