Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-02 / 224. szám

Tarnay lyor meghalt (A. Délmagyarország munkatársától) Tarnay tvor Csanádmegye ny. alispánja 67 éves korában E/erdára virradóra váratlanul meghalt. ^ A távirat a magyar közélet tragikus veszte­séget adja hirül mindenkinek, aki tanuja lehetett a boldog, békcs Nagymagyarország társadalmi és kultúrélete fejlődése egy gyönyörű fejezetének. Tarnay Ivor neve többet jelentett", mint egy vezető pozícióban levő, vármegyét kormányzó "fötisztvl­Eelö állását és tevékenységét, Tarnay Ivor nevé­hez az alkotás, a kulturszeretet, az ősi várme­gye hitének és szellemének, az ősi talajból gyö­kerező baladó magyar közéletnek egy nagyszerű fejezete fűződik. Vclo most eltűnik a régi magyar közéletből egy olyan arcél, amelyet bronzban örökített meg nem a szobrász^ nem is az emléke­zés, de alkotásai és egyénisége. Valójában regény­ólakká vált Csanádmegye kulturalispánja, aki végig kitartott a megyei vártán, őrizve annak ne­mes, százados hagyományait, ősi és törzsököscu magyar szellemét Kulturalispánnak nevezte cl az élet, a muló és forgó hétköznapok világa, amint­hogy a hétköznapok névtelen járókelője nevezte el á Móra-parkot is arról az Íróról, akinek nem adatott meg a hivatalos emlékezés, akihez a csa­nádi bultirralispánl egy életre szóló barátság cs­közös eszmények kapcsolták. Vallomásában Tar­nay Ivor egyéniségét és emlékét a. kulturalispán sokévtizedes szociális és kulturmunkássága őrzi Makón és az egész magyar közéletben, Tarnay Ivor régi makói családból származott, fpja Tarnay Antal 48-as honved volt, az aradi vár foglya, az ö ősi magyar házában kapta az első benyomásokat és az első útravalót a kultura, 9 magyarság szeretetében az országszerte hires későbbi megyei alispán. A család közeli rokonság­ba került a másik hires csanádi családhoz, a Návayakbozk amelynek egyik höslelkü már­tirtagjának, Návay Lajosnak emlékét Tarnay Ivor örökítette meg a makói szoborban. Návay Lajos emlékének megörökítésére Tarnay Ivor gyűjtötte össze a szükséges összeget és ezzel ércben örökí­tette meg a magyar politikai élet 1919-ben már­tírhalált halt nagy alakját Mint joggyakornok kezdte hivatali működését az ősi vármegyeházán, fokozatetsan emelkedett, először aljegyzőnek majd fő­jegyzőnek választották meg, nemsokkal később rá­bízták a megye kormányzatát, amelyet mintasze­rűen oldott meg. Makay-Petrov'ics György­gyek Makó korábbi polgármesterével, majd kép­viselőjével együtt fáradhatatlanul végezte szociá­lis és kulturmunkáját a megye és benne Makó fel­emeléséért, haladásáért Mintaázerii közigazga­tást valósított meg, nagy anyagi fellendülést te­remtett alkotásaival a megyében. Korszakokra ki­ható munkássága után bárom évvel ezelőtt vonult nyugalomba akarata ellenére, munkabírásának teljességében, az emlékezetes körülménvek között. Mióta cl kellett hagvnia életének ez élő darabját Telt házak áhítatos csendben, * önfeledt gyönyörrel élvezték a szezon legszebb filmjét, az ESZMÉNYI ASSZONY grandiózus filmet. CHARLES BOYEK és Catherino Hcpburn főszereplésével. Siessen jegyét megváltani, bogy meg­előzze a sorbaállást Ma és holnap is a Belvárosi normái" 5. 7. 9 ionnak a és erteitnct, a megyenázf dolgozószobáját, azóta szinte apatikusan szemlélődve húzódott be magá­nyába, de olykor egy-egy kiállásával, beszédével továbbra is állta az őrhelyet. Nyugdíjaztatásának formálisan lelki betege lett, amelyhez hozzájárult később fellépő betegsége is. Elhúzódva, passzíven, de még sokáig eleven frisseséggel, a közérdekű kérdések állandó figyelésével is bizonyította szel­lemének, munkabírásának töretlenségéf, mig az­után most váratlanul, töretlen, erőben érte utol a váratlan halál. Néhány nappal ezelőtt megfázott, ügyet sem vetett a látszólag muló, könnyű őszi influenzára, már jobban is lett, mindenki ugy látta, bogy min­den következmény nélkül beveri ki a könnyű meg­fázást. Kedden este még jókedvűen játszogatott unokájával, majd rendes időben, minden panasz nélkül lefeküdt, éjjel váratlanul szivgyöngeség lé­pett fel és reggel fél 5 órára szive — ez az annyi­szor és annyi nemes ügyért dobogó sziv meg­szűnt dobogni. Vérbeli és elhivatott kulturember volt Tarnay Ivor, akinek egyénisége valóban regénybe kíván­kozik e sovány példákkal teljes időben. Nemcsak nagykulturáju és nagyképzettségü közigazgatási szakember volt, nem csak hivatott volt egy vár­megyét kormányozni, dc maga is százszázalékosan kultúrember volt. Avatoltan forgatta a tollat, egy­egy beszéde mintaszerű cselekedet volt, emellett nem szüut meg tanulni, pallérozódni, ismereteit állandóan bövitette, a legjobb értelemben vett lit­ferary gentleman és szenvedélyes olvasó volt. Emellett lelkesedését minden művészet szolgálatá­ba állította, lett legyen az képzőművészet, vagy zene. IIosszu éveken át teljesen ingyen bócsájtot­ta rendelkezésre hangversenyek és kiállítások cél­jaira a vármegyeház diszteripét, maga is bőkezű mecénás volt, gyűjtője a könyveknek cs mindan­nak, ami szép és nemes. Hervadhatatlan érdeme van abban, hogy Makó városát és a vármegyehá­zát a műalkotások egcsz sora disziti. Hányszor fordult elő, hogv beutazott Szegedre, hogy meg­hallgasson egy-egy hangversenyt, megnézzen egy­egy kiállítást, vagy részt vegyen egy-egy irodpl­mi előadáson. És amit lebjetctt. azt átvitte magával Makóra is. Hervay István alispán után ő lett a Szinpártoló Egyesület elnöke, nem szűnt meg dol­gozni a magyar szülészetért, élet-halálharcot ví­vott. bogy a Roltosv Kornétia-szinházat ne bont­sák le á csákánvok. Ezeken kivül is szinte se sze­UÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1941. ÖKTöBER 2. SZELECZKY ZiTA,LATABAR Sardy János LEÁNYVÁSÁR Az őszi szezon uagy magja r filmesemény • Szombaton bemutató KORZÓBAN ri, se száma kulturális cs nem utolsó sorban szo> ciális tevékenységének a széles néprétegek érde­kében. Megalapította a makói Stefánia-Szövetsé­get, a Makói Zenekedvelők Egyesülelét, a Régé­szeti Társulatot és számos más jótékony ember­baráti egyesület, intézmény fűződik nevéhez. A csanádi és vele a magyar közélet megillető­dötten áll boltteste mellett. Váratlan halála min­denütt mély részvétet keltett. Dr. Diósszilá­g y i Sámuel főorvos, régi bű, egyik legközvetle­nebb barátja kezelte betegségében, mindent elkö­vetett, hogy megmentse Tarnay Ivort, az éjszaka fellépett szivgyöngeség ellen azonban hiába volt az emberi tudás és küzdelem. Tarnay Ivor holt­testének hirére szerdán reggel felvonták a makói vármegyeházára a gyászlobogót, a megyével együtt gyászol a városháza és a város is. Kiter­jedt előkelő rokonság, a hozzátartozók sora mel­lett a tisztelők és barátok nagy tábora áll lehaj­tott fővel a ravatal előtt. A Délniajjvarországot régi, meghitt közeli szálak kapcsolták hozzá, cik­kei nem egyszer díszítették lapunkat, a régi barát, a nemes egyéniség melleit a Bélmagyarország Rf. igazgatósági tagját is gyászolja. A csanádi kul­turalispán holttestét pénteken délelőtt 11 órakor kisérik el utolsó útjára a közélet mély gyásza mellett Makón a Szent János-tér , 41. szám ntnMi gyászházból. TárayalásoU Budapesten Sxeged 3 és félmilliós beszerzési kölcsönértek felvételéről Tukals főispán, Pálfy polgármester és Rosia képviselő a paprika ármegáltapiió értekezleten, ahol 23 féle paprikaárat állapítottak meg (A Délmagyarország munkatársától) Amint ismeretes, dr. Tukats Sándor főispán dr. Pálfy József polgármesterrel és Rosta Lajos1 képvise­lővel kedden Budapestre utazott, bogy külön­féle helyi problémák ügyében előterjesztéseket tegyenek; illetve tárgyalásokat folytassanak az illetékes minisztériumokban. Érdeklődtünk a budapesti tanácskozások eredményéről és érdek­lődésünkre Pálfy polgármester a következőket mondotta: — A paprikakérdés ügyóbeu a mostani bu­dapesti út során nem került sor az úgynevezett kontingentáló rendelettel kapcsolatos szegedi álláspout megvitatására, illetve előterjesztésére. Csak jwprikaármegállapítő tárgyalások folytak, amelyeknek során 27 'féle paprikaárat állapítot­ták meg a minisztériumban. A tárgyalások so­rán természetesen a szegedi álláspontot képvi­seltük s ebben a tekintetben jó eredményt ér­tünk el. A másik fontos 6zegedi problémát a búzavá­sárlás ügyében is kérdést intéztünk Pálfy pol­KORZOSAN Ma 5, 7 és 9 órakor HILDE KRAHL, OUSTAV FRÖHLICH, (íusti Uuber, Theo Lingen vígjátéka f EGY SZIV KláPO gártneslcrbez. Ismeretes, Hogy a közgyűlés Kor,* zájárült ahhoz, bogy a város 3 és félmillió pen< gős kölcsöut vegyen fel s ebből a pénzből gabo­nát vásároljon a város lakossága téli szükség* létének ellátására. A közgyűlési döntéshez még a miniszternek is hozzá kell járulnia, ezt a ké­rést személyesen adta elő Tukats főispán, Pálfy; polgármester és Itosta képviselő a miniszté­riumban. Ebben a kérdésben két minisztérium­ban tárgyalt a város vezetősége: a földművelés­ügyi minisztériumban és a belügyminisztérium­ban. A tanácskozásokra vonatkozóan a követke­zőket mondotta a polgármester: — A bűzábcszerzési kölcsön ügyében folyó tárgyalások még nem érlek veget, azokról egyelőre nincs új közölni való. Mindenesetre kedvező mederben haladnak a tárgyalások, amelyeknek célja mindenképpen biztosítani Szeged közellátását. SZfcCHfcNYI MOZI Csütörtökön utoljára! S, 7, 9 Két remek repría 1. MÁRCIUSI MESE Bűbájos magyar vígjáték. líADAY, turay. TORZS, BERKY, KABOS, GÓZON. — 8. Az erdők Haramiája Remek vadnyugati regény: G'vöz az igazság! Mától: UJ UFA HIRAüö! ;

Next

/
Thumbnails
Contents