Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-07 / 204. szám

Magyar szó Erdélyből (Hegegűs Nándor könyve: „Nincs beKe igazsag nélkül") Nemsokkal Eszakerdély íelszaúadulasa ulan • Erdélyi levelek« címmel vaskos kötet jeJeat .Váradon, amely összegyűjtötte ilegedus Nándornak, a kiváló erdélyi köziróuak és politikusnak azokat a vezércikkeit, amelyek a raiisag évei alatt rejtekutakon, cscmpeszosvei.yeken jutottak at a román sorompókon és ncvleJtniil jelentek meg országos feltűnést keltve, az európai lelkiismerethez szólva a • Pesti Napló* hasabjain. Az .Erdélyi levelek* a bujdosó hangot gyűjtötték össze, amely keresztültört a grauiesárhörtön falain, amelynek minden veszély és kockázat ellenére mégis meg kellett szólalnia, mert ez a torok cs. ez a sziv elpusztult és .szétpattant .volna a fojtogató némaskgban. Most itt fekszik előttünk Hegedűs Nándor másik kötete, amely ugyancsak Váradon jelent a közelmúlt napokban, amely ugyancsak gyűjtemény és amely ennek fl magyar lelkiismeretnek azokat a tanulmányait dolgozatait, publicisztikai kis remekműveit foglalja össze, amelyek a román megszállás legféktelenebb éveiben odabent Erdélyben, a börtön falain belül jelentek meg a granicsarók és sziguránca főnökök szemeláttára, tiltakozva, lobogva, figyelmeztetve, emlékeztetve, követelve. •Nincs béke igazság nélkül* mondja ennek a kötetnek címoldala, megváltozhatatlan igazságot hirdetve a jövőnek és jobbára azokat a finom wfivű, pompás lendületű dolgozatokat foglalja öszsze, amelyek leginkább a dr. Jakabffy Elemér szerkesztésében Lúgoson megjelenő .Magyar Kisebbség* című nemzetpolitikai folyóiratban láttak napvilágot a román megszállás utolsó évtizedében. Egyszer eljő még az idő, amikor erről a Lúgoson megjelenő >kls vidéki* szemléről külön tanulmányt kell irni a magyar, hősi küzdelmek történelme számára. Mert Jakabffy Elemér, a volt magyar képviselő, a bukaresti kamara tagja csak azért vállalta és alapította ezeket a kónnvü papíron elkészített kis füzeteket, azért vállalta az anyagi, erkölcsi é» fizikai kockázatot, hogy legyen a megszállás börtönében egy fórum, egy nívós, mégsem nagyképfl és magvas, dc mégis népszerű kiadvány, amelyből kiáradjon az erdélyi magyar lelkiismeretek iparkodása. vágya, barea, hogy ezekben a sorsot vállaló magyar lelkiismeretek megfürödjenek és uj erőre kapjanak. Ez a kis vidéki — lúgos)! — folyóirat maga is történelem. Hegedűs Nándor ezekben a füzetekben mondotta el a szomorú és majdnem reménytelen harmincas években azt, amit egyáltalán cl lehetett mondani, ami szükséges volt: kiáltás, jajszó, erőt adó bizalom a nyomorúság és rabság bilincsei között. Az ember nagyokat lélekzik, amikor végigolvasna ezeket a ma már részben pust festem hangzó tanulmányokat: volt ilyen bátorság ennyi áldozatvállalás, sokszor merészség hogy a gránicsárszuronyok szemeláttára ennyit kimondott a kisebbségi magyar sorsról, — ezek a dol-( gozatok már önmagukban is bősi teltet jelölnek.' Hegedűs Nándor nemcsak elalkudbatatlanul és elhallgat hatatlanul magyar, de mély magyar helytállása mellett pompás közíró, a toll és a szellem hajlékony finomságával, a felkészültség kultúrájával, a műveltség gazdagságával, a történelmi tudás és szellemiség átfogó erejével. A legbravurosabb publicisztikai müvek közé tartoznak ezek a bátor, merészen lesújtó, árnyalva színező és szabatosan ábrázoló tanulmányok. Valóban érdemesek arra, bogy kötetbe foglalva őrizzék két mohácsi évtized tanulságait és bizonyságait. És ezenfelül ragyogó írói teljesítménnyel bizonyítja az igazságokat egy kis vidéki folyóirat részvétlenül forró hasábjairól: Nincs béke igazság nélkül. "A »Magyar Kisebbség* tűzte napirendre elsőnek a békeszerződé«ek-tererotette népkisebbségek kérdését, problémáit. As első bang a tiltakozásé, amellyel a Magyar Párt szatmári gyűlése kiáltott oda a talpig fegyverben álló őröknek 1980 októberében, bogy a bukaresti kormányok kisebbségi politikáját az ámítás, a hatalmaskodás és az erőszakoskodás jellemzi, ez a gyűlés tiltakozott Ma < niu, Mironescu és Titulescu uraknak a világ közvéleménye felé tett kijelentései ellen, mintha a kisebbségek boldog állapotban, a méltányosság és egyenlőség áldásai közepette élnének. Hegedűs Nándor az ötvenéves G'oga Octavianról a politikai arckép klasszikus példáját vázolta fel tanulmányában olyan verwel, amely e műfaj valóságos mintaképe. Nem olvastunk még Olyan világos. szines és szabatos rajzot erről a magyar iskolákban nevelkedett elragadó nemzeti költőnek készfiit és elbukott politikussá fett rómán egyéniségről 6oga fellengős élete kéről felbukkannak a •fekete szemű szerzetes* árnyal megraizolia azokat az A hires budapesti Minden este 9 órától éjjel 2 óráig Ra9yogó Sanghay-gőrlök Kiváló varieté-műsor. Tánc 11 UTE'IMTELLMMWI Horthy Miklós-ut 60. Tel. 25-74-30 szórakozó" h e-1 y Dircctr'cc : La Bella Novotha időket, amikor a j^önnyclmű magyar életben a rontán szellemi centrum lassan átszivárgott Sze-' binböl Aradra. Az akkori magyar politikai világ egy kis keresztmetszete nyílik ebben a pompás portréban és a hatalom kellős közepén van bátorsága rámutatni arra is, hogyan virradt fel Gogátmk is, Maniunak is a monarchia öszszeomlása után. Isteneknek való látvány. — Gcga a .morbus habsburgianus* ittrekedt képviselőjének nevezi Maniut, aki »még mindig nem tudja elképzelni, hogy Itománia egységes állain a Tiszától a Dnyeszterig . . .* Hegedűs végül is azzal fejezi be a mintaképül bató rajzot, hogy Goga Trianonnal elérte célját, nyílván ezért következett be emlékezetes drámája akkor, amikor végre elérte a hatalom csúcsait és dicsfényét. Dc az irás és az objektív gondolkozás embere azt sem hallgatja el, hogy mégis ez a fellengös és elbukott román inkarnáció volt az, aki lefordította Madách Tragédiáját. A kisebbségi panaszokról szóló dolgozatok egész sora következik a gyűjteményben és megállapítható. hogy alig van valaki, aki alaposabb, műveltebb és felkészültebb ismerője lenne a kisebbségi problémának, mint ő. Hivatkozik Csekey professzor tanulmányára iés széles mederben volt bátorsága ismertetni — 1932-ben! — a Népszövetséghez benyújtott magyar kisebbségi panaszokat. Egy másik kitűnő munkája a külföldi propagandával foglalkozik és e kérdésnél hivatkozik Voltaire példájára, aki kétszer ült a Baslilleban. öregkorára mégis diadalmenetet kapott, hivatkozik Heinére, aki Párisban irta meg Deutschtand-fát é« hivatkozik Martinovicsra, akinek hóhérbárd alatt hullt le a teje.., Végezetül pedig kimondja az igazságot:! • Egyetlen elnyomott nép vagy vallás sem mondhat le a nagyvilág védelméről, — — Kossutln angliai előadásai olyan eleven erejűek voltak, liogyí meg tudták hiusifani Bécs minden akciójának sikerét*. Félelmetes erővel van bátorsága igy kiáltani a szuronyok között: »Az utódállamok uralkodó nemzetei már ették könnyek között kenyerű-/ ket, nekik tsmerniök kellene tehát az égi hatalé mak erejét...* Helytállás, bátorság és példaadás ez a megszállásalatti kisebbségi munka. Rendkívül figyelemreméltó az az I931'-Ben irt dolgozata, mely a kisebbségek helyzetérő! szól é Zsivkovics-féle emlékezetes jugoszláv diktatúrád ban. Pompás politico-historico tanulmányok szót* nak a kisebbségi szerződések anyagáról és ezeK már szánionkérések, sőt többek ennél: éltetőek? a reménytelennek látszó éjszakában. Sorra le* hetne venni még valamennyi dolgozatot, azt is* amely a román cenzora fojtogatásáröl szól amely Gyárfás Elemértől elvette Bethlen István londoni előadásait. Jakabffytól elkobozta Szekffl GylllY könyvét, tőle pedig a magyar kormány franci a< nyelvű kiadványát. Csnpa számonkérés, felelős* ségrevonás. öntudat, helytállás, hit és kockázatvállalás. Hegedűs Nándor kisebbségi .dolgozatai ma már történelmi dokumentumok, egy megingathatatlan magyar szellem vigasztaló helytállásának visszahamgzó állomásai. Magyar szolgalhf volt kötetbegyűjteni ezeket a keményen vállalói alkalmakra készfiit de időknek szóló hallódé mesterműveket l-r.t Franki Lili tornaiskolájában a tanítás szept. 1-én megkezdődik, felvétel 2 es lei eves Kortól a idieKos dlmroszllKoj boiref, öfcroboflha SZinpifdl fdncszohokr*. Fogyasztó és kondíció tréning csoportban és külön órában. OrtílOíiad gyógytorna orvosi vizsgálattal és a legmoder-' nebb felszereléssel. Jelentkezés 4. o. 5—7-Ib. Deák Ferenc v. 22. Telefon 21-51. Háziasszonyok mennyországa, hiúság vására a magyar honvédek zsákmánya es az őszi vásár-bazár forgaiagaban Budapest, szeptember 6. (A Délmagyarörszág munkatársától) a Városliget belsejébe vezető ut nem hosszú, de most bízvást a •népek utjának* lehetne nevezni. Egymás mellett ül itt alacsony lócán a Bácska aljából idekerült bunyevác, az, erdélyi vidékekről errefelé származott székely, Dunántul hallgatag népe, a Felvidék vídámképü serege s ki tudná még felsorolni mindazt a népi válfajt, ami ezen a nemzetközi uton képviselteti magát. Ha valaki azt hinné, hogy pusztán ezért jöttek ide, hogy lócán üljenek, vagy álljanak a hirtelen jött meleg őszi napon, akkor nagyot téved. Árusok ezek egy szálig. Ködmönök, szőnyegek, cserépedények, müáészi fafaragások s egyéb szépséges áruk halmozódnak előttünk a kavicsos uton. A budapesti őszi lakberendezési vasár előfutárai. Beljebb már alig érti az ember a saját szavát. A hangos híradó stentori hangon adja tudtul a legújabb értesüléseket, a sátrak, •árusító kabinok* alól gitárzene, vagy gramofonmelódia cseng kl S ebben a szines hangzavarban nem kevésbé szines az a kép, is, amit •Nyngot* paviiloqja felé vezető uton a kiállítási boaok, sátrak, fülkék tömege nyújt A faóra és a zenélő ítalszekrén Egymás mellett sorakoznak fel a Bácskába telepitett bukovinai székelyek sátrai, bódéi. Házi szőttesek, szőnyegek, meleg gyapjú kabátok, művészi kivitelű faragványok és szobrocskák között visz az ut egyrfe beljebb a vásár területén. Itt a korondi székelyek tányérai és kancsói aratnak nagy sikert a közönség körében — emlékezetes szegedi sikerűk ls sz ipart vásáron —, amott az egyik bukovinai székely család nagyszerű »tftreleraiáteka* kelt őszinte bámulatot. Meuz is érdemli: egy minden izében fából ké-zült hatalmas, áll* ványos óra ez, amely ntinden egész órában a bácskai indulót zenéli s köriiljáratja az óra külső kerületén az irredenta szobrocskák tömegét. Az órW mellett a Buják, Inotá s a szépséges Erdély cgylÜ falujának és városának lakosai sorakoznak fel csaknem exotikusan ható szinorgiával a maguk* szőtte szőnyegeken és ruhákon. Egyik sarokba* •zenélő italszekrény* foglal helyet. Az italos fiveé gek még azokat is *bünre« csábítják, akik messzw ről sem szerették látni az alkohol fajtákat s háf ehhez a nagyszerű és Ízléses tálaláshoz még bőst* záképzeljük. hogy az üvegek kivétele esetén meW szólal a szekrény belsejében a rendkívül ügyeset* elrejtett gramofon, talp alá való magyar Csárdásokat és andalító tangókat, meg egyebeket zsongva a gyanútlan iddogáló fülébe: akkor mér me$ is alkottuk magunknak annak a hatásnak mérté* két, amelyet ez a zenélő borosszekrény előidéz. Háziasszonyok mennyországé és a nőt purgatórium Ha netán fáradtak lennénk ennyi ut után, ak* kor vezessük csak a női nem képviselőit a •háziasszonyok mennyországa* felé. Van itt mindea mi szem-szájnak ingere; A burgonyát, a gyümölcsöket spirál-álakban vágó kések és fúrók, a vajat millió változatban kipréselő •vajpttmpák*, szagtalan faszéngázvasalók s a konyha művészetének megszámlálhatatlan sokasága szerszáma és segédeszköze minden bizonnyal annyi ideig itt tartja hölgyismerősünket, amennyi idő alatt raí alaposan kikóstolgatjuk a zenélő ItalszekrénJ ízes nedűit Utána azonban induljunk uj utakra* mart számtalan, itt még a látnivaló a Ur sseriní szeptemberben m|r korán sötétedik. ' A háziasszonyok mennyországa után a reodkt®