Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-28 / 221. szám

A hé^^sbm éitap ItuUutftl é& tyúksatáta — Utána Tetézni. UoaMam. (A Délmagyarorezág munkatársitól) Érdekes Jubileum bukkant fel az idők sodrában: négyszáz esztendős az étlap. A mai cgytálételes világban talán nem idős zeni ennek a jubileumnak a felemlítése, de híszeu az idők és szokások uiúlandnk s oly gyakran változnak, mint ahogy tovasuhan a' bárányfelbők játéka a derűs égen.,. Aa első étlap négyszáz esztendővel ezelőtt, a jegensburgi birodalmi gyűlés alkalmával jelent meg. Megjelenését az indokolta, hogy a gazdag lakomára való tekintettel elő akarták készíteni a résztvevőket, hogy ki-ki kedvenc ételének szentelhesse az étkezés szertartását Mi, nwgyarok — sohso szógyeljük, — enni és főzni uilmhn időben jól tudtunk. Nem szégyelni való dolog ez, inkább dicsőséget, mert ott, ahol a főzés tudománya annyira kifejlődött, mint nábruk, Magyarországon, okvetlenül finom, sőt kifinomult ízlésnek kellett uralkodnia s ez a kulturáltéig velejárója. Konyhaművészetünk már a legrégibb időkben is híres volt egész Európában s az, hogy nemcsak a főzésben, de az étkek fogyasztásiban is vezető szerepet töltőttönk bc a kontinensen, azt bizonyítja, hogy a magyarnak •volt mft aprítania a tejbe* és uemes urainknak -sikerült tekintélyes külsőre szert tenniök a jó táplálkozás miatt Krúdy Gyula is azon a véleményen volt hogy nem is magyar úr az, akin k jóltápláltság ucm latszik meg, bizonyos alkati •előnyök* csak a higgadtságot, nyugodt megfontolt és biztos fellépést bizonyították akkor. Napt étrend Márta. Terézta korában , Hogy uálunk mikor lett divatossá az étlap, arról nem szól a krónika, de azt könnyen megállapíthatjuk, bogy milyen volt a magyar neuiesúr étkezésé például Mária Terézia korában. Az első fogás »Vlzleves« volt, ennek készítési módját az alábbiakban ismerteti Trócsáuyi Zoltán az 1763-iki »Szakáts-könyvetske* nyomán: •Végy egy tsuporba tiszta vizet a'tüzhöz, sót belé, azonba egy tálba szelly kenyér szettet, amennyire akarod, éppen teli más tállal fed bé: aaonba egy lábosban pe'rgely metélt vereshagyuiát valyba, és midőn a kenyér jól megázott, a vizet szürdd le rúla és felyül a valyas hagymát reá rakván, vidd az asztalra*. Ma, amikor takarékoskodnunk kell a kenyérrel, kissé pazarló, drága leves volna ... Mária Terézia korában fitymálólag >vizlevesnek« nevezték és étvágygerjesztőnek tették az asztalra... A következő fogást »Knkrejtcl*-nek nevezi a korbü Szakáts-könyv étlapja. A »rejt« szólag igen mdokolt benne, mert összetétele kissé érthetetlen. Sebaj, a XVIII. századbeli szakácsnők megértették s valóban, ez volt a fontos! Tehénbúsról és rcfesijagymáról, meg ecetről,, illetve borecetről regél a könyvecske, egy kis bors, gyömbér, meg miegymás; cz volt a »Kukrejt©l«. Mondják, bogy •i szászok, németek és svábok szódabikarbónát sZedtck utána, ha magyar vendéglátás alkalmából fogyasztották... Lílibcz a húsételhez »(yúksaláfáf« tálaltak a Slária Terézia-korabeli nemes úr asztalán. A tyüksaláta ma vasárnapi ebédszámba menne. Nyárson sütötték és annyi tojást raktak köréje a tálalásnál, hogy tojáskereskedést lehetne má nyitni abból a készletből, amit elhasználtak... Ezután következett az igazi magyar ebéd elmaradhatatlan gerince, a csirke. Persze uem olyan •közönséges* rántottéin kéről volt szó, — a pat> rikásesirkét akkor még nem ismerték —. hanem •cipóban sült t.vrikfiról*. Nem is lehetett rossz eledel, még a királynő is megnyalhatta az ujját utána Marhahűslevesben főzték kl a >tyükfit*, azaz csirkét, egy kis irósvajat csöpögtetlek a levébe, táu citrommal savanyították, borsot, gyömbért ds szerecsendiót adtak hozzá, majd pirosra-ropogósra sült cipó belét kivájták s az egészet abba töltötték bele. Hogy szavamat ne felejtsem: a cipót előbb vajban fürdették a úgy tették a drága-jó töltelékkel együtt sütőbe, Piroska, — a vargabéles őse... Eddig azt hittem, hogy a legmagyarabb uöi név: Piroska, bőrszínű, .vagy vérszínű, csillogó.-Zamatos ds pogány eredetű;-glóriás vértanú szőtt csak később szelídebb köntöst köréje... Azt hittem, hogy Piroska szegedi név s ime, most megtudtam, hogy — tcsztaétel elnevezése volt ükanyáink szakdcskönyvecskéjében. őseink kedvenc tösztaétke volt, minden nap ott illatozott a magyar nemesurak asztalán. Készítési módja az öreg Szakété Könyvetéke tanúsága szerint a következő: Végy igen szép és jó túrót, adj hozzá tojást és kanállal Jól keverd fel, egy kevés kaprot tégy belé s aztán csinálj tésztát, azt nyújtsd el s darahonként metéld el, mindeu metélt tésztalapocskára tégy egy kanál túrót, a tésztát aztán bajtogassd össze, rézzel, vagy fával nyomkodd meg a szeleit, forró vízben főzd ki, aztán vajas, sülttésztalap közé tedd és kenyérmorzsával megszórva tálald fel. Az Erdélyben annyira közkedvelt •vargabéles* készítési módja ma is hasonló a Piroskáéhoz. Ha valaki ezekulan még éhesen maradt volna, az ebedutáui borozásboz ott volt a >boros-kenyér* is, amelynek készítési 'módja felette egyszerű: fehér kenyérszeletet édes borbaD áztattak meg. aztán vajban kisütöttek, gyömbérrel és nádmézzel fűszerezték, édesítették. Azt hihetné valaki, hogy a magyar nemesúr és becses családja Uyeu ebéd után másnap délig nem tudott egv falatot sem lenyomni, a torkán. Nem úgy volt. ám. mert vacsora is volt a napi étrenden. Hívassuk meg magunkat ükapáékhoz vacsorára, azt hiszem, érdemes: A vacsora kezdődött bizonyos >karbonáta* nevezetű étellel, amely nem volt más, mint apró ra vágott borjútnnf. vagy báránymái tojással és egy kis fehér kenyérbéllel összeállítva (nem sajuálták belőle a borsot, gvömbert, szerecsendiót és egyéb akkoriban oly divatos füszernemüt sem), vajban szép ropogósra sütve, melléje a legkülönfélébb körítést adták: borjúhúst, fürjeket s egyéb apró madarakat, mandulát, mazsolát friss citromszeleteket. Következett a töltött malacpecsenye. tüdejével, májával, egy kis apróra vágott szalonnával töltötték, de előfordult hogy csak töltelék nélkül sütötték meg s úgy is jö volt... A mustos pecsenye sem volt megvetendő fal-at telién, vagy berbéeshűs használtatott fel erre a célra, meleg musttal és tonnával ízesítve. Körítésnek »inisknlaneia-salátát« szolgáltak ftl. Híres magyarok kedvenc ételei * Az esti étkezés befejezője a »siivessfánk volt hozzá lekvárt adtak és pedig »görögdinnye-lik(árioni«-ot. Ez utóbbi különös dzsemfajta volt, a görögdinnye zöld héját uyolc napig hamulúebin áztatták, aztán mézes vízben megfőzték s végül forró mézbeu ? tették él*. Szerencsére a hamuliindunsztolás azóta kiment a divatból... Igy' étkeztek- őseink évszázadokkal ezelőtt. Valószínű, hogy egyébre sem volt gondjuk, mint arra. hogy — mi legyen ebédre, mit főzzenek varsorára? És- fennmaradt még néhány magyar ki BELYEG! Gyűjteményt, bármily nagyot veszek KASZAB, Budapest, Károly körut 3/t, válóság kedvenc étele is, lássuk hamarjában, mivel táplálta magát az éppen most 150 éves Széchenyi, mit ivott és mit szeretett euni Petőfi, .Vörösmarty? Vörösmarty a. jó marha&ültet u»ui adta volna semmiért. Széchenyi valódi francia pezsgő nélkül nem ebédelt júizficn. Petőfi Sándort viszont a tejfeles torma ki tndta volna üldözni a világból... Lendvai Már Ion tinóri gombáért bármilyen meseszire elgyalogolt, Teleki László gróf a teát kedvelte, Bajza József pedig a gyümölcsöket Régi szokások régi,. letűnt világ... A négyszázéves étlap jubileumán visszajár kísérteni. . mint a konyhaművészet hőskorának tovatűnő emléke .,. Csányi Piroska Orvosok és gyógyszertárak látogatására keresztény orvost vatfu KuOSíjszertsil keres nagy gyóguszer vesyasze i gvár Iuiciativával rendelkező megbizhat'ó, szorgalmas egyének ajánlkozását »Kitünö egzisztencia* jeligére kiadóhivatalba kérünk. Szőrmebundát elsőrendű kiv leiben Méhes é& PrivínsAky párisisi divatszücsöknél szerezze be. Kállay Aibert-u la ögttmöics cefrét kis cs nagy mennyiségben Vásárol RÓKUSI KONZERVGYÁR Ofiitnokoi i Tünetessel és jutalékkal rádiók, kerékpárok, varrógépek, írógépek, villanycgjök és műszaki árucikkek árusítására felveszek. Markovies Szilárd műszaki válialat, Szeged, Tisza Lajos-körut 41. 391 SZÜCÜ Imre Belgrádból hazatéri • uri divatszabó Üzletemet Kossuth Lajos-sugárut 13 ez. alatt, tűzoltólaktanya mellett MEGNYITOTTAM. Kérem a n. é. közönség szíves pártfogását. Szolid árak. Legújabb fazonok. 303 Keresse fel az első emeleti bútorcsarnokot n Kárász és Kölcsey utca saroképületben a Meteor c«ill6rgyi*r^ü«Iet felett 'Srebbrié! szebb bútorok, remek komb.nált berendezések ttlsié árusításai mserdla^ emk a*. em«let«n i Párisi Nagy Áruház Rt. .»zegeá [Csekonics és Kiss-utca sarok HÁZTARTASI PAPIRARU Állvány papir 6 drb — .21 Beirókönyv barna 5 drb —21 Fehér irópapir 10 iv — 2i Kockás vagy vonalas papir S iv —24 Fogalmi papir 15 iv —.24 Szines boríték 32 drb —24 Szegedi képeslap 3 drb —21 Névnapi v. virágos lap 3 drb —.24 Tájképes képeslap 3 drb —.24 Fehér, vagy barna csomagoló papit 3 iv —.26 Hentes csomagoló papir 4 iv —26 Sötétkék csomagoló papir 3 iv —27 Papirfutó 100 cm széles 1 méter —2S Szines méteres falvédő 3 méter —2& Sima blokk 3 drb —.28 Kis jegyzékkönyv —.28 Számlakönyv —.28 Nyugt a könyv — .38 Levélpapír: 10 drb levélpapír, 10 drb borítékkal • —58