Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-26 / 219. szám

ObrenevácNál szétverték a terrorista bandákat Glattfelder megyéspüspök mondja az emlékbeszédet a vasárnapi Széchenyi-ünnepségen (A Délmagyarország munkatársától) Gróf Széchenyi látván születésének 150-ik évfordulója alkalmából tartandó szegedi emlékünnepaég délután 4 órakor kezdődik a városháza közgyűlési termében. Az ünnepség sorrendje a következő; 4. Himnusz, énekli a MÁV „Hazánk" Dalköre, vezényel Kertész Lajos. Bevezető szavakat mond dr. Tukats Sándor főispán. Némedy Gvula alkalmi versét előadja Horkits Erzsébet. Ünnepi beszédet mond dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, A MÁV „Hazánk" Dalköre énekel, yezénycl Kertész Lajos. Mécs László „A Hős" Eímő versét szavalja dr. Ventilla Sándor. „Széchenyi mai jelentősége — Széchenyi és az Alföld!" gímen előad Páll András, végül a Szózatot énekli a MAV „Hazánk" Dalköre. As ünnepség titán a díszülés résztvevői kivoenlnak a legnagyobb magyar szobrához, ahol a társadalmi egyesületek elhelyezik koszorúikat Itt a társadalmi egyesületek nevében Lázán László, a gazdatársadalom nevében Madarász János beszél, ezenkívül szavalatok hangzanak eL Este 9 órakor a Tisza-szálló nagytermében Jelképes emlékvacsofa lesz. Az ünnepi megemlékezést vitéz dr. Meská Zoltán felsőházi tag mondja. A vacsora jegyeinek ára 1.80 pengő. A Széchenyi-emlékbizottság a vasárnapi ünnepséggel kapcsolatban felkéri a társadalmi egyesületeket, hogy díszzászlóik alatt minél nagyobb számban vegyenek részt a városházi és a szobornál tartandó ünnepségen. Az egyesületeket kérik, hogy részvételüket szombat délig jelentsék be Széchenyi-tér 8. szám alatt. (Telefon? 23-37.) Katonai államcsínyt fojtottak el Argentínában Buenos Ayres, szeptember 25. Katonai államcsíny elfojtásáról terjedtek el hírek Argentínában. A tengerészeti miniszter elismerte, hogy több katonai személyt letartóztattak. A híresztelések miatt rendelték el a katonai óvóintéskedéséket, egyelőre nem lehet szó riadókésziiltség állapotáról. Abban megegyeznek a hírek, hogy a cordobai katonai repülőiskolát és a paranai katonai repülőteret állítólag gyalogos katonaság szállta meg, a parancsnokokat pedig letartóztatták. A repülőgép motorjait leszerelték és használhatatlanná tették a gépeket. A kormány nyugodtan készülhetett fel az ellen rendszabályokra, mert egyes lapok szerint az áüar./csíny tervéről már több napja tudott, . Gyilkosság Palicson egy galamb miaii (A Délmagyarország munkatársától) Megdöbbentő gyilkosság történt Palieson. Szüdáreviüs Gusztáv vasúti altiszt összeszólalkozott Molnár József földművessel. A szóváltás hevében Szudárevies előkapta zsebkését és ellenfele, mellébe döfte. Mire a mentők megérkeztek, már nem lehetett rajta segíteni. A vasúti altisztnek és a földművesnek szomszédos volt a tanyájuk. Néhány nappal ezelőtt a két szomszéd egy galamb miatt összeveszett s ekkor megfenyegették egymást. A két haragos csütörtökön találkozott egymással, Szudárevies megjegyzéseket tett haragosára, szó szót követett, SzudareviCs zsebkését Molnárnak a mellébe döfte. A gyilkos vasúti altisztet a rendőrség átadta az ügyészségnek. femewezesi meineK megterifasfirfif líMas UtiáP Q0I1II&M8Í! Belgrád, szeptember 25. A Német TI jelenti: Obrenovácró] jelentik: Azokat a kommunista bandákat, amelyek a Száva erdőségeiben és kukoricaföldeken tartózkodtak, ártalmatlanná tették. A kommunista bandák robbantásokat kíséreltek meg és megtiltották a parasztoknak, hogy terményeiket a városba vigyék. Azt hitték, hogy ilyen módon éhséget idéznek elő. Megkísérelték, hogy elfoglalják Obrenovácot, de szerb fegyveres ülőnítmények német katonák segítségével szélverték őket. A kommunisták az erdőbe menekültek. Belhina mellett, Baljától 20 kilométerre, szerb fegyveres alakulatok kommunista rablóbandára bukkantak. Több órás tűzharcban 14 bandita, köztük a vezető is elesett. 10 embert elfogtak. (MTI) A boszniai bandaharcok Zágráb, szeptember 25. Az usztasa-mozgalom főhadiszállása közli, hogy felkelő bandákkal vívott harcok során a boszniai Konyie város közelében, a Boracskó-tó partján elesett at (A Délmagyarörszág munkatársától) Csütörtökön délelőtt tartotta május óta az első ülését a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara véleményező bizottsága dr. Kocsondy Gyula miniszteri biztos cLuöklésével. A miniszteri biztos megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat, elsőként dr. Szabó Béla tb. tanácsnokot, Szeged város iparhatóságának képviselőjét, a visszatért Délvidék nagyobb városainak kiküldötteit: Szabadka, Újvidék, Zombor és Zenta kereskedelmi és iparostársadalmának megbízottait. Mély részvét hangján emlékezett meg a kamara véleményező bizottságának időközben elhunyt tagjáról: Papp Józsefről, aki a kereskedői és iparosérdekek őszinte harcosa volt. Megemlékezett ezután Széchenyiről, a legnagyobb magyarról, aki a magyar iparosság felemelkedését indította el, születésének 150. évfordulója alkalmából; majd örömmel üdvözölte a kamara nevében az uj közellátásügyi minisztert: Győrffy-Bengyel Sándort, akinek kezében a magyar közellátás biztos célok felé halad. A bizottsági ülés táviratilag üdvözölte az uj közellátási minisztert s ugyancsak táviratilag búcsúzott el elődjétől, Laky Dezsőtől. Kocsondy Gyula miniszteri biztos a kamara belső átszervezéséről beszélt. Hangoztatta, hogy a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara legfontosabb feladata most a Délvidék iparának erősítése és kereskedelmének fejlesztése lesz. Bácskai javaslatok Napirend előtt a visszatért Délvidék nevében L e n d v a y Lajos szabadkai gépészmérnök szólalt fel és a Baross-Szövetség délvidéki kereskedői és iparosai nevében köszöntötte az uj életet kezdő szegedi Kereskedelmi és Iparkamarát Beszélt az elnyomatás éveinek keserűségeiről, az uralmon voltak hibáiról és visszaéléseiről, a gazdasági élet kiépítéséről és továbbfejlesztéséről. Beszámolt arról is, hogyan sikerült a Bácskában a kereskedelmi élet átállítása és nagy lendülettel mutatott rá arra, hogy most magyar öntudatra kell nevelni a Délvidék visszatért népét, magyar egységet és összetartást kell kiépíteni. — Ne a gyülölöködésben éljük ti fajunk szeretetét — mondotta a Délvidék szónoka —, hanem egymás megbecsülésében, a magyar testvér támogatásában. EJ fogunk veszni, ha ezekben a nehéz időkben a széthúzás les; un« közöttünk! összefogásból. egységből Szülei Q)tg az uj Magyarország, amelynek felvirágoztatása mindin magyar embernek kötelessége! Befejezőül bárom indítvánnyá] járult a gyűlés usztasa-mozgalom logernyikje (körzetvezetője) és a logernyik szárnysegéde. Banjaluka közelében vívott harcok során elesett három horvát katona. Csetnikek rémtettei Boszniában Zágráb, szeptember 25. A horvát lapok jelen* tése szerint a Vodenica nevű boszniai faluban, ahol nyolc nagyobb család élt, a csetnikek el' kergették a Családok háziállatait, majd fel* gyújtották házaikat és a nyolc 'család 55 tagját összeterelve, egy mély szakadékba taszították, ahol valamennyien halálukat lelték. Az elbeszélések szerint a csetnikek gyorsjáratú lovakon száguldanak egyik vidékről a másikra és kiadják a rendelkezést, b'ogy a házakra vörös zászlót kell kitfizni. Kijelentik, högy az S kormányuk nem csetnik, hanem kommunista kormány. Távozásuk előtt mindent felgyújtanak és összerombolngk. (MTI) elé: 1. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamarába tömörült keresztény magyar kereskedők és Iparosok a legmesszebbmenően elitélnek minden bomlasztó munkát és drákói szigorúságú megtörté intézkedéseket kérnek a bomlasztó elemek ellen, 2 Kérik a visszatért Délvidék ipar jogosít ványainak átvizsgálását, mert az előző hatóság — szerb uralom alatt — a nacionális szempontok szemelőtt tartásával adta ki a jogosítványok egy részét. 3. Kérik az egész Délvidékre kiterjedő kereskedelmi tanács felállítását. Kocsondy Gyula miniszteri biztos megköszönte a szabadkai kiküldött lelkes szavait és á három javaslatot a gyűlés magáévá tette. Rainer Ferenc ipartestületi elnök napirend előtt két indítványát terjesztette a közgyűlés elé. Az egyik indítvány a fafeldolgozó kereskedők és iparosok nevében arra kéri a kormányt, hogy * tiszamenti fafeldolgozó üzemek elegendő meuynyiségü gömbfát kapjanak a Bácska visszatérésével kapcsolatosan megnagyobodott szükséglethez képest. A másik indítvány a fürészelt faanyaggal dolgozó kereskedők és iparosok érdekeit tartotta szem előtt, akik a legutóbbi erdélyi árvíz következtében nem jutnak faanyaghoz, A tárcaközi bizottságot keresse meg a kamara olyan irányban, hogy támogassa a szegedi iparosoknak ós kereskedőknek ezt a kérését. Ha jónak látja, esetleg küldöttséget vezessen Varga József kereskedeiemügyi miniszterhez. Kocsondy Gyula megnyugtatta a jelenlevő érdekelteket, hogy tudomása szerint az uj görabfakioszlás küszöbön áll és Szeged számára magasabb kontingenst állapítanak meg. A kamara május, junius, julius és augusztus havi működéséről dr. Demény Alajos főtitkár beszámolt, majd az árszabályozás rendszerének módosításáról beszélt. Szerinte az árellenőrzós decentralizációjára kell törekedni. Kocsondy miniszteri biztos megemlékezett arról, hogy a szegedi honvédeinket ebben az órában fogadták ünnepélyesen, amint diadalmas bácskai útjáról visszatért. A gyűlés felállással és ünnepléssel áldozott a hős honvédek érdemeinek elismeréseként. Az árkérdés és az anyagellátás Wagner Ferenc szólt hozzá a főtitkári je» láSte&ez « haszöükulcsml szólva itplfc, Vígy B0t» vsXt bf», attSAftata) a keresawc kMréS taag üzletének rezsiköltségét sem. Az volna a kívánsága, hogy a haszonnélküli felár kérdését stornírozzák, mint ahogy egyes staaSzabadka, Zenta, Zombor kiküldöttei a szegedi kereskedelmi és iparkamara első őszi ülésén „He a gyűlölködésben éljük ki fajunk szeretetét, hanem egymás megbecsülésében", — mondotta a visszatért Bácska szónoka — Megtorló intézkedéseket kérnek a bomlasztó elemek ellen — Anyagellátási, ár- és haszonkulcskérdések