Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-23 / 216. szám
DÉL MAGYAROHáZAti KEDD, 1941. szeptember 23. Kollégium vezetését szívvel és lélekkel látta el. Szent-Györgyi Albert végül háláját tolmácsolta mindazoknak, akik az egyetem vezetésében segítségére voltak és tanácsaikkal, bizalmukkal mellette állottak; valamint a diáksúgnak, amiért megnyitotta szivét a rektor elölt és a mindig tért rektori ajtón olyan bizalommal kopogtatlak. Ezután Szent-Györgyi Albert átadta a rektori láncot utódjának:*Kogútowicz Károly ez;.deí rektornak, aki a/, nj egyetemi tanáccsal 'gyiitt elfoglalta helyét az emelvényen. Az nj egyetemi tanács tagjai: dr. /ín/ó József orvoskari, dr. Hatasi-Nagy József bölcsészkari és dr. Kiss Árpád matematika- és természettudományi kari dékánok. A jogi kar dékáni lánca nem íserélt gazdát változatlanul ott maradt az üresen hagyott jogi kari dékáni szék támláján. Dr. Kogútowicz Karoly rehiorl sztihioglolOto Szent-Györgyi Albert professzor néhány közvetlen. meleg szóval üdvözölte az új gektort, hangsúlyozva, hogy a rektori lánccal sok gondot, terhet, munkát, de sok örömet is helyez át Kogútowicz Károly professzor vállára. Szép terveihez sok szerencsét kivánt és Isten áldását kérte munkásságára. A közönség meleg tapssal fogadta az nj rektart, aki megilletődött hangon kezdte székfoglalóját: — Teljes tudatában vagyok annak, hogy a vérzivataros idők és ifjú egyetemünk problémást súlyos terheket rónak ránk — mondotta —, ám temetem és hiszem, hogy a húszesztendős tradíciókra támaszkodva munkánkat sikerrel végezzük el. Rátért ezután arra, hogy székfoglalójának tárgyát, a régi egyetemi hagyományokhoz híven szaktárgyából merítette. Teljesen elméleti témát választott s témája valóban méltó volt abhoz az nj rektort megkülönböztető jelentőséghez, hogy a magyar egyetemek törtenetében Kogútowicz Károly a harmadik, aki mint geográfus professzor, került rektori székbe. Kifejtette, hogy a földrgjz mai különös fontossága megindokolja, hogy a geográfia tmlonaá: nyának alapvető kérdéseivel foglalkozzék. Rámutatott arra is. hogy az elemi iskolákban az osztályok százszázalékában tanítják a földrajzot, a középiskolákban azonban esak az alsóosztályok' tananyagában foglal helyet a geográfia, ami azt jelenti, hogy a, magyar oktatásügy a serdületlen ifjúság számára rezerválta a fiüdrajztanuldst. Ebből következik, hogy az érettségizett Ifjúság nagyrészénél megdöbbentő tájékozatlanságot lehet felfedezni a földrajztudús terén. Mfg a magyar történelemnek ktílőn tanszéke van, a magyar földtnjzlsmrtrt elsajátítására alig nyílik alkatom s idő az iskolákban. A földrajz oktatásának kiszélesítése tehát magyar probléma és pedig igen nagy fontosságú. Kogútowicz Károly rektor székfoglalójának további során taglalta a földrajztudomány különböző ágait, rámutatva szerepükre és fontosságukra és Igen érdekesen fejtegette, bogy olyan tudomány eddig még nem volt, amely 0 miliő analízisével és szintézisével foglalkozott volna. Székfoglalójának tárgya: a. táj öncélú kutatása és annak lehetőségei rendkívül érdekes beállításban ölelte fel mindazt, ami Kogutowlfz professzor életművének kikristályosodása; a magyar fáj tökéletes ismerete és ezeknek az ismereteknek nemzetünk javára történő hasznosítása. Tgen érdekesen ismertette a továbbiakban a tájelncvezések sajátosságait és jelentőségét, a táj térjelenségeit. a tájaknak egymástól való elhatárolását, adatok és bizonyítékok tömegét csoportosítva megfigyelései és feljegyzését mögé. Értékes és minden tekintetben lekötő előadáséi azzal fejezte be. igen fontosnak tartja, bogy mielőbb minél több tanszéke legyen a magyar földrajznak az egyetemeken s ezzel kapcsolatban arra törekszik, hagy felállítsák Szegeden rtr alföldi tudományos kiitató intézetet. — Csak Igy haladunk azon az úton, amelyei Kormányzó urunk szántunkra kijelölt, amikor az alföldkutatásban jelölte meg a. szegedi Horthy Miklós-egyetem legfőbb feladatét, — fejez(A I)é]magyarors/úg munkatársától) A szegedi paprika minősítéséből keletkezett bonyodalmak Ugye került hétfőn a budapesti büntetőtörvényszék, nek Szögedre kiszállott H o r v á t h tanácsa elé annak a sajtópernek kapcsán, amelynek vádlottja Magyar László birlapiró, sértettje pedig Szan y i István fövegyész, a szegedi vegykisérleti állomás vezetője volt. Magyar László az >Esti Kurir* mult év májusi számaiban »A szegcdi paprika élethalálharca a gyilkos gombával* és /Panaszkodnak a szegedi paprikások* címmel írott cikkeiben azt irta, hogy a szegedi paprika a kalocsai és az ér* sekujvári paprikával szemben válságos helyzetbe jutott a helytelen minősítés miatt, majd azt irta, hogy »a szegedi paprikások összeférhetetlennek tartják a fövegyészi állással Szanyi Istvánnak a Hangyában elfoglalt igazgatósági tagságát*. Az ügyészség a földmüvelésügyi minisztérium felhatalmazása alapján Magyar László ellen Szanyi István fövegyész sérelmére elkövetett kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazás címén adott ki vádiratot. A sajtóper tárgyalását a budapesti büntetőtörvény szék Horváth-tanácsa decemberben kezdte tárgyalni Budapesten. A törvényszék még februárban elrendelte mindkét irányban a bizonyítást, a szegedi tanuk kihallgatása Céljából Szegedre szállott ki. Magyar László vallomásában kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A cikkeket közérdekből irta. A tanúkihallgatások során elsőnek Ábrahám Szilveszter malomtulajdonos állott a biróság elé. Kijelentette, hogy paprika válságról nem tudott s arról sincs tudomása, hogy a paprikát tulszigoruan mir,ősitették volna. Kapovics Mihály vallomásában elmondotta. hogy az utóbbi években a szegedi paprika forgalma csökkent, de válság nem volt Czőndör József, majd Szcredai József volt a következő farra. Szcredai vallomásában előadta, hogy gyenge volt a szegedi paprika minősége, de ennek a rossz termés volt az oka. A paprika minősége gyengébb volt, mint a szabadkereskedés idejében. Takó András szerint a kereskedők mindig szigorúbb minősítést kívántak, mtnt a termelők, illetve a kikészitők és az általános érdek is a szigorúbb minták alkalmazását teszi kivánatossá. BegaváriBaCk Károlyt hallgatták eziután ki. Vallomása szerint a szegedi paprika minőségének hanyatlásának egyik oka a gyenge minősítés volt. Félédes paprikát kevertek össze édesnemes paprikával és a keveréket édessemes paprikaként minősítette a vegykisérleti állomás. Vallomása szerint volt paprikaválság és az érdekeltek panaszkodtak a vegykisérleti állomás tevékenykedése miatt. Horváth tanácselnök: Jelölje meg kérem azokat, akiktől ön ezeket a panaszokat hallotta. Back Károly: Nem jelölőm meg, mert kellemetlen helyzetbe juttatnám őket. fin már nem foglalkozom paprikával, ezért nyugodtan elmondhatom a dolgokat. Véleményem szerint a helyzetért Szsnvi fővegvész a felelős. A törvényszék Barb fTárotyt szerdára ismét megidézte azzal, hogy a bizonyítási adatókat vigye magával a tárgyalásra Dietricb Emil volt a kővetkező tanú, majd a törvényszék délután 4 órára tűzte ki a tárgyalág folytatását. 1 Délután vitéz dr. Shvoy Kálmánt hallga"® ki a Bíróság. A tanácselnöknek arrá a kérdésére, hegy a vádlottal haragban, perben, ellenséges viszonyban áll-e. igy válaszolt: \ — Volt közöttünk ugyan bizonyos differencia, de azért elfogulatlan, tárgyilagos vallomást fogok tenni. Vallomásában ermondotta. hogy azokban az időkben, amikor megszüntették a paprika szabadkereskedelmi forgalmát a paprikaérdekeltségek, de különösen a termelők és a kikészitők nehéz helyzetbe kerültek. Elégedetlenkedtek és sok ísetben olyan feszültté vilt a hangulat, hogy neki, mist a város akkori országgyűlési képviselőjének kellett közéjük mennie, csitítani őket Eat az étte be székfoglalóját a rektor; élénk" tetszésnyilvánítások közepette. Az iinne.osée a Himnusz eléneklésével vérét ért. menet következményiének tartotta. Különben a kisemberek zúgolódtak. Szanyi István fővegyíszre haragudtak, mert az uj rendszer megtestesítőjét benne látták. — Én magam sem tartottam helyesnek _ folytatta vallomását vitéz dr. Shvoy Kálmán —, hogy Szanyi István igazgatósági tagja a Hangya keretében működő beváltó szervnek. Véleményem szerinl a magyar paprikának az nj rendszer tagadhatatlanul ártott és a csemege kategória bevezetése sem volt érdeke a paprikának. Magyar László kérdésére végül kijelentette vitéz dr. Shvoy Kálmán, hogy tudomása szerint » legutóbbi képviselőválasztások alkalmával a nyilasók azzal korteskedtek a paprikások körében, hogy >ha mandátumhoz jutnak, gondoskodni fognak Szanyi István eltávolításáról*, öt is többször keresték fel küldöttségileg a paprikások abból a célból, hogy járjon el Szanyi fövegyész leváltása érdekében A törvényszék kedden reggel folytalja a tanúkihallgatásokat. „Széchenyi világa elsősorban magyar volt" A Dugonics-Társaság ünnepi ülése (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság vasárnap délután gróf Széchenyi István emlékezetének szentelte első idei felolvasó ülését. Dr. Banner János elnöki megnyitójában Széchenyire megemlékezve kifejtette, hogy Széchenyi volt az első magyar, aki külföldi példákat megreformálva állította. • magyarság elé. Fellépésével gyökeresen megváltoztatta a magyar közéletet. Az ő működésének köszönhető, hogy a magyar nyelvet a kot szellemének megfelelően juttattak kifejezésre. Műveivel új világot teremtett s ez az új világ elsősorban magyar volt, Ma éppen úgy világít szelleme, mint a múltban, nagy magyar újítások idején. Az elnöki megnyitó után Telek Andor kereskedelmi tanácsos tartott, előadást .Széchenyi ha ma élne" címmel. Széchenyit a mai politikai élet középpontjába állította. Azt fejtegette, hogy Széchenyi programját, ha ma élne, kétkedést nélkül lehetne elfogadni. A magyarság sorsát úgy irányítaná, hogy csak magunkban bizzilnk, de soha el né bízzuk magunkat. Képzelődnünk nem szabad, mert mi vagyunk az egyetlen nemzet, amely csak önmagára van utalva. — Az ifjúság Széchenyi idejében is. ma is türelmetlen. Sokan közülök honétték nélkül élnek. Széchenyi megmutatná — mondta — hogy szélsőséges eszmék soha nem vezettek célhoz. Széchenyi ma is hívő lélek s buzgó katolikus lenne. Élete müvei és alkotásai örök példák arra, hogy a jövőbe vetet/ örök reménységünket féladnunk sohasem szabad. A nagy tapssal fogadott előadás után Barfos Imre sta valta el Arany János „Széchenyi emlékezete" cimü örökszép költeményét nagy sikerrel. Ezután Vajtai István tartott nagysikerű előadást „Széchenyi és az igazi új megújhodás" címen. Kifejtetté, hogy Széchenyi élete egy nagy feléiét azokra a kérdésekre, hogyan kell egy nemzetnek újjászületnie. Széchenyi működésének ideje alatt újjászüleit a nyelvünk, kultúránk s beilleszkedtünk a nagy európai sorsközösségbe. A világot látott Széchenyi hite IN>vszerü volt, de romantikus is. Alkotni akart és teremteni. Csongorja volt ő a magyar közéletnek. Egész nagy életének a jövőbe vetett hit volt a nagy mozgási ragója. Nemzetté kell válnunk, de a lelkünknek is meg kell változnia. Dr. BanMr János záröszavaival este 7 órakas ért véget a felolvasó ülés Paprika-sajtópert tárgyal Szegeden a budapesti törvényszék Háromnapos tárgyaláson hallgotjáh ki a lanuhat a paprika minOsiieseról