Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-21 / 215. szám

s DELMAGYABOBSZAG Vasárnan 1941. «zentem1ipr 21 elmúlt években Szeged egyik legzsúfoltabb is­kolája volt. Az idei tanévre 330 hallgatót vett fel az igazgatóság. Az intézettől nyert felvilá­gosítás szerint a hallgatók létszámának ésök­kenéso azzal magyarázható, hogy az idei tanév­ben ampát két szakosztály működik, mig az elmúlt években három szakot hallgattak a nö­vendékek. „ És végül a tanítóképzőbe 205 növeudék irat­kozott be, akik közül mindössze 4 érkezett a •Visszatért Délvidék városaiból. Az internátusok A Szegeden tannló vidéki diákságnak meg­tnegnjuló problémája a lakáskérdés. Számosan a környékbeli városokból és községekből vona­ton és autóbuszon járnak Szegedro, többszázan vannak azonbau olyanok is, akik interná tusok­ban kaptak elhelyezést. Igy az Árpádházi Szent­Erzsébet leánygimnázium, internátusában 60 tanuló kapott elhelyezést, a létszám betelés? mi­att az internátus igazgatósága 30 jelentkezőt •volt kénytelen clutásiáni. Az igazgatóság ugyancsak a főigazgatósághoz fordult létszám­emelési kérésével. Százharminchat növendéket vettek fel a zdr­rfa inlcrnátusába, akik közül 50 bácskai növen­dék. Száztizenket tanuló jár a tanítóképző in* ternátusból az órákra, míg a felsőipar izkola in* icrruilusóban 73 vidéki lauuló kapott lakást és 150 növendék veszi igénybe az intézet menzáját. A Szent Gellért konviktusban 1G1 vidéki kö­zépiskolás kapott olbelyezcst, a jelentkezők kü­•ziil 10 vidéki tanulót utasított el az igazgatóság. Az internatisták közül 40 bácskai. A MJV-flú­H6velő internátusba 159 növendéket veitek fel. A tanév megkezdődött. A szegedi középisko­lákban, ebben az évben összeseu 3U3 diák cs di­ihleány vette fel a küzdelmet a tudás és a meg ismerés frontján­Veszedelmes éjszakai tüz a Bocskay-utcábari (A Délmagyarország munkatársától) Szom­batra virradó éjszaka veszedelmes tüz pusztí­tott a Boeskay-uteában. A tüz a 8/b. számú ház­ban keletkezeti Miillrr János diószárítója égett fiatalinas láugokkal. Attól lehetett tartani, hogy u szárítóval szomszédos raktárépület fageren­da! is tüzet fognak. Horváth István főparancs­nok és Nemere Lajos főfelügyelő vezetésével ki­vonult tűzoltóság pillanatok alatt megtámadta 3 tü5 fészkét. Molnár Károly rendőr főtörzsőrmester meg­tisztította az udvart a kíváncsiskodóktól, majd LELEPLEZES egy le nem leplezett szoborról Tb végigböngésszük a képzőművészettel fog­lalkozó irodalmat, ideszámítva egyaránt könyve­ket, szakfolyóiratok cikkeit cs napilapokban meg­jelent kriftkákat, sőt tréfákat, — az a benyomá­sunk támad, hogy Magyarországon van a leg­több gyönge szobor. Sokszor valósággal vérbe megy a bírálat. A közönségnek, mirit egyénnek iü van valami hozzászólása, lehet fejlett, vagy szó­lamokban tengődő és iskolázatlan izlése, azon­ban nem zárható el a megjegyzéstől A színpadi iró. meg a színész — mihelyt a nyilvánosság elé lép — egyformán köteles elfogadni a tapsot, meg a kifiity ülést. Tőlük meg vagyok védve, mert ha nincs kedvem hozzá, nem muszáj tudomásul ven­nem, hogy szinház is van a világou. Épp ugy nem veszem kezembe a rossz könyvet. A szobrot* azoDban mégis csak leginkább a közterekre ke­rülnek', ha akarom, ha nem, látnom muszáj, mert olt haladok, előttük a robotba — bát miért él­vezzen immunitást és kapjon kizárólag csak di­cséretet éppen a szobrász, aki végtére is köz­pénzért dolgozott? Mindezt csak ugy általánosságban mondtuk cl Az ország merev érc-tömegeit nem fogjuk felso­rolni; nem a feladatunk, bogy például seregszem­lét tartsunk a száz, vagy hány üazai Kossuth­szobor* felett, melyik közülük a legrosszabb, vi­szont elismerjük, hogy szinte emberfeletti fel­adat ércbe formálni egy-egy eszménnyé finomult személyiséget Mi most csak Szeged egyik szobrával foglal­kozunk, amely közel három évtized óta all a Szé­chenyi-téren cs ma sincs leleplezve. Gróf Széchenyi István szobráról van szó. Az a története, bogy 1910 tavaszán özv. II o I ­Izor Jakabné ugy a maga, mint három fia yébcD 20.000 koronát adott át négy százalékos ma­gyar korona járadékkutvényben Lázár György polgármesternek. Akkor volt Széchenyi halálának ötvenedik évfordulója s a család störténetünk egy nagy alakja emlékezete iránt mélyen érzett hódo­latát* akarta külsőleg is kifejezésre juttatni, hogy a pénzből és annak szaporulatából érc-szobi ct emeljenek Széchenyi Istvánnak. Néhai' jó Lázár szivet nagyon könnyen meg lehetett szobrokkal környékezni, ö szerezte nicg a városnak Szeged szobrainak jelentékeny részét, sokszor igazán olcsón, akció aktualitásába s mcl A szobor ellenében aztan vállalta a város az alapozási költségeket Most is kapott az alkalmon, jóllehet voltak, akik tudták, hogy mindössze a • sorrendben van változás. A Ilóltzcr-családnak közjótékonysági dokumentumra volt szüksége, a problémát pedig Lázár oldotta meg a Széchenyi-szobor ötletével aniiál is inkább, mert meg volt már a szükséges szobor is. Ugy ismerte Lázár a fővárosi mii/ész­telepek műtermeit, mint a saját zsebét Pesti hi­vatalos útjainak jelentékeny részét azokban töl­tötte. • . ' A szobor, mondták a beavatottak, Stróbl | Alajos műtermében búslakodott. Eredetileg a . • Széchenyi-család rendelte meg, de bogy elkészült, ujabb rendórraj érkezett vitéz Dobay Sándor ós lemondott róla, nem volt vele megelégedve. Szó Vcoh Imre tiszthelyettes vezetésével. Az udvar­ról tél feCskondő ostromolta a tüzet, nyolc tűz­oltó behatolt a raktárépületbe. Gyors, uieafe­su'tett munka után sikerült a tüzet lokalizálni Horváth István tüzoltóföparanesnok szerint a "tüzet az Akozta. hogy az egyik diószárító ráma ráesett uz átheviilt kemencére és lángot fogolt A tűzoltók munkája súlyos katasztrófától men­iette meg a Bocskay-utcát. A száritóval szom szédos rakőirépület berendezése tiszta faanyag. lentésekben, szobrot ilyen gyorson még nem fa­ragtak ki. Alig hagyta jóvá a belügyminiszter • szegedi határozatokat, 1912. januárjában »már készen állt leleplezésre a műteremben . dc ki lep­lez le szobrot télen? Stróblt a szerződésébe^ megállapított részlet­fizetések dolgában az a pont érdekelte a legjob­ban, amely kimondja, hogy az előlegeken tul a le­leplezés után 20 napon belül kap 8000 koronái, azután pedig öt éven át 20Ü0—2000-et. Szóval 18 ezer koronája volt még. benn a városnál, bár ez­zel szemben 1912. nyaráig 17.000-ct már felvett Tehát fórban volt ötezerrel. Ezért állandóan sür­gette a várost, leplezzék már le a szobrot, amit máskülönben, minden eshetőségre készen, időköz­ben a helyére állítottak és zsákba varrtak. EsS tépázta, szelek kötekedtek a zsákkal, az ünnepség érthetetlen okokból késelt. 1912 tehén azt jelenti dr. G'aál Endre tanácsnok, hogy szobor leleplezése előreláthatólag csak 1913-ban történhet meg«, azonban a művész anyagi zava­rokkal küzd, egyébkent is sérelmes és anyagilag káros rá nézve, hogy nincs leleplezés. Művész nem is érdemelné meg a művész nevet, ha nem lennének anyagi zavarai. A vésőt, meg az ecsetet uem burzsujok kezelik, hanem fellegek­ben járó szellemóriások, akik a kettős könyvvitel tudományában már. diákkorukban alul maradtak. Ki értette volna meg; őket jobban, mint az örö­kös alkotó-álmodozásokban élő Lázár? Kapott bát 1912 karácsonyára Stróbl további S5D0 koro­nát azzal a figyelmeztetéssel, hogy »ez már a le­ieplezés után járó s a leleplezést követő első év­ben esedékes részlet*. Mielőbb nyugtát küldeni pedig a pénzről oe feledjen cl! Az idő szaladt, kezdő és svungban levő humo­risták a szobron köszörülték .képessegüket, elmúlt 1913, már 1914 tavaszán nyugtalankodtunk, bog} mi for r a Balkánon, a leleplezési ünnepségről nem beszélt senki, csak Stróbl jelentette sürgönyiicg, hogy »a nyomor a tetőpontra szállt--. Volt még 6000 hátralevő koronája aminek utolsó részlete 1917-ben lett, volna esedékes, íe érzékeny müvcszlelke megérezte, hogy akkorára egy alapos tízóraira lesz elég cz az összeg. Próbálkozott bankkal, bogy az számítolja le ré­ti, aztán visszavonta az engedményezést s addig ostromolta meghaló levelekkel a várost, míg 1911. juniusábau Lázár polgármester elküldte neki a 6000 koronát. Kölcsön vették valamelyik alapból, aztán később a költségvetési elöirányza­tokból téritették vissza. Azt lehet mondani, a lég­onrainaK jemnteKcny reszc., pUanatban tisztázta Stróbl a dolgát, mert !, belekapcsolódva valamely Apókkal később meggyilkolták Ferenc Szegedre, terelve a figyel- Szarajevóban s a képzőművészete­ket a hadművészetek váltották fcL a két halott, a két halott Egymás mellett feküdt és hallgatott.., énekelte a háborús költő. így hallgatott minden­ki a szoborról, sőt legjobban maga a szobor Zsákját kikezdte a szél, a sok vihar, •.Szegeden mindenkit kikezdenek!), rések támadtak rajta, u.' kosztümre Holtzerék sem gondoltak, — egy éj­szakai orkán aztán letépte róla a vedlett kön­töst, reggelre ott állt leleplezve. — Nini, gondolta magában, mennyi szónoklat­tól szabadultam meg! Azóta is igy van, megszoktuk ünnepély nél­kül, hacsak nem megy leleplezésszámba t ennek Írásnak némely adaléka. üreg Krónikás. sincs róla, műremek voltát sosem fogják Iskolai kézikönyvekben tanítani, igen csinos cs ambició­zus jurátus benyomását teszi, aki uz országgyű­lési tudósítások másolatán tűnődik, de távolról sem közelíti iucg azt a mttboszt, amely a legna­gyobb magyar egyéniséget közelebb hozná hoz­zánk.­A közgyűlés hálásan megköszönte a 20.000 ko­ronás adományt, (amelynek folytatása ötágú ko­rofiás lett) s Lázár indítványára szerződést kö­tött Stróbl Alajossal a szobor elkészítésére, A a szomszédban beuzinállomás vau. Az eddigíi p0000 .korona tiszlcletdijban _ állapodva meg / : '7** H hiányzó összeg fedezetére nezve kimondta, lm?; megállapítások szerint mintegy kétjnázsc dióbél •roll a száritóbau. ez a lángok martaléka let és teljesen elpusztult a sráritóépület faanya­ga is. Két egyetemi hallgatót vagy diákot if les e'iatásra elvállal földbirtokos család. Korrepetálás . is. Buda-, pest, VII. Wesselényi u. 16. I. 9. 4 Szőrmebundát elsőrendű kiv tclben Méhe» és Privtiibzky pirilisí divatszllcsöknél szerezze bc. Kállay A.bert-u la* az öt éven át 2000 koronás tételekben már 1011­löl kezdve felveszi a költségvetésébe. Igen ám, de Holtzerék érc-szobrot kívántak, Stróbl müve pedig márványból készült, Erre va­lóságos bizonyítási eljárás indult meg, hogy a ; uskicai márvány milyen fagyálló, télen deszka­burkolatra sincs szüksége, azonfelül költségesebb és értékesebb a bronznál — ugyan egyezzék bele mindenki, hogy márvány legyen, hiszen nem ke­rül egy fillérrel sem több pénzébe a városnak! A család neui bánta, legyén márvány, igy ér­velt az Országos Képzőművészeti Tanács is, a közgyűlésen azonban 1-' i 11 i c ü Kálmán a bronz mellett kardoskodott és 36 szavazat tartott ki mellette » 73 ruskicai felfogásúval szemben. Ha hinni lehet a közbeeső művészeti Höfcr-je­FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Kristóf kárpitos párnázott bútora' •,töra«da«k Nagy raktárt tart a legmodernebb gyermek­kocsikból. üzlet: Gróf Apponyi Albert utca 15. ÉRTESÍTEM a nagyérdemű hölgyközöuséget, hogy a Tisza Lajos körút 55. szám alatt, Mihályi füszerüzlct felett gyermekruha szafont nyitottam Kérem a nagyérdemű bölgyközonség szíves párt­fogását R, PARÚCZY JÚLIA gyermekruha; szalonja,

Next

/
Thumbnails
Contents