Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-21 / 215. szám

8 DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1941. szeptember 31. Klöpl I cérna és selyem függönyök és teritök méret után. tekintse meg gyönyörű uj mintáimat özv. Schnitzer Lipótne VALÉRTA TÉR 10. 1. lépcső, II. ÖRt • Légyenek .ló Baráttyaim az Urak, és Meg Rízóiknak is s/.jves tiszteletem 's köszönetein mellett jelentsék ki továbbá is Jó Barátságu­kért kéresemet! _ mert ugy mond folytatva — »Én vagy azért is vonzódással vagyok Szeged Várossá eránt, mivel ott jártombao a' jóra széip kifejlődéseket vidulva tapasztat­tam, — és jövendőben is a' mikor tcak lefelé utazni találok, ezen vonzódásomból aligha meg áthatom, hogy mindannyiszor Én Szegedet meg ne látogassam*. — Mire nézve újítva is Vá­rosunk eránt állandó szeretetét, 's jótékony kedvezéseit kérvén, 's magunkat szinte kegyei­i"1 foánlván, fő hajtásaink között ezen tisztelt sástiil elváltunk. Az elragadtatott stiliszta a kézvonások tanú­sága szerint Hódv Imre volt. Ezzel aztán be is fejeződött Széchenyi polgárosítási ügye. Oróf Széchenyi István szerepe a százeves Pesti nagyar Kereskedelmi Danh történetében A „legnagyobb uiagyar" és az első magyar bank először akkor találkozott, amikor a bank­alapítás még e*ak tervezet volt. 1830-ba u jelent meg gróf Széchenyi István müve, a „Hitel". Eb­ben hangzottak el a megrázó szavak: „Hitel nélkül nincs felemelkedés, nincs boldogulás a hazában." E mii utolsó mondata sűríti össze legjellemzőbben Széchenyi nagy-nagy akará­sát: „Sokau azl gondolják: Magyarország volt. én azt szerelőm hiuni: lesz." A „Hitel" rázta fel a tespedőket. A „Hitel" nyomán indult el a bankalapítási mozgalom. Akkoriban úgyszól­ván csak Pesten volt ipari és kereskedelmi gleí Magyarországon. A vidék a mezőgazdaságot je­lentette. Pesti kereskedők, patrícius polgárok ée a vidéki birtokos-osztály fogott össze a bank­alapítás érdekében Az első részvényesek sorá­ban ott találjuk a főváros kereskedőit, pénzem­bereit és ott találjuk az ország minden részé­nek tehetős földbirtokosságát is. Ez utóbbiakat gróf Széchenyi István nyerte meg baráti köre és hívei révén a bankalapítás eszméjének. Ö maga tíz darab részvényt jegyzett, ötezer pen­gö forint értékben, ez második szereplése a Pes­ti Magyar Kereskedelmi Bankkal kapcsolat­ban­Harmadik szereplése sorsdöntő solt az in­tézet megalakulására, öt esztendő telt már el az alapítók kérvényének benyújtása óta, s hiába volt József nádor főherceg magae és jóindula­tú pártfogása az osztrák kormány súlyos aka­dályokat gördített az alapító-okirat, a szabada­lom-levél kiadása elé. 1835-ben tanácskozásra ültek össze az első részvényesek, akiknek gróf Sxtrúray Albert azt javasolta, hogy a befolyá­josabbak közül válasszanak egy bizottságot, amely személyes közbenjárással harőol tovább mindnyájuk — és az egész ország gazdasági életének — közös ügyéért. A nyolctagú bizott­ságban helyet kapott gróf Széchenyi István is. Ez a bizottság egymásután eltüntette a bécsi udvari körök és aggályoskodók szemében a ké­telkedés indokait és tizenegyévi vajúdás után, 1841. október 14 én. V. Ferdinánd király aláír­ta a.bank privilésrium okiratát, egyben megerö­sfltftlle alapszabályait. Negyedízben akkor találkozunk gróf Széche­nyi István nevével, a bank annaleseiben, mikor az általa alapított Pesti Hengermalom Társu­latnak (az első magyar gőzmalom volt) 20 ezer forint hitelre volt szüksége, hogy tizemét aka­dálytalanul folytathassa; gróf Széchenyi pesti EMMiai vannak ? Készítsen növenuhust Négyszemélyes ebédadag csak —.44 fillér! Kapható minden füszerüzletbcn réceptkóuyvvel sgyútt. — Aranydiplomával kitünteteti roagrat találmány. házát ajánlotta fel fedezetül a banknak és lét­rehozta a kölcsön folyósítását (1844-ben tör­tént). Nagyon jelentős tény ez a magyar gaz­dasági életben. A malomnak folyósított hitel az első ipari bankkölcsön yolt hazánkban. Ennek nyomán indult meg az ország iparvállalatai­nak kölcsönnel való ellátása; sokáig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyedül végezte ezt a hivatásszerű feladatot, hiszen nem volt más bank az országban. A Ignagyobb magyar és az első magyar bank ötödik találkozása a nemzeti történelem arany­könyvébe van beírva. 1848. június 29-én neveze­tes ülésre ültek össze a bank részvényesei. Ar­ról kellett dönteniük, hogy a bank vállalja-e a szerepet, melyet Kossuth Lajos pénzügyminisz­ter jelölt ki számára a nemzet önvédelmi harcá­nak sikere érdekében- Ez a szerep jegykibocsá­tó-bankká emeli az intézetet, melynek vezetői 18 pontba foglalt előzetes szerződést kötőitek Kossuth Lajossal, egy- és kétforintos nemzeti bankjegyek (Kossuth bankó) kibocsátására. A közgyűlésen jelen volt gróf Széchenyi István részvényes is. Akkoriban már nem voltak Kos­suth-tal politikai ellenfelek, már találkoztak a közös cél: a haza megmentése és felemelése ér­dekeben Széchenyi baráti köréhez tartoztak a bank főúri részvényesei. Ö megmagyarázta ne­kik, hogy Jellasich hadai feuyegetőeu közeled­nek, a független felelős kormány kasszája üres, a pénzre szükség van, hogy fegyverkezzék a nemzet! A banknak nem szabad visszariadnia az esetleges áldozatoktól, meg kell változtatni eredeti alapszabályait, amelyeknek érteimébon nem foglalkozhat bankjegy-kibocsátással. A vezetőség felolvasta a közgyűlésnek a szer­ződéstervezetet és nem volt ellenzék: egyetlen hang nem nyilatkozott ellene. Az alapszabály­módosításra vonatkozó javaslatot is elfogadták, majd meg kelleit választani a jegykibocsátó­bank „kormányzóját" ós annak helyettesét. Sza­vazásra került a sor. A szavazatokat gróf Szé­chenyi István szedte össze, megszámlálta és ki­hirdette az eredményt 1848. július 2-án: — Bankkormányzó: Valero Antal. Helyette­se: Fröhlich Frigyes. Igy örökíti meg a nevezetes közgyűlés tör­ténetét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ré­gi Protocojlja. Három hónappal ezután gróf Széchenyi Ist­ván már a döblingi gyógyintézet lakója. Forrón szeretett nemzete csak koporsója előtj borulha­tott le, mikor haló poraiban hazakerült. A bank budapesti palotájának a Ferenc Jó­zsef-térre néző homlokzatán márványtábla hir­deti a legnagyobb magyar nevét. A bankpalo­ta helyóp állott egykor a híres Diana-fürdő, melynek első emeletén lakott (1827—1833 között) gróf Széchenyi István. A hagyomány szerint azért költözött oda, bogy Lánchídjának építést munkálataihoz közel legyen. Mindezt el kcdlett mondáin, ma, amikor gróf Széchenyi István születésének 150 «ve$ fordu­lóját ünnepli az ország, ez év október 14-én pe­dig századik születésnapját fogja ünuepelni a Pesli Magyar Kereskedelmi Bank. Bcrhcs nargií Valéria-tér 11. alatt kalapszalonláf megnyitotta. Legújabb kalap modellek megérkeztek. Alakitások elsőrendű kivitelben készülnek A budapesti és a mm Biztosítási Napos* célja Most szeptemberben a legszélesebb érdeklődő tömegek előtt uj propaganda zászlóját bántják ki a biztosító magánvállalatok. Rá fognak mutatni, milyen mély jelentőségű és hasznos a nemzet, • társadalom és a közgazdaság életének fejlesztésé­nél az, ha minél nagyobb számú ember — kiesik és nagyok — kulturális ösztönükbe fogadják azt a tényt, hogy a jövő biztosításának gondolata a esatád és a nemzet erősítésének gondolatától el­választhatatlan. Rá fogunk mutatni, hogy Németországban és Olaszországban, ahol a gazdasági és társadalmi éiet fejlődése a legnagyobb lendületet mutatja, milyen hatalmas munkát végzett a biztosítás ugy a szociális élet, mint a termelés terén. Magyarország ezen a téren ujabb lendületes fejlődés küszöbéig jutott, előbb az elemi biztosí­tás terén de a legutóbbi években már az életbiz­tosítás is fejlődik, de sajnos még ina is 10.5 millió pengővel kisebb az életbiztosítás díjbevétele, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. A Biztosítási Napok a széles tömegek és nép­rétegek tudatába akarja bevinni és ott megerő­síteni azt a gyakorlatot, hogy a szegénység, az anyagi gyengeség fenyegető erejével szemben » legkisebb és Jeggyergébb rétegek is meg tu«jják valósítani azt az álmot, bogy a családok jövőjét, a gyermekek sorsát, az uj házaspárok elindulását az életuton elő lehessen buzdítani Hány alka­lom nyílik a kisbiztositások terén például a bal­eseti kárlehetőségek vonalán, ahol súlyos oilla­natokban csekély megtakarítások támogató ereje ts érvényesülhet. Mikor egy-egy családra, vagy egyénre váratlan szerencsétlenség sujt le, milyen nagy dolog, hogy abból a szolidaritásból, amelyet voltaképpen és Végeredményben a százezrek ősz­szefogásáböt eredő tőkék ápolnak és fejlesztenek, az egyén segíteni tudjon magán és sokszor ezer. a réven uj életet kezdhessen De a biztosítás nemzetgazdasági hivatása is nagyfontosságú, mert százmillids tőkéket biztosit máris a magyar gazdasági életnek, a termelésnek óriási arányú munkaalkalmakat fejleszt és ezen a réven nemes valósággá alakitjr át Madách drá­mai gondolatát: milliók egy miatt. Szép és nemes feladatokat tűzött maga elé a Biztosítási Napok programja. Megérdemli, hogy az ország felfigyeljen azokra az eszmékre, ame­lyeket ez a mozgalom a jövő újjáépítésé előtt álló nemzetben és államban fölébreszteni akar. Párisi Nagy áruház Rt. Szeged ÍCsekonics és Kiss-utca sarok HÁZTARTÁSI CIKKEK Indiáner sütő Méz tányér, mély, vagy lapos Lapos kombinált reszelő Stoppolófa Alumínium teatojás Hamutartó félfehér Sószóró szines bakalit fedővel Kerek pasziroaófa Zöldségvágó deszka Fa sótartó doboz Színes virágváza Asztalvédörács drótból Alumínium tcaszürő nyeles Égetett iparművész fali sótartó Hátmaszirozó görgő Kenyérkosár vesszőből Kerek méztartó fehér üvegből Mintás parcellán kávésbőgre Kerek cukortartó szines üvegből Fehér üveg tálca cca 18xt3 cm-es W. C. papírtartó doboz fényezett -.14 -.16 -.18 -.18 -.24 -.24 -.24 -.24 -.28 -.32 -.38 -.38 -,48 -48 -.48 -.48 -.58 „.58 -.88 -.98

Next

/
Thumbnails
Contents