Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-03 / 200. szám

s • DeCHAGY'ARORSZAG SZERDA, 194L szeptember 3. eletének tényeit, s azokból kell, hogy saját crzés- és gondolatvilágunkat valóban nemzetivé, a nemzet immanens céljainak megfelelővé alakítsuk, A mai magyarság problémái között csak két csoportot választok itt kif hogy a Szc chenyitől nyerhető általános' tanulságokat reájuk vonatkozólag röviden körvonalazzam: Az egyik a magyarság elhelyezke­dés o más népek és államok között, a uiásik pedig belső tagozódásunk kérdése, Széchenyinek kinzó gondot jelentett a tudat, hog^ kis népünk sok nemzetiség és hatalhias idegen államok közt kell, hogy magát fenn tartsa. El sem tudom képzelni azt az izgatottságot, melyben a hozzá busculo temperamentum mai, sokkal rosszabb és bo nyolultabb helyzetünkben élne. Annyi bizo­nyos, ,hogy öncéluságunk az ő "számára a legnagyobb gond forrása lenne, hogyan tartsa azt fenn és az is bizonyos, hogy min­den nemzeti politika alfa és ómegájának azt tartaná, hogy 1. tekintettel jegyen a hazai nemmagyar kisebbségre, 2. a leszakadt ma­gyarságra — ennek érdekei szentebbek len­nének számára, mint az itthoni magyarságéi. 3. megfigyelje a szomszédállamokat, melyek­tói függ a leszakadt magyarság szenvedése és boldogsága és 4. óvatos és előrelátó, illúziók­tól mentes politikával biziositsa jelenünket és jövőnket*. A KOLOZSVÁRI EGYETEM ÜGYÉBEN — mint a /Nagyvárad* legutóbbi számában olvassuk — a bukaresti »Uuivcrsul« válaszolt a /Nem­zeti Ujság«-nak, amely kétségbe vonta a ro­mán uralom kulturális hagyatékának értékét Erdélyben. Az Universul tegnapi száma ujabb cikket közöl- és ebben .összehasonlítást tesz a kolozsvári egyetem nívója tekintetében a régi magyar idők és a román uraloin között Az összehasonlítás az Universul hasábjain természetesen — a ma­gyar uralom rovására üt ki. Ezek szerint a . román egyetem tudományos működésének eredménye messze maga mögött hagy­ja a magyar világét. Számadatokat sorol fel, amely szerint a román világban 1920-tól 1930-ig 576Í tudományos munka, illetve dolgo­zat került ki az egyetemről, mig a magyarok idején 1873-tól 1918-ig 7156, tehát a románok tiz év alatt majdnem ugyanannyit produkál­tak', mint a magyarok 45 év alalt. A lap végül azt a következtetést vonja le, hogy ia magya­rok szellemileg milyen szegények és ,a romá­nok milyen termékenyek...* Felhívjuk erre a cikkre a hivatott körök figyelmét — irja to­vább a /Nagyvárad*. — A cáfolat nem marad­hat cl. Az a laikus előtt is világos, hogy az összehasonlítás kiinduló alapját sem állítják bo jóhiszeműen, mert világos, hogy a lefolyt jiz évben minden egyetem tudományos mun­kássága messze felelte áll a negyven év előtti egyetemek munkásságának. Kíváncsiak va­gyunk például, bogy ezelőtt 45 évvel a jussii egyetem tanári kara milyen színvonalon ál­lott és mivel ajándékozta meg a tudományos világot? , Párisi Nagy áruház Rt. Szeged ICsekonics ésKiss-utca sarok ISKOLAI CIKKEK tudiura pastell kréta 6 drb .ionra szerelhető körző inolai kék irótinta tsnoiai enyvezett ciuikc: 25 drb. »zum . 11 —.10 " —.10 -.16 -.18 ar — .'10 —.12 —14 Rajzlap negyed íves « drb —.21 Kthuzós tolltartó —.20, fényezett —2l Palettái gombteslék b drb —.22 Bakalit ironhegyczct —.18, <-.'26 Iskolai fcstöccset l-es. 4 drb .—'21 Szögmérő papírból >—06 ToUszár >-.06. -.10 Füzetcsomagló zsirpapir 3 ív — .2' Tclyhes ilalós 9 ív —.28 Fába foglalt színező 6 drb —.32 Nemzeti iskolai irótoll 12 drb ,—18 Könyvcsoftagoló papír 3 iv Rajztábla tok negyed íves, sötétkék —.93 Fekete papirmasse hátas iskolai laska F 1.18 Erőlemez iskolai aktatáska P 4.88 l' A legöregebb ember Tegyük fel, hogy találkozik két ember. • — Aggyistcn, aggyisten, dc reg láttam 1 Ugyan, ha meg nem sértem, miből él maga mostanában? — Tuggya, sok mindenfélével próbálkoztam. Nehéz időkben elmúlik az ember finnyássága, viszont a szükség ötleteket szül. Régebben fitymálva mondogattam egyre-másra, bogy fagarast sem ér? dc kezdtem megadni ócska holmikért a fagarast Elég szépen kerestem, dc fárasztó volt a sok loholás. Akkor tértem át a vak Tóra. — Kérem, kérem, fejezze ki magát világo­sabban. — Nem mondta már maga is, teszem azt, mikor az anyósa beteg volt, hogy nem adná egy vak lóért, ha meghalna. Hát én nem vol­tara ilyen kényes és adtam. E-1 se tudja kép­zelni, hány vak lovat harácsoltam össze. Drá­ga holmi ma a bőre, hogy más értékeiről ne beszéljek. De hogy egyre fáradtabb lettem, va­lami kényelmes szinekura után áhítoztam s mondhatom, végre beérkeztem. Azóta én va­gyok az a bizonyos legöregebb ember, — Melyik? — Ejnye, ne tetesse magát olyan ostobának, mint amilyennek kinéz. Mire jó. ez a felesleges fáradozás? Csak hallott már arról a legöre­gebb emberről, aki nem emlékszik hasonlóra! Maga tud visszaemlékezni?, — Tudok. — Az baj. Akkor nom lehet legöregebb, legfeljebb öreg, vagy időses. — Ugy nézem, elég buta pálya a kegyedé. — Pálya sose lehet buta. legfeljebb aki rajta működik. — Igy értettem én is, csak diszkrét akartam lenni. De hogy keresi meg a pénzét? — Gyerekjáték az egész. Naponta bemegyek egy szerkesztőségbe, rágyújtok a pipámra, hanyagul végigdőlök a pamlagon és nem em­lékezem. Ezért kapok pár pengőt, aszerint többet vagy kevesebbet, hogy szenzációs do­logra nem emlékczem-c, vagy csak érdekesre. — Erinyi volna az egész? — Ennyi, semmivel sem több. — Még mindig nem értem egeszén, hozza közelebb. — Hát ehhez gyakorlat kell, vagy velünk született tehetség Kísérleteztek vele mások is, do eredménytelenül. Uram, itt a nüanszok a fontosat, azokat a be nem avatott könnyen átugorja. Én tudniillik, hpgy végre tisztán lásson, mindig valami hasonlóra nem emléke­zem. Teszem azt. amint ott a díványon elhe­verek, azt kurjongatom, hogy nem emlékszem olyan piszkos tavaszra, mint amilyent az idén eltünk át. Érre a szerkesztő kiadja a paran­csot a riporter urnák, hogy irjon az időjárás­ról szint, dc benne legyen az is, hogy a leg­öregebb emberek scni emlékeznek ilyen ápri­lisi időjárásra. Kollégám aztán megirja. — Bocsánat, maga szinten újságíró? — Fersze, hogy az vagyok, hiszen témát adok a lapoknak. Az a kis különbség, hogy nem ép irom meg igazán nem számit, — És csak cz a keresete? —' Igénytelen Vagyok és szerény, kevésből kijövök. — Jó, jó, cz mehet tavasszal, amikor való­ban abnormális volt az időjárás, dc mit csi­nál később? Teszem azt ebben a kánikulában? — Ugyanezt. Maga nem állithat bo engem esemény központjába, amelyhez hasonlóra em­lékezni tudnék. Ha télen farkasok üvöltenek Domaszéken. én nem emlékszem ennek az üvöltésnek a mására. Az uj üvöltés mindén régit tulzeng s a dróloslótqkat csak a jelen­ben eszik ki a csizmáikból a farkasok. Soha a múltban; én legalább tiem emlékszem rá. Már pedig erre a szakmára opcióm Van. itt idegen beavatkozást nem tűrök. Ila enyho lesz a IcL akkor arra ncin emlékszem. Bizalmasan megsúgom, hogy nekem nem imponálnak a Bobok, meg a Gólyák. Mi az, amit ők csinál­nak? Egyszerű technika, sablon. A múltkor egy tiszteletes ur vendége voltain, igen szíve­sen bántuk velem, mégis halálos, kínokat áll­tain ki. Minden második szava ez volt tislizés közben: eszembe jut erről... Pfuj, azt hiszi, számit valamit a kultúrában az a sok hadve­zér, meg államférfi, aki egvrc-másra adra ki az emlékiratát?' Az én mesterségem, sz én pá­lyáin az igazi. Nem árulok zsákban macskát, már akart egy másik lap is' szerződtetni, fíxet igért cs százalékot a_ ciinszallacrcnd iövedeT­rnéből, de npra győzöm a munkát. Yéatére ha cn vágyók az a bizonyos legöregebb ember, korom és társadalmi állásom kíméletet érde­mel, 'Azért érdeklődtem magánál, hogy n®m lépne-e be csendes társnak', tw ls Jegyezfel* nénk a céget Volna kedve? — Majd gondolkozom a dolgon. Etnléksuas* mikor 1853-ban..* — Maga ló! Ha igy kezdi, akkor maris neM való rficllém. Butáhbat kell keresnem, akár­milyen nehéz is lesz a dolgom. Csütörtökön nyílik meg a budapesti Őszi Vásár és a szovjet* fronti zsákmányanyag szenzációs kiállítása Egyre foEözodo érdeklődéssel várja Btfch* pest és az egész ország közönsége az Öszi Lak­berendezési Vásár saeptemgefi 3-i megnyitá­sát. A vásár 30 ipari szakma nagyszabású ki­állítása lesz, több, mint 700 kiállító vesz részt rajta. Ezenfelül óriási eseményt jelent a szö.y­jetfront hadizsákmány-anyag kiállítása, amit az illetékesek a vásár keretében rendeznetí meg. A közönség itt megismerheti majd, hogy honvédeinknek milyen háborús szörnyűségek­kel kellett megküzdeniök s megtudhatja azt is, hogy milycu polgári életszínvonalon él a szov­jet lakosság, mik a közszükségleti cikkei. A ta­vaszi vásáron a szovjet egy ezer négyzetmétec res óriási pavillont foglalt el, á mostani zsák­mányanyag kiállítására még nagyobb, 1200 négyzetméteres pavillont kellett építeni. Rá­adásul a vásár is túlnőtte a tavalyi kereteket? az Iparcsarndkon ós a kis Bsarnokön kívül egész sorozatát kellett építeni a különböző pa­villonoknak, mert esak így tudták az anyagot elhelyezni. — A félárú utazást és egycb ren­geteg kedvezményt nyújtó igazolványt ország­szerte árusítják. A megnyitás ünnepélyes ker retek között Csütörtökön, szeptember 4-én lesz. AZ OLVASÓ ROVATA A herekpdrosoh védelmében Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Olvastam, liogy egy szegedi építési vállalkozó azt java­solta, hogy a kerékpárosokat adóztassák meg és útjavítás céljaira fordítsák a befolyt ösz­szeget. Ezúton hívom fel kerékpáros társaim figyelmét erre a javaslatra. Szeged város ke­rékpárosainak 80 százaléka kerckpártal ketcsi a kenyeret cs most azt a torz gondolatot java­solták, hogy adóztassák meg őket! A torz ja­vaslat clgondolójának biztosan nincs kerékpár­ja, hanem esetleg autója. Szerény véleményem szerint a kerékpár alig-alig rongálja az útat és többuyiro kenyérkeresetre, illetve annak esz­közéül használják a kerékpárt, tehát miért kel­lene a szegény kerékpárosokat megadóztatni, amikor a mai 6zűkös és drága világban örül az a szegény miínkás, ha meg tudja keresni a minílennapi szűkös kenyerét. Arról meg nem ir lehet beszélni, hogy esetleg egy .új gnmit tud­jon venni, úgy kell toldozni-foldozni kerékpár­ját. Miért nem szólt a tisztelt javaslatot teve a luxusautósokról, például akik direkt passzió­zasi célra vesznek autót, adóztassák meg azo­kat, úgyis főképpen az autók teszik tönkre at útakat, nem pedig a szegény kenyérkereső ke­rékpáros napszámosok. Merem remélni, hogy az illetékes fórümoV tiem adnak helyet annak a torz gondolatnak. TisztelettelT Egy a sok közül, aki kerékpárral keresi a kenyerét. Eladó 201 teljesen uj diófa, fényezett Kombinált szekrény, hozzá rekamier, azonkívül ebédlőn ~z?al, álló lámpa. Szent István-tár 14. ||. em, kisebb ajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents