Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-08 / 180. szám

JDELMAGYAR0RS2AG PÉNTEK, 1941 augusztus 8. rcm Jólöltözött férfi állott. Az egyik férfi igazolványt vett elő és a következőket mondotta: — 'Államrendőrség! detektívek vagyunk. A főkapitányságnak tudomására jutott, hogy ön dollárt akar szerezni, ezért valutaüzérkedés gyanúja miatt letartóztatjuk. No merjen megmocuauni. vagy kiáltani. mer± megbilincseljük... Ezalatt két társa felnyitotta a szekrényeket, a sublótot és pénz Után kutatott. Rövidesen meg is találták Schofnénak az utazásra szánt 5600 pengőjét, amelyet magukhoz vettcle. — TA pénzt bűnjelként lefoglaljuk, — mondotta az egyik detektív. Most elmegyünk, tiz perBig maradjunak csendben, azután mind a ketten jelentkezzenek a Csendőrségen. rA három férfi eltávozása mán Schofnénak az « gyanúja támadt, hogy áldetektivek fosztották kt, feljelentést azonban csak három nap inulva tett, mert az eset után kiáltott izgalmak következtében ágynak esett. . ' . A nyomozás kiderítette, hogy az amerikai izü rablást G'rutiinger társai, Baumgarten Vilmos többszörösen büntetett előéletű lengyel állampolgár, Faragó András 45 éves gazdasági akadémiát végzett rovottmultu gazdász és Oznicz Mihály követték eL A rabolt pénzen megosztozkodtak. A gyulai ügyészség Gruninger és társaFeiíen rablás, valamint orgazdaság cimén emelt vádaL A megrögzött szélhámosok azt hangoztatták, hogy S pénzt Schofné adta át nekik »zzaJ, hogy szerovzenek dollárokat . A lefolytatott bizonyítás igazolta a""Vádat és ?Sért a törvényszék Oznicz Mihályt kétévi fegyházbüntetésre. Baumgarten Vilmost háromévi srigoritott dologházra Ítélte. A gyulai törvényralö kitiltásra, Gruninger Józsefet kétévi fegyházbüntetésre, Faragó Andrást pedig háromévi szigaritott dologházra Ítélte. A gyulai törvénvszék Ítélete Faragó Andrást érintő része kivételével jogerőre emelkedett. Farggót ügyének fellebbviteli tárgvalására a jFUlai törvényszék fogházából vezették elő. Tagadta bűnösségét Azzal védekezett, hogv a rablásban nem vett részt, esak a nénzt osztotta széljel társ«l között. A perbeszédek elhangzása ntán a tábla megsemmisítette a törvényszék íté'-tét és Faragót négyévi szigorított dologházra Ítélte. Az tti*v a Kúria elé kerül. Szeptember 5-én megünneplik Erdélyben a felszabadulás évfordulóját Kolozsvár, augusztus 7. Erdély és a Partiam lakossága szeptember 5 én fényes ünnepséggel üli meg a felszabadulás elsd évfordulóját. Az "Erdélyi Párt elnöksége felhívást intézett Erdély lakosságához, amelyben a párt elnöksége kijelenti, hogy szeptember 5-ét a szabadság ünnepeként kívánja minden évben megülni. Az évenkint rendelendő ünnepségek rendjét rendező bizottságok állapítják majd meg. Az Erdélyi Párt elnöksége a felszabadított megyék főispánjaihoz is hasonló tartalmú felhívással fordult. Kolozsvár szeptember 11-én üli meg a felszabadulás ünnepét. Erre az alkalomra nagyszabású ünnepségeket rendeznek. Hasonloan nagyarányú ünnepségeket terveznek Nagyváradon is szeptember 5-én és 6-án. MAVAIIT MENETREND SZEGED-KISKUNHALAS—KALOCSA 6 05 15.40 Ind. Szeged, Széchenyi tér érk. 9.45 18.20 651 — Arpádközpont _ 1734 • — 16.59 Klskunmajsa 8.30 — 7.40 17.53 Kiskunhalas pii 7 45 16 50 8 33 18.40 Kecel 6.56 155/ 820 1930érk. Kalocsa Budavár! élL Ind 6.05 1.4 10 SZEGED—BAJA 655 16.Ö0 ind. Szeged, Széchenyi tér érk. S.55 20.35 7.33 1639 Alsokozpont 818 20.00 — 17.20 Kelebia pu. 7.38 — 8.4Ő — Mélykút, vasúti vend. — 18.57 — IS 21 Bacsalmás, Repp vend, 618 — 9.10 18.50 Felsöszentiván 5.49 18.32 945 19.25 érk Baja. Nemzeti szálló ind 5.15 17.53 * / cm igától A közigazgatási stílus történetében sok nevezetes példa van megörökítve, elég sajnálatos, hogy ezekről nem emlékezlek meg az időnként megjelenő szakkönyvek. Topolya község is háromszor sürgetett meg egy alföldi nagy várost valamely illetőség dolgában, mivel pedig választ nem kapott, megnyomta a tollat, — Csodálkozom, hogy többszöri megkeresésünkre választ nem kapunk... így kezdődött az irás, az iktató pedig bejegyezte nagy könyvébe: — »Topolyai jegyző csodálkozása tárgyában, 832. számú megkeresés.* Tudunk má3 vezényszavakról is, teszem azt; >Hová lett a tintatartó tárgyában számvevői előterjesztés*. avagy »A tápéi földeket kik nem használták tárgyában* gazdászi jelentés. K. B. városatya egyszer meginterpellálta - a polgármestert, ha vájjon van-e tudomása róla, hogy a mérnökség valósággal hajtóvadászatot tart az engedély nélkül építkező tanyaiak ellen s ez a szónoki műremek igy őrökitődött meg a város annaleseiben: »K. B interpellációja bajtóvadászat tárgyában*. Ne feledkezzünk meg arról a Bacb-korszakbeli »oszlop*-ról sem, aki »egy német irás* jeligével iktatott be mindent, ha idegen nyelven fon. dnlt valaki a hatósághoz. Az a számvevőségi bajnok pedig éppenséggel szobrot érdemeL aki a rendelkezésre bocsátott könyvek minden lapján összeadta a folyószámokat, nemkülönben a ház. számokat. Egyenesen a klasszikusok közé tartozik az » jegyzőkönyv, amelyet egy bácskai község őriz az uj millennium számára. Részletesen le van ebben irva, hogy a bikaistálló uj zsup-fedelét tárgyalták s vita közben annyira elmérgesedett a hangalat, hogy a jegyző odavágta a tintatartót a községi bíróhoz. Ezt a gyengédséget a biró a szeneslapát eldiszkoszositásával viszonozta, ami folytatólag a jegyzőt arra lelkesítette, hogy aktanehezéket lódítson a biró fejéhez. — Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárta, — mondja a jegyzőkönyv. Ránk ragyogott a véletlen szerencse, amennyiben ujabb közigazgatási remeket örökíthetünk meg. Sokáig tűnődtünk, közreadjuk-e, de végül is a közlés mellett állapodtunk meg. mert nem tehetünk olyan szőrös szivüek. hogy csak egymagunk gyönyörködjünk benne. Itt következik szó szerinL * Gyula m. város polgármestere. 20 411-1939. Hivatalból megállapítom, hogy Galbács Imre volt gyulai lakos, kőmives iparát 1917-ben bekövetkezett halála óta nem gyakorolja. Véghatározat, Galbács Imre volt gyulai lakos kőmives iparát az iparlajstrom A:10—1909. sz. a'att törölni rendelem. Amennyiben fentnevezett iparát ismét gyakorolni kivánja, azt csak ujabb kérvénye álapján kiadcitt iparigazolyány elnyerése után kezdheti meg. Ezen véghatározat ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt Békésvármegye Alispánjához intézett, azonban nálain benyújtandó fellebbezésnek vaf» helyei Indokt Az 1322. évi XII. te. 72. §-a rendelkezése alapján Galbács Imre nevét az iparlajstromból azért töröltem, mert iparát több, mint egy év óta egyfolytában nem gyakorolja. Erről fentnevezett hozzátartozóját, a városi és m. kir. adóhivatal, kozpouti forgalmi adóhivatal, Orsz. Társadalombiztosító Intézet gyulai ker. pénztára, az Ipartestület Gyulán, — a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara értesíttetnek. Gyula, 1959 november 22 P. II. A kiadmány hiteléül} Polgármester helyett: Biró s. k , Dr. Antalfia Emil s>. k. y. kiadó, főjegyző. IL Gytfia a város polgármestere. 20,411/1—1939. Kezelő néhai G'albács Imre gyulai lakos kfimíves ipartörlésre tárgyában jogerőt jejeat. Határosat, Minthogy néhai Galbács Imre gyulai feSaa 20.411—1939. iktsz. ama véghatározata elless, amelyben kimondatott, hogy kőmives iparára vonatkozó és aa A) iparlujstrom 10—1909, tétele alatti feljegyzés törlendő, jogorvoslat" tal ucrn élt, azt jogerősnek kimondom, a ki* adót utasítom, hogy a hivatkozott véghatározat végrehajtásaként fentnevezett kőmives iparát az iparlajstromból törölje. Erről Galbács Imre, a városi és a m. kir, adóhivatal, forgalmi adóhivatal, az ipartestület, kereskedelmi és iparkamara Szeged és az Állami Mértékhitelesítő hivatal Békéscsabán értesítendő. Gyula, 1939 december 20, A kiadmány hiteléül; Polgármester halyefit 'Biró s. k, Dr, Antalfia Emil f,& .y. kiadó. főjegyző, t. hAmlnt határozottan kitetszik a határozatekS<§^ az emberiségnek még mindig van olyan része, amelyik fittyet hány az égető uiunkahiáxfynak, kedvező alkalmakat elszalajt s bér 1Dl7-ben meghalt, iparát mégsem gyakorolja. Ezt hivatalból állapították meg, tehát el kell hinni. Ne gondolja senki, hogy az a folytonos lemondásból élő késhivatalnok amolyan nyim-nyám lélek. Kézzelfoghatóan látható jelen esetben a Jó* szándék is. Galbács Imre kezdetben nincs vúglegesen elutasítva, dolgozhat ő tovább, ha erre alkalma nyílik, vagy kedve van, mindössze a törvényes formák betartásával köteles vezekel nL Adjon be ujabb kérvényt s akkor uj igazolványt kap. Ez a legkevesebb, ha már egyszer elkövette 1917-ben azt a ballépést, hogy meghalt Azonban felhívok tanúbizonyságul minden Jótét lelket, nézzék csak, hogy ezek a hősi halottak milyen felületesek. Galbács Imrének már 19S9. november 22~6D mód adatott a helyzet reparálására, de nem, ö azért se mozdult, a turáni átok passzivitásával tűrte majdnem egy egész hónapig a dolgok megérését s még csak jogorvoslattal sem élt. Tehát ne csodálkozzon, hogy törölték az AT iparlajstroinbóL A világégés szörnyűséges idejében is megnyugtatólag hat ránk, hogy erről őt magát is év. tesiteni rendeli a jogerős határozat, jóllehet sasa rintünk ott rejlik annak a gyöngéje, hogy az eíső végzést csak a hozzátartozói kapták meg. HogS ez miképpen történik meg? — azt véges elménkkel egyelőre nem foghatjuk fel Majd talán egyszer, ha több lesz a vitamin s ugy hordjuk magunkkal, mint eleink a tubákoL Lehet, hogy Istenke építőmestereire, a fecskékre, bizzák a kézbesítést, azok ugy is olyan magosan kalandoznak a mindenség azúrkék tengerében, hogy könnybe lábad a szemünk, ha követni próbáljuk őket Szegről-végről kollégái is volnának Galbács Imrének a kőmives-brancsban, bát. mi az nekik? Egyelőre minden esetre kitolódik Galbács Im» re értesittetése, aini magyar hitünk szerint szolgálati uton, Hadúr, meg Csaba királyfi közvetítésével leginkább a tejúton történhet meg. Akkog kell majd felelnie az utolsó szigorú kérdésre: — Imre, Imre, ha már oly könnyed világnézStü voltál, hogy halálod óta nem gyakorolod a3 iparodat, miért nem éltél legalább jogorvoslattal? Vájjon mit mond erre Galbács Imre, ugyaS mit mond? Or^á^os rtsntt melleit emellek el Baki Is íllhálgf Budapest, augusztus 7. Országos részvet mellett temették el csütörtökön a Kerepesiuti temetőben Babits Mihályt. A Hagyai Tudományos Akadémia nevében Vojnovlch Géza főtitkár mondott búcsúbeszédet a sírnál, a Ki&* faludy-Társaság nevében Rideg Tivadar, g BaumgartemaJapitváuy nevében Schöpflin Aladár, az ujságiróintézméuyek nevében Szabd Lőrinc, a színpadi szerzők nevében Bókay János búcsúzott. A rekviemet pénteken reggel 9 órakor ts3Í-> ják a városmajori templomban. (MTI) 4