Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

Megfeleni a testnevelési csucsszevvexeiről szóló rendelei HeqsxUnlk az Országos Testnevelési Tanács és a testnevelési alap — Országos sportközpontot és nemzeti sportbizottságot állítanak fel Budapest, július 3L Kormányzó urunk a magyar ifjúság iránt mindenkor megnyilvánuló atyai szeretetével életrehívta a magyar ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének egységesítésére vonatkozó miniszteri rendelkezéseit. Vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter kiadták az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének egységesítéséről szóló rendeletet, amely a Budapesti Közlöny auguszu? 1-i számában lát napvilágot. A hivatkozott rendelet kimondja, hogy az ifjúság honvédelmi nevelését és testnevelését egységcsen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányítást az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének országos vezetője látja el. Az országos vezetőt a honv delmi miniszter és a vallás- ós közoktatásügyi miniszter együttes előterjesztésére a kormányzó űr nevezi ki és menti fel. Az ifjúsági vezetőképzésben a magyar cserkészet is közrem ködik, A levente Intézmény egyesületi jellegű szervezetei felett az egyesületi és felügyeleti jogot a honvédelmi miniszter, a társadalmi sportegyesület és egyesületi jellegű szervezetei felett a vallás- és közoktatásügyi minisztor gyakorolja az országos yezető útján. A társa- | dalini sportegyesületek megalakulásának és működésének szabályait, továbbá a sport szövetségekszervezetét és az ezek irányításához szükséges szervezetet a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben állapítja meg. Az Országos Testnevelési Tanács e rendeletnek hatálybalépésével megszűnik. Vagyona az államra száll át és testnevelési és sportcélokra a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelésébe kerül. Az országos testnevelési alap 1911. szeptember 31• napján megszűnik. Az alap keretében előirányzott kiadások és bevételek 1942. január L napjától kezdve az állami költségvetésbe illesztendők. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter a társadalmi sport, valamint a sportszövetségek és sportegyesületek ügyeinek intézésére országos sportközpontot állít fel, amelyet beillesztenek a vallás- és közoktatásügyi ügyi minisztérium hivatali szerkezetébe. Az országos sportközpont mellett nemzeti sportbizottság működik A bizottság tagjait é sportszövetségek tagjai és a sportügy szakkérdéseiben kiváló szakismerettel rendelkező más személyekből a vallás- és közoktatásügyi miniszter -nevezi ki. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (MTI) Beszélgetések a szegedi fákról III. Nem nőnek az égig, csak megöregszenek (A Délmagyarörszág munkatársától) Szegednek van néhány, laikus szemmel nézett, szép Iája; Az arányos szabályossággal nőiteket gondoljuk, amelyek ága egyenletesen tárul ki, mintha oleJö kar volna, aztán folytatólag is kifejezte létesítésével különös kedvtelését a természet. Olyan szépek minden részletükben és gyönyörködtetök, akárcsak a megfelelő embertípusok. Lehet-e szebb valami, mint egy remekbe szökkent diófa, vagy egy klasszikus nőalak, amelynek tökéletességét akármilyen nehezükre essék — még a nők is elismerik? Az arany itt is a fő, az egészséges lombozat megoszlása díszítésként, ékességnek. Kis galvlyak a finom ujjak, — rúzs, bocsánat, nincs rajuk, mert ha rá is száll a vörösbegy, még nem ielent állandóságot s hamar tovább repül. A JEGENYEFÁK mintha testőr-sort állanának a tanyákoD, — kár, hogv nem minden gazda szereti. Túl a Dunán izek kerítik körül a kis birtokokat is, nem csak a nagyokat. Külön vár mindegyik és nem óbégatnak a gazdák, hogy jaj, árnyék eset a búzámra, 3t literrel kevesebb mák fog teremni. A tölgyfaerdő, a bükkös, mennyi szépséget takar,.ahol fürtösen, lombosán, cirógatva egymást, aléltan borulnak össze a fák. Mikor pedig jön az elmúlás, milyen ringva, tánclépésben érkeznek a földre a levelek! Muzsika is kiséri haláltáncukat, a szél dúdolja hozzá a nótát. Hát arra gondolsz-c ember, amig a gőzfürész bolvgatja meg idegrendszered megmaradt, tépett részleteit az utcán, hegy azon a fahasábon rigó fütyült még a tavaly nyáron s inig kályhádban téli alkonyatokon duruzsol a tüz. nem a régi nyarak melódiáit próbálgatja ismételni a bajdani bükk? HÁNY SZÉP FA VAN SZEGEDEN? — egyszer nekiindulunk és őszejrjuk valamennyit. Most csak nagyjából emiitűnk meg néhányat, amik feltűnnek akárkinek. Táján a legimpozánsabb a Stefánián, azon a kis utacskán, amely a vártól fejfelé vezet, két tekintélyes öreg tölgy. Mintha régi házközösség családfői lennének, ugy borítanak el mindent a figyelmükkel, méreteikkel. Egész építkezési rendszer van a fejlődésükben, kiépítettségükben, — nem hideg rendszeresség, amelv merevvé válik más téren is —. hanem meleg, rokonszenves hangulat s még az apró szabálytalanság is szép bennük, mert harmóniába olvad át. Nem tud elbájoló lenni egy fitoe orr is; habár csak a hamvas ifjúság éveiben? A Széchenyi-téren a vár őshaza elöl a rend"- I réskor átültettek gyökerestül .egy fláüJiüijLi hársfát a tér másik szélére, körülbelül ogyvoualba. A fák hívei sokáig aggodalmaskodva lesték, mi lesz a sorsa? Hát meghonosult, épp olyan szép és formás, mint amilyen azelőtt volt. Újszegeden is van néhány műremek. A baloldali bejárat közelében, a lombalagut során olyan fát látni, amely nem felfelé kivánt terjeszkedni, hanem oldalt eregette az ágait, messzire elnyúlva. mintha a gyerekeket hivná, hogy itt a természetes tornaszer, kapaszkodjatok fel rám. De a háziasszonyokat is figyelmezteti, soha különb szőnyegporolásra való alkalmatosságot, mint amit én kínálok 1 Körülbelül a főút felén, tul az orgonabokrokon, a rózsafás tükörben pedig egy különös idegen fa élvezi a szegedi vendégszeretetet A tudományos neve Ginkgo bíloba. HAZÁJA KÍNA ÉS JAPÁN, átmenet a tüleveleüek és a lomblevelűek közt. Nem annyira szabadon találni, mint kertekben és parkokban. Egyik érdekessége, hogy levélerei mind a tőből indulnák ki. Egyébként kétlaki. Külön fán van a hím és külön fán a nő-virág. Az ujszegedi fa hím-virágu. Kiss Ferenc tanítása szerint Szeged, néhány természetes uton megtelepült kisebb fehérnyárfaesoporton kivül, a történelmi ilőkben teljesen fátlan volt. A homokon feltárt kőkorszakbeli és népvándorlási tűzhelyek egyikén sincs nyoina a fával való tüzelésnek. Hogy mivel tüzeltek akkor? Náddal, törmelékkel, ganéjjal. Dc számon tartja Kiss Ferenc a fa-Matuzsálemeket is, a természet ritka emlékeit Az egyik ilyen fehérnyárfát még Kállay Albert főispán ne verte el *Kiss Ferenc fájának*. A rivói siványon van, körülbelül 183—188 éves, dc már a pusztulással viaskodik. A legutolsó méréskor 26 méter volt a magassága, álméröjo 176 centiméter. A korona átmérője 17 méter. 110 ÉVESNÉL IDŐSEBB a közgyűlés által elnevezett »Kiss Ferenc erdő* északi szélén levő *Gal«nibos fa*. Szinten fehérnyár. Magassága 22 méter, átmérője mell magasságban 136 centiméter. A korona átmérője 19 méter. Régebben örvös galambok fészkeltek rajta. innen kapta a nevét. 1889 júliusában alapo san megtépázta egv példátlan vihar, derékvastagságú gallvakat verve le róla. Kórulbeiül 130 éves az alsóáso'thalmi erdőben leyő fehérnyárfa, mely a tRiizsa-fa* nevet visetj s Rozsa Sándortól kapta a nevét. A sokézer holduvi kiterjedésű legelőn a magányos pásztornak ez adott nyugvó pontot, egyben tájékozódást at Utasnak _fe_». beUá(„oJyi.aL_._A_e^tefc._.Sándor bandájának tagjai az ágára aggatott Jelekkel né, ták tudtul egymásnak, hogy merre mentek, vagy honnét várhatók az üldöző pandúrok. Magassága 23 méter, mellmagassági átmérője 117 centiméter. A földtől számított hat méter magasságban ágazik el, szabályos koronája 17 méter áltnéröjü. A cscngelci erdőben van KILENC DARAB 13« ÉVES kocsányos tölgy és volt egy vadkörtefa, ezeket lSUŐ-ben telepítették mesterséges uton. A tölgyek még egészségesek, a körtefát néhány cv előtt orozva kivágták. A csomoros, vagy feketenyárfa életkora homokon nem haladja tul a száz évet. A csorvaj erdőben 1924-ben pusztult cl a csomoros nyár ősfája, amelyet 1S25 körül ültetlek ki. Belseje már jóval előbb kikorhadt, tanyai gyerekek szerettek benne játszani. Utolsó éveiben csak a járulékos rügyek-alkotta hatalmas csomókból fejlődtek sovány gallyacskák. A csúcsa rég száradásnak indult.A ruki crdöszélen, a csőszház mellett, vaa egy 105 év körüli bímbarkás eperfa, melynek növekedése még a mai napig is kifogástalan, bár egy levágott 45 centiméter vastagságú ág seb bolyén korhadás található a derekán. Azonban az ág repedésében 2—3 cm. léggyókerekel nevelt, ami a legnagyobb ritkaság. Magassága 25 méter, mellmagassági átmérője 127 cm. A korona átmérője 13 méter. A vetyeliáti nagy szürke nyárfa kora 130 8» körüli Magassága 30 méter, mell magassági átmérője 236 centiméter. Az elágazás a koionán 215 cm-nél kezdődik. Van tizenöt vastag ága, melyekből nyolc darab 45—128 cculiméter vastafc Meg kell emlékezni A RÉGI SZENT DEMETER TEMPLOM HOMLOKPARKANYÁN magról kelt bálványfáról is. (Micsoda kontraszt! Bálvány a templomon.) Honi fanemeink kőzüi az ákác kivételével talán egy fa se tud természetes uton olyan jól "felújulni, mint ez. Magja a 3—4 cm. hosszú szárny közepén fekszik, amelynek csúcsa felkunkorodik és ennek segítségével at szél minden akadályon át könnyen szállítja. Igy jutott cl a Demeter-templom homlokzatának 20 inéter magas párkányára is. Ott kikelt és négy évig élt. A templomot 19!25-ben lebontották és ekkor a bálványfácskát is elmozdították a helyé* ről, átültették a Stefániára, a Dankó;Szobor mellé. A 20 éves fa egészségesen növekedik mostapf helvén a imagaslati klima* után is. Természeti emlékek a királyhalmi várostany® és az erdőőri szakiskolához vezető út melletti területen elültetett fák. Kilenc kocsányos tölgy és három fekete dió. Erzsébet királvné facsoportját a neve, kegyelettel ültette a város lS98-ban. Körülbelül ugyanabban az időben ültettek 13 darab kocsányos tolgvet a ruki és a mérges erdők közötti lapos járásban az 1819-ben legyilkolt honvédtisztek nyugvóhelyén. Ugyancsak millenniumi emlék" á csengelel vl> rostanyán levő tizenkét, szépen fejlődött, kocsányos tölgy. legenda: is született a Tanyán, bár nem fartőit sokáig Á8 ujpálinkás-prdőben az egyik tisztás szélén volt egy nagyobb méretű öreg csomoros nyárfa. K század elején az a bit kapott szárnyra, nogy valaki látta rajta Szűz Máriát. Erre megszaporodtak a slátók*, egyaránt asszonyok és férfiak, valaki korláttal kerítette körül a fát. aztán ájtatos kezek ráaggattak egy Mária-képet. A népi ! ogvrc nagyobb tömegekben látogatta a szenf he1 Ivet, volt eset rá. bogy holdvilágos estén háromszáz kocsira való hivő imádkozott körülötte. A fa azonban 1904-ben beleesett a vágásba s a részes munkás, akinek parcellájában volt, a szomszédosokkal egvütt szó nélkül kivágta. Nagyobb feltűnést se keltett, a zarándoklás pedig megszűnt, Meghatott Kiss Ferenc hangja,, mikor bucsuí veszünk tőle. — Mint fiatalember kezdtem meg a munkát, hogv megőszült bajjal búcsúzzam egész életem szinnadától. Családom ulán a szegedi erdő áll legközelebb hozzám, ez nyomta életemre a bélyegét. Sok örömet, megelégedést uvujtott, a fák susogása sok szépről regélt. Tudományos kutatásaim egv-eav határköve önérzetes megnyugvással tölt el. de aggodalommal gondolok arra. hogy az erdők jövője meddig tekinthe'ő biztosítottnak? Hiszem, hogv amíg az erdők ál'mni kezelés atetl állanak, nem kell félteni óket. Mert nem csak a szigorú, szakszerű ellenőrzés alatt álló kezelőtiszt nvujt biztosítékot, hanem a felettes hatóságok nagvtudásu és felelősségérzéssel teli tiszfvlselögérdája is. Tárgyilagosságukat viszont a® erdőbirtokossal és a törvényhatósági tagokkal szemben az idegpn befolyás által nem gátolt Wg-v átellenséguk is bizloútja, :