Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-05 / 177. szám

A felszabadult Délvidék sokezres tömegei Havas Boldogasszony mai ünnepének körmenetében I Hétfőn este gyergyás körmenettel megkezdődött az a sővárosi bucsu (A Bélmgayaröfszág munkatásától.) Havas Boldogasszony ünnepére készülvén többezer zarándok lepte el hétfőn az alsóvárosi templo­mot övező Mátyás-teret. A szomszéd városok és falvak zarándokain kivül 22 esztendő után elsöizben zarándokoltak Havas Boldogasszony ünnepére a visszatért Bácska katolikus hiiiői ii. A keddi Hagyományos ünnepre Hétfőn egész nap érkeztek a zarándokok- A visszatért Sza­badka többezernyi zarándokcsopertját Páter Benjámin és Pátec Emánuel ferenérendi atyák Főzették Szegedre. A zentaiak 450 főnyi eso­portja Pécsi Béla, a HorgosiaB 2200 zarándoka Körmoczy Mátyás segédlelkész vezetésével ér­kezett 8 Mátyás-térre. 'A visszatért Magyar­kanizsáról 800-an, Tótfaluról 200-an, Ludasról 400-an, Királyhalmáról 250-en, mig a környék­BeK városokból és falvakból mintegy 5000-en Vesznek majd részt a bucstra. 'A bnesn már hétfőn kezdetét vette, a za­fándokfik gsakuem kivétel nélkül gyontatószék I elé járullak és meghallgatták ahétfő esti szent­beszédet, amelyet Béz Marián salgótarjáni plébános tartott. A szentbeszéd után a templom körül gycr­lyás-kürmenet volt, a baldachin alatt Hermann Egyed egyetemi tanár haladt. A baldachin után sorakoztak fel a zaránlokok, szabadkaiak, horgosiak, zentaiak, püspöklelleiek, alsóta­nyaiak, majsaiak templomi zászlókkal A körmenet után Hermann Egyed egyetemi tápár litániát tartott és ezzel az ünnepség hét­fői programja yéget ért. A mai ünnepség középpontjáKan a: reggél & áfakor kezdődő ünnepi körmenet áll, amely után Raskó Sándor püspöki helynök ünnepi szentmisét mond, a misén Jenéi Jenő eson­grádi ferenerendi házfőnök tart szentbeszédet. Délután 3 órakor ünnepi vecseFnye lesz, este 7 órakor szentbeszédet és litániát tartanak. 1 Hajnali 3 órától minden félórában szentmisét mondanak az alsóvárosi templomban. Letették a hivatali esküt a Délvidékre kirendelt és áthelyezett tanerők I szegedi tankerületi főigazgatóság területürül 37 tanilüi is 8 taniri áthelyezés, 10 ki ncvezis történt — Örvendetesen csökkent az állástalan tanilék száma (A Délmagyarország munkatársától) .Vasárnap éjszaka különvonat haladt át Szegeden, a külön­vonat a visszafoglalt délvidékre kinevezett taui­tókat és tanárokat vitte Újvidékre, ahol hétfőn le­tették a hivatali esküt. Szeptember elején a Dél­vidéken mindenütt megindul a magyar tanügyi oktatás, közel 2500 tanítót és tanárt neveztek ki • Délvidékre, köztük Szegedről is igen sok tan­erőt. A szegedi tankerületi főigazgatóság területéről 37 állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt és 8 polgári iskolai tanárt helyeztek át a Délvidékre. Az áthelyezett tanerők névsora a következő: Elemi iskolai tanitók: Hqtbay Lászlót Hódme­zővásárhelyről Lendvahosszufalura, Kiss Már iát Szeged-Halastelekről Kukorcára, Juhász Nándort Szeged-Bokorról Magyarkanizsára, Fodor né Schvella Gizellát Szeged-Belső Feketeszélrü] Ma­gyarkanizsára, Fodor Emilt Szeged-Belső Fekete­széltjü Magyarkanizsára, Bogyó Tivadart Szeged­Pánp/yúról Magyarkanizsára, Bogyóné Lehár ti Herminát Szeged-Pántlikáról Magyarkanizsára, Horváth Ferencet Algyőről Muraszombatra, Nyiri Józsefet Öttömösről Szabadkára, Pálfy Jánost Hódmezővásárhelyről Szabadkára, Kiss Jánost Kiskundorozsmáról Szabadkára, Kiss Jánosnét Kiskundorozsmáról Szabadkára, Békés Imrét Cson­grádról Szabadkára, vitéz Perényi Andrást Vég­egyházáról Szabadkára, Kádas Józsefet Mind­szentről Gsantavérre, Végvári Mátyást öttömösről Újvidékre, Károly Gézát Csanytelekről Újvidékre, Fekete Istvánt Nagymágocsról Újvidékre. Páter Károlyt Kunágotáról Újvidékre, Tárnok Nándort Szeged-Vadgcrlésröl Újvidékre, Tárnokné Jójárt Etelkát Szeged-Vadgerlésről Újvidékre, Hudi An­talt Kiskundorozsmáról Temerinbe, Sipos Ilonát Kiskundorozsmáról Temerinbe, Gáspár Oltót Mind­szentről Zentára, Sasvári Pétert Battonyáról Zen­Iára, Gáspárné Huszár Piroskát Mindszentről Zentára, Delanka Andrást Békéscsabáról Bács­ujfaluba. Török Máriát Kunágotáról Adára, Kmetty Gyulát Szeged-Alsóközpontról Horgosra, Ki­kindai Kristófot Kistelekről Horgosra, Kikindai Tarr Erzsébetet Kistelekről Horgosra, Pethö Klá­rát Tömörkényről Martonosra, Krasznai Lászlót Szeged-Somogyitelepről Horgosra, G'öblös Andrást Battonyáról Zomborba, Jánosi Bélát Makóról Bezdánba, Fűzi Istvánt Pusztamérgesről Csonop­lyába. Zoltai Árpádot Klárafalváról Szabadkára. Polgári iskolai tanárok: Termei Belát Szeged­ről Szenttamásra, Magyari Annát Gyuláról S/.a­oadkára, Lajos Kornéliát Szarvasról Alsólendvá­-a, Pajtás Margitot Szarvasról Zentára, Albert lózsefet Elekről Somborba, Szabó Balázst Szeged­ről Újvidékre, dr. Biczók Ferencet Szegedről Új­vidékre, Bálint Bélát Orosházáról Muraszombat­ba. A tankerületi főigazgatóság információja sze­rint az áthelyezéseken kivül közel 80 tanitót és tanítónőt helyettes tanítókká neveztek ki mogt a felszabadult Délvidékre. A helyettes tanitók között több van olyan is, akik most végeztek, a régebb végzettségűeket pedig nagyobbrészt kinevezték a helyettes tanítói állásokra. A kinevezések és az áthelyezések megtörténte előtt a tanárok és a ta­nitók felszólítást kaptak a kultuszminisztériumtól, hogy nyilatkozzanak, hajlandók-e a Délvidékre menni. A felszólított tanerők kivétel nélkül öröm­mel vállalták a feladatot, hogy a visszafoglalt délvidéki területekre menjenek a magyar kulturát terjeszteni. Az áthelyezésekkel és kinevezésekkel a szegedi tankerületi főigazgatóság területén jelentős mér­tékben leapadt az állástalan tanitók és -tanítónők száma. A szegedi tankerületi főigazgatóság terü­lete Csongrád vármegyére, Csanád-Arad-Toron­tál egyelőre egyesitett vármegyékre, valamint Békés vármegyére és városaira terjed ki. A fő­igazgatóság közlése szerint a Délvidékre történt kinevezések előtt még 300 volt az -elhelyezésre váró tanitók és tanítónők száma a szegedi főigaz­gatóság kerületében. Most már az áthelyezések­kel és a kinevezésekkel egyszeriben lecsökkent ez a szám és minden remény megvan arra, hogy ha­marosan ujabb tanítói kinevezések lesznek, úgy­hogy a régebbi végzettségűeket kivétel nélkül ka­tedrához juttatják, Rz ui tanerők eskütétele Újvidék, augusztus 4. Az anyországból A Dél­vidékre kinevezett 1300 tanerő ma tette le az es­küt Újvidéken. Vitéz dr. Nagy Iván üdvözölte az újonnan kinevezett tanerőket és elmondotta, hogy a felszabadított Délvidék területén összesen 2300 tanerő működött, ezeknek nagyrésze a ma­gyar csapatok bevonulása előtt elhagyta helyét. 339 elemi iskola, 14 reálgimnázium, 3 kereske­delmi iskola, 3 tanitóképző, 5 középfokú iparisko­la, 4 női ipariskola, 60 iparostanonciskola, 3 ke­reskedelmi tanonciskola és a szabadkai jogi fa­kultás működött a szerb uralom alatt a Délvidé­ken mintegy 110.000 tanulóval. Az ottmaradt tan­erők közül a magyar kormányzat 1080-at átvett. Ezek közül 384 magyar, 282 szerb, a többi a külön­böző nemzetiségek között oszlik meg. Ezután Balassa Brúnó miniszteri osztályfő­nök Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözletét tolmácsolta, hangoztatva, hogy ne elválasztani hanem inkább összetartani igyekezzenek az itt élő lakosságot. Magyarország ezer évén keresztül vallási, népi és kulturális szempontjaik figyelem* bevételével kezelte az Itt élő nemzetiségeket, mert Jía ennek az ellenkezőjét tette volna, ugy ma már nem lenne nemzetiség Magyarországon. iJÉLMAGYARORSZAG KEDD, 1941 AUGUSZTUS 5. Asszonyok A télen meghalt egy öregasszony — helyre menyecske volt valamikor és a bolondulásig szerette a táncot, amint erről a régi Otthoa falai tanúskodnak. Egyébként korrekt, meg­közelíthetetlen tereintés, tele konzervatív nyárspolgári jótulajdonsággal, amik közt a naivság üli az első nyeregben. ö mondta a századforduló legjobb ötletét — irjuk készséggel a javára, hogy nem tudató-, san. Sokat forgolódott körülötte R. L., korának egyik legdaliásabb férfia. Nem ráfogásból volt az, hanem a valóságban is. Gyönyörű szál ember, ariszlokratikus megjelenésű és modorú, pedig csak kispolgári származású. Hogy miket mondhatott tánc közben a szép­asszonynak, azt hiába próbáljuk megállapí­tani, ugy is csak körülbelül találjuk d. Már hogy a szavakat, nem a lényeget. A menyecs­ke azonban nem dült be ós komoly hangon figyelmeztette a lovagját. — Kérem, ne mondjon nekem ilyeneket, csalt hiába tetszik magát fárasztani. Az uram so­ha nem egyeznék bele. hogy viszonyt kezdjek valakivel. R. L. mesélgette később, bogy igy még Senki sem hűtötte le. t L i * . A jó megnyugovás nem rossz, mondja 9 Célszerű régi ember s hogy milyen az, efc­mondom, mert valamikor tanuja voltam. A régi Hüvelyk Matyi cimü élclap — amely­ről Tömörkény állandóan azt mondotta, hogv ideje volna végre átalakítani vioelappá — sok mindent meg tudott írni, ami napilapban csik­landós téma lett volna. Csak tréfa, mondták igy az crősebb csip­kelődésekre is. Ki veszi azt komolyan? A jJános kiszólásaü, meg »A Kecske sza­val. rovatok aztán kitűnő alkalmul szolgál­tak az aktuális megjegyzésekre. Elég veit egy mondat, hogy visszatükrözze a város vagy a közélet képét. Természetes, hogy nem Felmayer Jánostól, vagy az öreg Mihályffvló! származtak a mondások, ők csak azt a sze­gedi íkotyel.-tipust képviselték, amelynek t-A­penye alatt mindent fel lehetett ölelni. A »lo­tyel« keveréke a pletykának, a megszólásnuk, a csipkelődésnek, a csufolódásnak — mindig divat volt másutt is, nem kizárólag Szegeden. Volt a lapnak egy Juci szobalány cimü fi­gurája is, ez a hölgyközönséget látta el kom­binálásra való anyaggal. A szobalány ott van a forrásnál, sok mindent lál és tud. pláne ba az asszonya elég könnvelmii. bogy beavatja a bizalmas dolgaiba, szinte bűntársává teszi — hát beszél is, ha rájön a beszélhetnékje. Valami ravasz kis kalandról fecsegett Juci a rovatban egy vasárnap, liélfön este pedig bejön a szerkesztőségbe egy tekintélyes köz­ismert ur. Igen szerény és csendes hanga, egyébként a szereplő szép asszony ura. • — Kérem szépen, kezdi, azt szeretném tud­ni. hogv a Juci szobalány tegnapi állitásai af feleségemre vonatkoznak-e? — Hogy lehet ilvesmit feltételezni? — mél­tatlankodott Békefi Antal. Ki mondta? Mellékes, egyébként is nyilvánvalónak látom az idegen rosszakarafot. Megkérdeztem a feleségemet, S Is méltatlankodva tiltakozott. Pedig fl csak tudná'. — Joggal tette, no is tessék másra Kall suf­ni. csak a nagyságos asszonyra. — Ugv is teszek, jelentette ki a komoly ur. szénen köszönöm a megnyugtatást, ajánlom magamat. E«vébként amennyire az ilvesmif meg lehet állaoitanf, a Juci indiszkréciójáért legalább öt másik' asszony is megorrolt ránk. özv. Kopasz Pálné fájdalommal tu­datja, hogy felejthetetlen jó férje Kopasz Pál f. hó 3-űp elhunyt Temetése f. hó 5, d. u- 5 órakor lesz a belvárosi temető ku­polacsarnokából a belvárosi temetőbe. özv. KOPASZ PÁLN® •

Next

/
Thumbnails
Contents