Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-03 / 176. szám

í Jégszekrényehl Permetező és mezü­jufányos árban I gazdasági gépek Zománcozott edények LesolcsóoDan Bruckner vasuávarban 3 tani, dc fel pislantással is észreveszem, hogy te­temes mennyiségű ember vau rajtam kivül a szo­bában. Nini! A tribünbeli szomszédaim, őket is idejuttatta a hév. Elmesélték, hogy egy hete fekszem itt önki­rtiletlen állapotban. Állandóan orditottam maga­mon kivül mondván: — Gyerünk PUK az anyád, rugd te, mig oda nem megyek, pfuj biró, egyem a szivedet, veszek neked egy díszfütyülőt, te marhal... és hason­lókat. Most, hogy felébredtem, hozattam egy sport­újságot, amely leírta az általam látott mérkő­zést. Elolvastam égő kíváncsisággal, hogy ki volt jó és ki volt rossz. Most . már tudok mindent s összes tudásomat egybevetve, őszintén* és lelki­ismeretesen megállapítom, hogy nekem nem tet­szett a mérkőzés. Nem volt igazi szép rangadó, nem volt szabályszerű futball, nem volt remek is­kolajáték. Nem rúgtak senkit agyon. (maron) átalányiiiziosiiás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Szeged képzőművészeié I1L Ha Heller ödőn művészetet vizsgáljuk, nem lehet különválasztani Nyilassy Sándor önálló vi­lágot jelentő lestészetetol. Mig Nyilassyuál a rajztudás sziniatomásaivai kiegyensúlyozottan együtt halad, Heller nagyolja a rajzot, sőt el­rajzol. Nyilassy müvészeieben ez uiegcngedüe­több lenne, mint Hcliernél, mert az ő kepeinek csodálatosan tranparcns színharmóniái sokszor nem is kívánják a rajzot. Heller viszont dekora­ti* elemeket szerepeltet képein, sőt sokszor a dön­tő jelentőséget ezeknek szanja, mikor élesen hi­deg kék kontúrokat alkalmaz és Nyilassy nyugodt alakjaival szemben örökkön mozgó figurákat mu­tat. Birtokunkban van egy nagyobb kompozíció­jának színvázlata, amelyen az elrajzolt figurák csodálatosan élő, rezgő levegőben a leáldozó bá­gyadt napsugárban vibrálva, fáradt kimerülés­sel térnek meg munkájukból. Nagy hatással volt rá a tizes évek né­met grafikája is. Átültetni próbálta festői talajba (Vasárnap délután). Előadása novel­lisztikus lelt s elvesztette tisztult szinei me­leg érzetét. A vad sárga napsülés mely kék ár­nyékaival nem bírták el á témát Aba Novak Vilmos akkor még a középiskola padjait firkál­ta későbbi nagykonccpcióju elképzelésének gyer­meki vonásaival, nem volt még művész hazánk­ban, aki a grafikát oly magaslatba vigye a fes­tészetben! Heller ödön hivatott művész volt, veszteséget jelent korai halála. Az ö kutató és haladásra vá­gyó Jelke minden bizonnyal eredményt produ­kált volna hazánk vajúdó művészetében. -Nagyon fiatalon halt meg, — tragikus körül­mények közölt. Tanítani, nevelni szeretett volna ő is. A háborút követő években iskolát alapit lélkes barátaival; Juhász Gyulával, B ara­nyival, a piauislával és Gergellyel, a szobrásszal. Elképzelésük gyönyörű volt. Nevel­ni a. niiiértést, megszerettetni a művészetet és a szegedi niüvésznemzedékct kialakítani. Sajnos Szeged legszomorúbb idejében volt ez, mikor az országban a kommunizmus, nálunk a megszál­Párisi Hagy Áruház Rt. Szened jPsekonics ésMiss-utca sarok BEFŐZÉSHEZ Bofotös üveg fél fehér: liter u.25 0.4 0.5 ár 5 drb -.88 5drb­Babos üveg félfohór: liter Ü.3 0.5 -.08 4 drb — ;JÖ 0.75 ar 5 drb—.88 5drü — .98 4 drb— .<k Ízes üveg félfehér: liter 0.8 0.5 0.75 ár 5drb~^88 ídrb —.98 3 drb —.98 Ugorkás üveg félfehér: liter 3 4 5 ö j? —m —.88 1.08 e2s Patcnl üveg (Favorit Recordl 75 mm-es: liter 0.5 0.75 1 ár K^ ÜÖ Ü2Ö Patent üveg (Favorit Record) 100 mm-es: ­Itler 0,5 0.75. 1 ár 1.05 1.15 125 Saücyl t csomag ,cc,a 10 gramm *-.18 Beférő hártya gumival. 1 csome/f *—.16 Pergament papír 3 iv — .26 lás vette el mindenki kedvét a. kultura magasabb régióitok Papp Gábor Papp Gábor Kolozsvárról származott Sze­gedre. A mintarajziskolában Székely Bertaian tanítványa volt, akitől sok dekoratív értéket örökölt pikturája. Münchenben ő is tanuja lehé tett Hóllósy elmefuttatásainak. Münchenből Pá­risba ment a Julién akadémiára. Az ö művésze­tének kibontakozására Munkácsy szinten nagy hatást gyakorolt. De amilyen mértékben Munká­csy hatott rá, épp oly mértékben értékelte a kor francia pikturája is. Természetes haladási görbéje neki is Nagy* bánya. Mint erdélyi embernek különösen szív­ügye. Imádta a havasi tájakat, a Tátra lilás szür­ke kékjeit. Kompozícióiban (Kártyázók) inkább impresszionista, mint naturális szemléletű. Iga­zi cLcme a portré volt. Könnyed anyaggal li­nóm szilieket adott A háború előtti években. Je a háború alatt is divatos, keresett portrélistája volt a szép szegcdi asszonyoknak. Finoman egy­be dörzsölt színekkel, pasztellel dolgozott. Egy-egy arcképe előkelő uri előadásában és friss szelle­mességében a legjobb francia pasztellfcstőkre emlékeztet. Magyar volt ízig-vérig az ő pikturája is. Da­cára annak, hogy az Alföld mint szeretett ven­dégét tartotta csupán, mégis az alföldi iskolának jellegzetes alakja. Tájképeiben a szintén Erdély­Erdélyből — az Alföldre ültetett festészetével ha­lad egy vonalon. Bármily nagy bűne is vitéz Nagy Zoltánnak, hogy az »Uj Magyar Művészek* cimü könyvében figyelmen kivül hagyja az iskolát formáló Nyi­lassyt és nem emliti sem Hellert, sem Papp (iá­bort, abban igaza van, hogy van alföldi iskola, amelynek képviselőit az Alföld színdús világa, érzelmi alapja és különös horizontú tónusa for­mál eggyé. Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes és környéke, a szolnoki tényleges" iskolával együtt, van olyan alapot formázó hatással b;ró művészi lelki közösség, amely meg fogja terem­teni a maga hagyományain épült új és crlékes niüvésznemzedékct. Tapp Gábor a húszas évek végefelé halt meg. Utolsó éveiben súlyos betegség vezette már ecset­jét. Visszafejlődött... örökös vívódás volt már élete a művészetiéi és a betegséggel. Végső per­céig kezében tartotta szindus palettáját, amely azonbau már nem ontotta oly elementáris frisse­séggcl a színeket, többé nem találta meg a for­mát, — botladozott a művészet utjain. Megváltás volt neki az irgalmas halál, hogy nem engedte tovább vivni biu harcát. Károlyi Lajos, ax alföld lírikusa Károlyi Lajos egyéni szint képvisel Nyi­lassy—Heller—Papp mellett Szeged művészeté­ben. Kortársa az előbbieknek, de ő tul az íni­preszionizmuson keresi művészetének célját. Az impresszionizmusnak ugyanaz a létalapja, mint a naturalizmusé. Visszaadni a természetnek optikai benyomását. Az impresszionizmus a képpé alakítás eszközeiben s az eszközök egységesítésé­ben elhagyja a naturalista tcrmészetábrázolást. A valósagrészletek helyett illúzió értékű lénye­get ad. A valóiságban esetleg összenemhangolt részleteket sommázza; egységes tónust alkot, monok romiét alakit. Károlyi művé?sete elhagyja a naturalizmus stilustalanságát, dP ttem yeszi fel az impresszionizmus álstilusát sem. Az im­preszionizmusból iudul ki, dc egyszerű eszközök­kel íyrniált képeibe mélyebb tartalmat, sok ér­zelmi mondanivalót sürit. A szem élményeivel nem elégszik meg, csupán közvetítőnek .használja lelki élmények kivetítésére, KáJ-olyi az Alföld lí­rikusa volt. Ujszegedi tájai — figurákkal és azok nélkül —, virágcsendéletei finoman harmonizált vallomásai érzelmi világának. Károlyi posztimprcsszionizmusával nem volt iskolát alapítani tudó . egyéniség. Gondolatköré túlságosan sokfelé tagozódik ahhoz, hogy festé­szetében a kialakult stilus-egység érzetét adja. Túlsókat filozofál és lírikus egyéniségéhez nem illő világnézeti problémák foglalkoztatják. Esz* tnéinek reformátort gondolatainak helytállóságá­ról személyes bizonyítékokat szerez. Sokat uta­zik, de útjait nem művészi célok irányítják. Ren­geteget csalódik, uiig végre ismét önmagához, il­letve művészétéhez visszatér. Nincs előtte megha­tározva az ut, 'melyen miut embernek s mint its> tönck haladnia kellene. Tanulmányait városi ösztöndíjjal Rómában kezdte, ahol 2 évet töltött az akadémián. Az »ot­tocento* művészi levegőjéből a frissebben moz gó Münchenbe megy, hogy Hollósy természetimá­datából ő is résesüljön. Hazatérve Szegedre, tel­jes visszavonultságban él művészi és embert problémáinak. Sok képén eléri a prosztimpresszionizmuj egyik kifinomult formáját, mikor is a primitivi­tás tudatos keresésével leegyszerűsíti életlátását. technikáját, — a témát és formát. — Egyszerű, sokszor gyermeki naivitással igyekszik vissza­adni kifinomult »senlimentOí-ján átszúrt képszenv léléftét Eldobja magától az impresszionizmus minden virtuóz technikai eredményét, hogy a gyermekkor őszinte és szúzi clcsodálkozásával bámulhassa az élet formáit és -színeit. Sajnálatos körülmény, hogy Károlyi művésze­tét ezideig országos viszonylatban nem regisz­trálhatjuk. Zárkózottságából sosem jótt elő. Szin­te féltő szeretettel dugdosta képeit. Pesti kiállí­tásokon egyáltalán nem volt megtalálható. Iga­zán sikerült müveit csak azoknak adta, kiknél feltételezte a megértést, képei szeretetét Festmé­nyeinek ' legszebb és legnagyobb gyűjteménye Rack Bernát magánképtárában van. Ila egyszer alkalom nyílna teljes Károlyi-kiállítást szervez­ni, ahol a művész teljes munkássága felvonulna, akkor lehetne igazán meghatározni Károlyi La­ins müvészettörténelmi jelentőségét és helyét Sxöry József Szőry Józsefről keveset tudunk mondani, Más pályán kezdte. Szablya-Frischauf Ferenc ta­nítványa volt. Bár Nyilassyék kortársa, mégsem futotta bp azt az utat, amely a festő kezét biz­tossá teszi. Tehetsége volt, de többet kellett vol­na tanulnia, bogy tanulmányaira épitve sokra: .vigye. Biztos tanult volna, liisz szerelmese volt a művészétnek és elhivatottja is, do közbeszólt a sors, a háborús hősi halál. Festői szemléletében postimpresszionistának val­lotta magát. Sokat dolgozott, voltak szép sike­rei is ugy Szeegden, mint Budapesten. Nála már hagyomány volt Nyilassy művészete. Fel is hasz­nálta, bár uj modernebb utakra vágyóit. * E kis tanulmány keretét ez alkalommal kime­rítettük. Szegeden napjainkban is van a körül­mények engedte virágzó művészet. Dolgoznak, kiállításokat rendeznek. Legtöbbjük élményalapja Nyilassy, dc vannak niár, akik a monumentális falfestés felé orientálódnak. Reméljük, bogy korunk harcaiból visszatérve, ismét felcserélhetjük a kardot az' ecsettel, vé­sővel és a teljessé lett, boldog Nagy-Magvaror­azá Szegedjén ujjult erővel tőr előre a kuliur­munka. Temesvári József l^övényhui mindenki étele FOGYASZTJA: egészséges és diétái gyermek és felnőtt vegetáriáuus és busevfl sportember és turista Négyszemélyes ebédadag CSÁK 44 FILLÉR. —i Kapható minden füszerűzlefben. Aranydijilomáva! kitüntetett magvat talalmany, l^íto

Next

/
Thumbnails
Contents