Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-29 / 196. szám

Kifizette a város a gázgyár mimié. felvett egymillió pengős kölcsönét Dr. Pálfy József polgármester siPeves tranzakciója a Speyer­kölcsön kötvényeivel — Megoldási nyer a központi ravaia­tatozó és a iemeiőkeviésxei problémája (A Délmagj -ar ország munkáló rsá tói) Ismére- | tranzakció a város szempontjából ilyen eiőnyős­(es, hogy a gázgyári koncesszió meghosszabbító- i nek bizonyult. A megmaradt 200 ezer dollár név­sáért annakidején a város a gázgyártól többek értékű kötvényt szintén most szeretném értékesí­ti É I. M AG YAKOBSZAü PÉNTEK, IMI augusztus 29. 5 között hárommillió pengős kölcsönt ls kapott Abban az időben a városnak módjában állott a Speyer-kölcsönkötvényekből vásárolni. Dr. Pálfy József, mint helyettes polgármester ekkor Bu­dapestre utazott és egy igen nagytekintélyű bank-, vezértől kért tanácsot arranézve, vájjon érdeké­ben áll-o a városnak a Speyer-kötvényt vásárolni, mik lehetnek ezzel kapcsolatban az anyagi kilá­tások. A bankvezér a következő dodonai választ adtat mm Kedves polgármester űr, ha ön most Spe­yer-kőlcsöot vásárol Szeged részére, lehet, hogy majd egyszer szobrot állítanak Magának érte, de épp úgy lehetséges, hogy a vérpadra küldik. A kitérő válasz dacára dr. Pálfy Jézsef a pénz­intézettől egyenesen a pénzügyminisztériumba sietett és ott engedélyt kért és kapott Speyer-köt­vények vásárlására. A kérdés a pénzügyi bizottság elé kerüli, ahol ugyancsak egyenlőképpen voltak az ügynek tá­mogatói is, ellenzői is. Dr. Pálfy József azonban mindvégig kitartott szinte ösztönös elhatározása mellett és így jutott a város négyszáznegyvenegy ezer dollár névértékű kötvényhez, mégpedig 2825 százalékos árfolyamon. Akkor a dollárt 5.7Í pen­gővel jegyezték. A gázgyári kölcsönből tehát a város különbö­ző folyó kiadásait fedezte, kisebb-nagyobb tartó sásait egyenlítette ki; mint állandó érték, egye­dül ez a 441.000 dollár értékű Spever-kötvény ma­radt meg. Emlékezünk a mult érvégi közgyűlés felszóla­lásaira, melyek szinte mind szükségesnek tartot­ták, hogy a város a tulajdonát képező földbér­letinek egy részét — annyit, amennyiért egymil­lió pengő vételára befolyik, — árúba bocsássa. Dr. Dettre János nem ellenezte ugyan a földek értékesítését, de a Speyer-kötvények eladását ajánlotta elsősorban. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy az egymillió^ pengőn felüli adósság kiegyenlíté­sére dr. Tukats Sándor főispán közbenjárására a kormány a városnak félmillió pengőnyi kölcsönt folyósított. Az említett közgyűlésen olyan felszólalás is elhangzott, amely ellenezte a városi földek el­adását, de abban az egész közgyűlés egyetértett, hogy a kölcsönt a határidő lejárta előtt a gáz gyárnak meg kell fizetni, mert csak így menthet­jük meg a város részére a gázgyártól járó azon évi kb. 80.000 pengőnyi haszonrészesedést, melyet a koncesszió meghosszabbítása alkalmával létre­jött szerződés a váosnak biztosi. Az ingatlanok árának ugrásszeü emelkedése, éppúgy, mint a Speyer-kölcsőn tőzsdei jegyzése, a polgármestert arra az elhatározásra birta. hogy elálljon a mindig valorizált értéket jelentő ingat, lanok eladásától, ehelyett a tőzsdejáték hullám­zásának kitett Speyer-kötvények egy részét. 211 szer dollár névértékben adta el 120 százalékos ár­folyamon. Igaz, hogy.a dollárt ma 3,45-tcl jegy­zik, az akkori 5.71-el szemben, de a 120-as árfo­lyam a 38.25-el szemben • városnak tisztán hatszáztizennégy­ezer pengő hasznot jelentett. Az eladott 241 ezer dollár névértékű Speyer-köt­vény eladási ára 998.000 pengő, tehát pontosan fe­dezte a Városnak a gázgyár miatt a Szeged-Cson­grádi Takarékpénztárnál fennálló tartozását. Igy a gázgyártól annakidején kölcsön­ként kapott penzbö] fizettük ki a gáz­gyár miatti egymilliós adósságunkat, ágy, hogy a városnak 200 ezer dollár névértékű (Speyer-kÖtvénye toVábbra is megmaradt További tervek Kérdést intéztünk dr. Pálfy Józseí polgármes­terhez arra nézve, hogy ezen sikeres tranzakciója után, amellyel valóban elismerésremcltó anyagi előnyöket biztosított városának, mi a terve a meg­maradt Speyer-köl vényekkel? — Mindig bizonyos izgalommal figyeltem — mondotta dr. Pálfy József polgármester — a Spe­ver-kötvény árfolyamát, mert hiszen annak meg­vásárlásáért a felelősség kétségtelenül engem tér­delt. Most aztán aDnál inkább örülök, hogy » kötvényt teni. A város anyagi ügyeinek intézésében ugyan­is az az álláspontom, hogy minél több olyan jö­vedelemforrást nyissak meg a város javára, amellyel a magánvállalkozás érdekeit nem sértem. Elsősorban gondolok a központi rava­talozó telepítésére. A kötelező ravatalozásról szóló új szabályrende­let most van belügyminiszteri jóváhagyás alatt, rövidesen érvénybe lép. Elkerülhetetlen lesz a köz­ponti ravatalozó felépítése. Bizonyos, hogy ez jövedelmei jelent a városnak, amellett, hogy a kötelező ravatalozás a közönség anyagi érdekeit is védi. Ez tapasztalati tény minden városban, elsősorban a fővárosban, ahol a kötelező ravata­lozást bevezették és községi kezelésbe vették. Ez. zel kapcsolatban szeretném megoldani a régen va­júdó temetőkertószet kérdését is, melyből szintén anyagi előnyüket remélek a város részére. Elvi álláspontom ugyanis az. hogy a város legkevésbé a pótadóra támaszkodjék, amikor évi költségre, tését összeállítja. Megszüntetik a tisztviselőválasztás rendszerét! A jövőben kinevezőt utján tö Itik be a közhivataliáliátokat (A Délmagyarország munkatársától) A visz­szacsatolt országrészekben történt kinevezések­kel kapcsolatban merült fel az a probléma, hogy ezek a kinevezések véglegesek-e, vagy csak átmeneti jelleggel bírnak. Ismeretes ugyanis: a város autonómiájával szoros kap­csolatban áll, hogy tisztviselői karának egy­részét önmaga választja meg függetlenül a miniszteri döntéstől. A visszacsatolt országré­szek városaiba azonban miniszteri kinevezés juttatott a tisztviselői székekbe több anyaor­szágbeli /hivatalnokot. Ezeknek a kinevezet) tisztviselőknek helyezete nines tisztázva; mert még nem döntöttek, hogy kinevezésük állan­dó-e, vagy csak ideiglenés. A szegedi városi tisztviselői karból is többen uj állomáshelyre ! költöztek a belügyminiszteri kinevezés követ­keztében. Áthelyezésükkel kapcsolatban itt is felmreült az a probléma, hogy vájjon végle­ges-e a kinevezésük, vagy visszatérnek majd Szegedre. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban — értesülé­sünk szerint ~~ mélyreható változások várha­tók a közeljövőben. A kormány ugyanis a közigazgatás egyszerűsítése céljából Wj rend­szert kíván életheléptctni. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet már az illetékes szervek előtt fekszik s az Ősz folyamán minden valószínű­ség szerint a Ház plénuma elé kerül, A tör­vénytervezet akként módosítja a városok auto­nómiáját, hogy megszűnteti a választási rend­szert, vagyis a városi tisztviselőket is a mi­niszter. nevezi• ki Ezzel megszűnik a tiszt­viselők választása s helyébe lép a központi — állami — ügykezelés. Hogy ez további in­tézkedéseket tartalmaz-e az autonómia tekin­tetében s hogy ez az intézkedés egyenlő lesz-e az államosítással, azt egyelőre még nem tud­ni. A tervezet mindenesetre mélyreható válto­zásokat idéz elő az önkormányzat életében, Célja az, hógy a most eszközölt kinevezések véglegeseit legyenek, további célja pedig meg könnyíteni általában a kinevezések ügyét $ az ezzel kapcsolatos általános érvényű intézke­dések végrehajtását. Hir szerint az uj rend­szer már a jövő évben Szegeden is éleibelép Önálló építési anyagelosztó szervre van szükség Szegedenf hogy a folyamatban levő és tervezeti építkezéseket el tudják végezni (A Délmagyar ország munkatdr.sától) Büócz Károly műszaki tanácsos vezetésével csütörtö­kön délelőtt mérnök-küldöttség jelent meg dr. Pálfy József polgármesternél. A küldött­ség előadta, hogy az utóbbi hetekben örven­detes javulás tapasztalható az építkezési kedv növekedése tekintetében Szegeden. Több nagy középitkezés és magánépitkezós van folyamat­ban. A javulás mellett azonban sülyos gondot jelent, hogy építkezési anyagokban — főleg 1 cementben és vasban — nem lehet kielégíteni a szükségletet. Ennek okát abban látják, hogy o központi elosztószerv Budapesten nem tud olyan szoros kapcsolatot fenntartani Szeged­del, hogy a város kívánságait a, szükséghez mérten elég gyorsan teljesíthesse. Emiatt az­után gyakran hiány lép fel az építési anya­gokban. Ha a város maga venné kezébe az építkezési anyagok elosztását bizonyos mérték­ben függetlenül a központi elosztó szervtől, akkor a nehézségek könnyebben áthidalhatók lennének. A korábbi téglahányt például a vá­ros igen szépen meg tudta oldani s ma már ebben a tekintetben nem mutatkoznak nagyobb nehézségek, a jövő szempontjából minden ne­hézséget sikerült legyűrni ezen a téren. Ezt kellese bevezetni a többi építőanyag beszer­zése és szétosztása ügyében is. Éppen ezért arra kérték a noleáirmstert, hogy lépjen érintkezésbe az illetékes fórumokkal aziráriy­ban, hogy Szeged önálló építési anyagelosztó szervet kapjon s igy saját hatáskörében intéz­kedhessen a cement és vasanyag beszerzése, illetve szétosztása ügyében. Err,e igen nagy szükség lenne, mert Bsak igy lehetne biztosí­tani azt, hogy a most megindult építkezések tempóját és mértékét meg lehessen tartani Sze­gedem Féltékenységégében a Tiszába ölte magát egy fiatalasszony (A Délmagyarország munkatársától) öngyil­kosság történt csütörtökön délben a Tiszán * Bertalan-emlékműnél. A fürdőzök észrevették, hogy az emlékműnél esgy jólöltözött fiatal nő ru­hástól belesétál a Tiszába. A nő feje még néhány percig láható volt, azután a víz alá o»er«!: A parton egy női táskát találtak, amelyben Kállai Dezsőné névre kiállított igazolványokat taléitak. Jelentették az öngyilkosságot a rendöreéguck, amely megállapította, hogy az öngyilkos nő Kál­lai Dezső népzenész 32 éves feleségével azonos, Kállainé a reggeli óiákbau távozott el fisongrác di-sugárút 24. szau aiatti lakásáról g egyeoeseo Újszegedre men), nbol a Beitaiao-atobornál * Tiszába vetette magát. Megállapították, hogy aa életunt nő azért lett öngyilkos, mert férje félté, kenységre adott okol Holttestét a Tiszából aéfi nem sikeiült kifogni

Next

/
Thumbnails
Contents