Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-28 / 195. szám

Elsikkasztotta a gazdák vetőmagra befizetett pénzét a város gazdasági szakértttje Rövidesen megtartók a fcfárgyalást a hivatali sikkasztással vádolt városi alkalmazóit bűnügyében (A Délmaguatország munkatársától) Nagyarányú sikkasztásnak jöttek nyomára a város gazdasági ügyosztályán. Szűcs Sándor gazdasági akadémiát végzett szegedi lakost a város esztendőkkel ezelőtt gazdasági szakértőnek szerződtette a gazdasági ügyosztályhoz. Szűcsöt nemrégiben azzal bízták meg, hogy a város földbérlnitől a vetőmag-akció során az előjegyzett vetőmagra pénzt vegyen fel. Szűcsnek a pénzt a gazdasági felügyelőséghez kellett, továbbítania Az fnkasszálás ntán Szűcs Sándor megjelent a gazdasági ügyosztály venetőjénél és. bejelentette, hogy azt az aktatáskát, amelyben a vetőmagra felvett pénzt tette, egyik tanyai útja alkalmával elveszítette. A bejelentés ügyében a város először a maga hatáskörében folytatta le a vizsgálatot, ennek sorén megállapították, hogy 10—15.000 pengőre tehető az az összeg, amelyet Szűcs állítása szerint a bérlők tő felvett és elvesztett. A házi vizsgálat ntán a város a gazdasági szakértő ellen hivatali sikkasztás címén bűnvádi feljelenlést tett. A uagyarányu sikkasztási ügyben a törvényszék rövidesen kitűzi a fő tárgyalást. Diósszilágyi Sámuel dr.: Hadiállapot a Leiter Jakabokkal Maholnap az egész világ fegyverben áll. Én a Leiter Jakabokkal, a hajszás 'újságírásnak mi kel a torzszülöttcivel kerültem hadiállapotba. Kő rtllbelül egy esztendeje gyűjtöm ezeket a szív derítő* elírásokat az egyik marosmenti metropolis két hirharsonájából. Eddig esak űztem, bajszollain őket, ma hadi trófeumként teritékre kerülnek. Egyik idevaló tanár előadást tartott a szülőknek. Lapunk is méltatta ai előadást. .Megkapó végeetességgel domborította ki az előadó . .« Ugyan mit tud egy ártatlaD tanár megkapó vCgtetcsséggcl kidomborítani? Döntse el, aki tudja A hajszás munkában számolni is elfelednek a I, szerkesztő urak, amint azl néhány szemelvényben be fogom mutatni, a tavaszi víz árja sok házat és tanyát tett tönkre a mi vidékünkön is, amiket alá kellett volna rakni. De nem volt tégla. Tehát cement téglával kísérleteztek. Csakhogy ez meg nagyon drágának bizonyult. Legalább is az ujságiró számítása szerint. »Számitások szerint 1000 darab tégla ily módon belekerülne 96 pengőbe, irta az újság. Ami azt jelenti, hogy egy iégla ára 96 fillérbe kerül*. Pedig sem a tégla, sem az ára nem került volna ilyen sokba, csak a tizedrészébe. Bizonyára e hir megjelenésére meg is bukott a kísérlet. A város közkórházának rohamos fejlődéséről neagett dicsbiranimt egyik lapunk. Főleg a műtétek saíámának nagy emelkedését hangsúlyozta ki. »»Mi.g 1928-ban 596 műtétet végeztek a kórházban, vddig 1938-ban 4042-őt, ami az előzőnek szinte két. tzerrse*. Holott legalább is hétszerese. No de ne£> baj, fő dolog, bogy a kórház szépen fejlődik. Még egy számtani Jakab. Elrettentés okából nagybetűs cím kiabálta szét: 14 nap" a csalással szerzett tüzelőért. A cikk végén pedig ezeket irta a siető újdondász: »A biróság mindössze 4 napi fogházbüntetésre átváltoztatható 18 pengőre ítélte* a delikvenst. Mi hát a büntetés? 14 nap, vagy i nap, vagy 12 pengő? Vagy ezeknek az Ő6gzegc? Már régóta gyanítják a tüdősök, hogy a világűrben zagy katasztrófák, robbanások történnek, amiket kozmikus jelenségek kisérnek. Ilyen katasztrófáról számolt be egyik lapunk bizonyára •ottani* tudósítója tollából. A többek kört ezt irta: »mint az ilyen kozmikus jelenségeknél lenni szokott, a katasztrófa fizikai megnyilvánulásai a kozmetikai sncar&k a az elektromos atomok révén a közelebb fekvő égitesten ís észlelhetők*. Mik észlelhetők mármost? Kozmiko6. va_gy — kozmetikus sugarak? Tavasszal minden szerkesztőnek illik hangulatos „kopfokat*' írni, vagy íratni. A ml szerkesztőnk muzsikus ember, tehát maga irja az ilyen lírái. >Béka-szerenád«, — aszongya. »A hogy perceken át hallottam a hatalmas békaorcheszter zenéjét, egyre nagyobb biztonsággal -állapítottam meg, hangosan is belemondtam a figyelő éjszakába, hogy a Nilus-parti bevezetőt játszák. Puccini tőlük plagizálf...« Jó, hogy szegény Verdi Is halott már, s nem hallotta a meggyanusitást. Puccini pedig nem indíthat pert hitelrontásért. A finnekkel is baj van. pedig testvéreink- Hadvezérüket gyakran írják Mannheimernek De hogy az államelnököt is megtréfálják, aiva nem gondoltam. Amikor meghalt, egyik ujsigunV * T4 VIP AT-rovatban kát aort közölt: »Meíhs)ll Kamillo, a finn állam elnöke. Pedig K a 11 ionak hívták, amig élt. Ami újságjainkban egyházi hirek is vannak. A Szegényház kápolnájában litánia és szentbeszéd van. »amelyrc mindenkit szeretettel hivnak cs várnak a Szegénygondozó Növények*. így ö. De Bajor Gizivel sincs megelégedve, mert a Lángok c. film főszerepében »anyági differenciák miatt nem vállalta az átalakítást, s helyette Mezey Mária lesz a partner«. Furcsa is lett volna a művésznő — átalakítva. Pedig nem szép, ba valaki felvág, vagy-rendetlen. Nálunk még a tehenektől is elvárják a rendes viselkedést.' Egyik gazda igy hirdetett: •Egy drb 3 éves jómagáVieeletii kisfias tehén eladó*. Bizonyára hamar kapott gazdát ilyen jó bizonyítvánnyal. De baj van nemcsak a kréta, hanem a hagyma körű! is. Városunknak hagymaszáritó gyárra van szüksége. De hova épitsék, hogy nc csak Szegeden. de Makón se érezzék a szagát? »Akárho) — irta lapunk —, ée minél előbb. De ha csak az állomás melletti telepen lehet megépíteni, ugy ott kell megépíteni. Mert ba nem is lehet teljesen szagtalanítani a hagvmoraktár környékét gyártelep nélkül sem. akkor a szárító igazán nem ront semmit a már meglevő állapotokon. A tiidőszárltó szempontjából ugyanis a meglevő környezet Is olyan, hogy bátran lehet a nagvforgalmu Síuzárut áttelepítését kérni*. Tüdőszáritó? Talán tüdőgondozót gondolt Ézsau és csak a Jákob keze irt »tüdőszáritót?« A tüdőbetegségek gyógyításának ezt a módját ugyanis még orvosi körökben sem ismerik, már pedig ott — állítólag — sokat tudnak. De hogy az orvosi dolgoknál maradjunk, megemlítjük az alispáni jelentésnek azt a részét, amely a jóviztí kör.kutak számának rohamos emelkedése felett örvendezett. Egyik lapunk a jelentésről irt cikkének már a címében igy jelentette be a nagy szenzációt. »Tizcnhatról közel 200-ra emelkedett a megyében a jó ízű közkutak száma*. Ezzel az egy Jakabbal azonban nem elégedett meg. Ráduplázott, mint a jő vadász. "Azt irta ugyanis: »Tudni kell, hogy a legtöbb 'ásott kut fertőzött, ha egyébbel nem, kolerabariíusobkat*. Biz ez súlyos megállapítás. Sokkal enyhébben hangzott volna, ha a kolera helyett kóli-bacillrvt irt volna, mert az ezzel fertőzött kut sem mondsató >jöirü;-nek. de még jóvizünrk sem. Német Sándor kórházi ápolónő halálhirétől többet nem is szólok. Tnkább részleteket mutatok be a polgármester Beszédéből, persze az egyik itteni lap közlése alapján. »A munkák zöme a kései tavasz miatt csak most indulhat meg Egy-két hét múlva már hallani fogjuk a kőművesek' vakoló kanalainak súrlódását a Vrrtán-telep uj falain*. Vagy: >Az Isten megsegít S ml * nem/rí energiáiénak hosszú sikján n mi pontunkon álíva Bizva reméljük, hogv a magyarság erővonalát gnzdavítaní és alátámasztani képesek voltunk és leszünk*. Bizugy! Hasonló közigazgatási Jakab a következő kis hir is: »A vármegve főispánja X. V. tb. szolgabírót sekélydijas vármegvei közigazgatási gyakornokká nevezte ki*. Ennyi erővel csekéiydijasnnk >« írhatta volna Mert • fizetés tényleg nem nagv. ! Peili** aliehanem seaálvdifast akart írni. fcgyik Jepuufc ros^fn&rsir no^y. soeut kortüok citrom-narancsra. meg gesztenyére. Eobeu a Cikkben ismertette a többek közt a különbőzé" gesztenyefajlákat. »Legolcsóbb a római, elégia édes a világos püréjü nápolyi, a florentinij melyet makaróni néven hoznak forgalomba*. Eddig ugy tudtam, hogy a makaróni olasz csőtés/ta, Most már tudom, hogy szamár voltórru mert a makaróni — gesztenye. Lelkem, vagv lelke rajla! Képtelen hir jelent meg a szegedi káptalan felállítása felől is. »Kél m-i a hal szegcdi kápta'an közt*. Igv a cim. A szöveg meg fiat k;,noiioki stallumról beszél. Mi hát már most? Káptalan, vagy kanonok? Hogy tudhassa azt az ember, hiszen a szerkesztő feje sem — káptalani? ALGYÖ < A Magyar Élet Fart értesítője »Uj honfoglalás* címen képes ismertetőt nyomtatott a zsidó tulajdonban volt birtokokba helyezett kismagyarok uj életéről. Az alábbiakban az algyői uj honfoglalásról irt cikket közöljük szó szerint. A Uszaineuu, különösen a csougi adincgyei ina. gyar ember híres nagy íuldszeretetéről. Hogyne uoztá volna lazas izgalomba Algyö lakosságai az a hir, hogy a tizenegyezer katasztrális holdon lelüli nagy hutaiban rövidcsen kisajátításra kcruJ a hatsZazhat holdas lleimann-féle birtok. Kereken ötezer lakója van Algyőnek, ebből 1390 katonaviselt, részben világháborús, reszben világháború utáni katona, mig a Vitézi Kend 72 algyői tagja élénk bizonysága annak, bogy az itteni magyarok alaposan kivettek részüket a hazafiúi kötelessegteljcsitésből. Így tehát mindenképpen indokod volt, hogy a földet szerető nincstelen tiszameuli magyarok közüi az arra leginkább rászorultak földhöz jussanak. A földmüvelésügyi kormányzat 1Ü40 tavaszán hozla meg batszázboldas zsidóbirtokra vonatkozó kisajátítási határozatát. Ennek értelmében az Országos Földbirtokrendező Biróság elrendelte, hogy a birtokból egy középbirtok alakítandó. Ezt a középbirtokot, mintegy 100 hold földet keresztény igénylő részére szabad kézből kell eladni, mig a kastélykörüli huszholdas birtok kivételével, a fenmaradó részt, körülbelül 450 hold földet kisbaszonbérletck céljaira kell átengedni. Ilyen előzmények után az elmúlt gazdasági cv elején 56 sokgyermekes család futott 2—10 holdas parcellákhoz. Nagy a megelégedettségi a földhözjuloltak között, bár a mostani gazdasági év végén alig tudnak eredményt felmutatni. Évek óta készültek már erre a nagy eseményre, ennek tudható be, bogy sikerült átvészelniük az idei nehéz esztendőt A szokatlanul esős és talajvizes évben még azokon a földeken sem tudlak termelni, amelyetr egyébként meglehetősen magasan fekszenek, Így tehát kényszergazdálkodásra voltak utalva. Minden reményük a jövő gazdasági évben van és remélik, hogy az előző években elszenvedett veszteségeket sikerül kihevcrniök. Matuszka Béla főldhözjuttatolt gazda, aki tizenhárom gyermek részére gondoskodik a napi élelemről, a következőképpen mondja el ennek a nehéz esztendőnek a történetét: — Kimondhatatlanul nagy öröm ért bennünket, amikor megjött a földoszlás hirc és még Dagyobb volt az örömünk, amikor a már kiosztott földek brrlok ab a jutoUunk. Nem törődtünk azzal, hogy viz alatt vannak földjeink, hiszen a községet körülszelő Tisza gyakran látogatja meg földjeinket. Bizalommal vártunk és amikor lehetett, amikor valamelyest megszikkadt a föld, nyomban bevetettük. Számításainkat újból keresztülhúzta az időjárás. Másodszor talajviz buggyant fel, ami kilúgozta a felszántott földeket, elmosta a vetést Csak a harmadszori vetés sikerült némileg. — Ekkor már meglehetősen késő volt, a földek is tönkrementek és hosszú idő kell, amig ujbol helyrehozhatjuk a károkat, de erős a hitünk és reményünk, hogy nem hiába dolgoztunk.... Nem lesz ez mindig igy... • Erről panaszkodik Zombori István, Fülöp Jeremiás, Tari Albert és a többi földhözjuttatott, de miként Matuszka Bélának, mindannyioknak erős a hitük, reményük. A nagy vízkárok következménye volt az is, hogy erős takarmányhiány állott ciő. Csökkent az állatállomány cs az előállott uj helyzet, 56 sokgyermekes, család földhözjutásának jótékony hatása ebben az évben elmaradt. Az algyői megerősödött uj gazdák azonban bíznak a Gondviselésben, amely ezúttal sem fogja elhagyni őket. Éppen ezért lankadatlan kitartássál látnak hozzá az ni gazdasági év nehéz munkájához.