Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-26 / 193. szám

ciinrcliiil rédi6besz£ű€ T/mdon, aüguszfus 25. Churchill Roosevelt elnökkel folytatolt megbeszélése óta, vasárnap első izben törte meg hallgatását, rádióbeszédlen fofidnlt az angolszász népekhez. Célja az volb hogy saját népét és különösen a harCbanálló szovjetoroszokat biztassa, nehogy elveszítsék reményüket a győzelemben. Churchill kijelentette, hogy a demokráciák a jövőben szilárdabb magatartást tanúsítsanak majd a lávolkeleti politika kérdéseiben. Nem nyilatkozott azonban a brit miniszterelnök az atlantióceáni találkozó részletiről és az ott folytatott megbeszélésekről. Éppen ebből az okból Churchill fejtegetései mind Angliában, mind pedig az Egyesült-Államokban bizonyos 'csalódást váltottak ki. Az angolok azt remélték, hogy az atlantióeeáni találkozón szorosabb együttműködés jött létre az angolszász hatalmak közt, most azonban ennek semmiféle jelét sem látták Churchill beszédében. Feltűnt az Is, högy a brit miniszterelnök egy szóval sem igért segítséget a szovjetnek a hadianyagszállilásokon túlmenően. Ugyancsak nem érintette Churchill az iráni kérdést sem, mely pedig az utóbbi napokban nagyon kiéleződött. Nyilvánvalóan fedett kártyákkal akar játszani. A Német Távirati Iroda amsterdami jelentése szerint Churchill vasárnapi rádióbeszédében először is beszámolt arról, Hogy Roosevelt elnökkel egy hegyektől övezett (öbölben találkozott „valahol az Atlanti-óceánon" a legújabb brit csatahajó fedélzetén, hogy ott három napon át tárgyaljanak egymással az angol és az amerikai hadsereg vezető egyéniségei társaságában. Ez a taálkozás — mondta Churchill — jelképes volt: a világ minden angoM beszélő népének egységét jelképezte. ~i Churchill ezután a német—szovjet háb'o'fuszólt. Európában nem volt példa ilyen kíméletlen küzdelemre. í — Nem csupán itt foyik pusztitás — folyíatta Churchill —, mert hiszen a japánok már Öt éve a kinai birodalomban kóborognak; nemrégiben pedig Indokinára tették rá a hetüket. Most pedig Japán a brit oltalom alatt álló Szingapúrt fenyegeti és a Fülöp-szigeteket, amelyeket az Egyesült-államok ol'hlmasnák. ( A távolkeleti Eelyzetrő szólva Churchill hangoztatta, högy az Egyesült-Államok türelemtől tettek tanúbizonyságot, hogy baráti uton simítsák el a Japánnal felmerült nehézségeket. Anglia „őszintén reméli, hogy ez sikerül ís. Ha nem, Anglia természetesen habosás nélkül az Egyesült-államok oldalára szegődik Éppen ezért ő — ChTíröhill — "és Roosevelt ÉlKatározta az Atlanti-óceánon, Hogy a világ valamennyi népét biztosítja, hogy az Egyesült-Államok és Nagybritannia hajlandók megmutatni, miként „szabadítják fel a világot". Churchill ezután azt állitofta Hogy most hatalmas erőket fegyvereznek fel. Hogy segítségre jöjjenek a mgsz'állt országoknak. Ez Roosvelt és Wioston Churchill üzenete, akik' mindig azon vannak, hogy „az egész világ ügyét szolgálják". Bármily soká ís tartson a küzdelem —' mondta végül Churchill — mindig megtesszük kötelességünket. Róma — Ctiurchil! beszédéről "Róma, augusztus 25. A Stefani-iroda Churchill vasárnapi rádióbeszédéről megállapítja. Belvárosi Mozi Ma utoljára 5, 7, 9 A legszellesebb magyar film! Igenvaga nem...? Jár órás boldog, bulelejtö nevettető film. Főszereplők: Muráti Lili és Págsr Ezt meglőzi; A legújabb UFA HÍRADÓ: Az orosz front elsöprő eseményei. Hogy az angol miniszterelnök konkrét 'dolgokat nem túdott mohdani és ezért általános megálapitásokra szorítkozott, abban a reményben, hogy majd csak akad valaki, aki hitelt ad szavainak. Churchill azonban egy vonatkozásban becsületes volt, — teszi hozzá gúnyosan a Stefani-iroda —, a többi nép lefegyverezéséről beszélt, az angolul beszelő népeknek azonban fenntartotta a jogot a fegyveres önvédelemre. (MTI) Berlini medieduzéseh ö Ciiqrchiil-beszediicz Berlin, augusztus 25. A Német Távirati Iroda jelenti: Jólértesült német helyről közlik: 'Rendkívül hálásak vagyunk Churchill útnak azért, amit mondott és le fogjuk abból vonni a tanulságot és a következtetést, — jegyezték meg hétfőn gúnyosan a Wilhelmstrassen, az angol miniszterelnök vasárnap mondott ráDELMAGYARORSZÁG KEDD, 1941. AUGUSZTUS 26. dióbeszédével kapcsolatban. Churchill! beszédét ezekben a körökben eddigi megnyilatkozásai közül a legyengébbnek tekintik, mert a legkönnyebben megtámadható. Különösen feltűnőnek tartják azt az istenkáromlásszámba menő kijelentését, hogy a bolsevizmussal karöltve a jónak a rossz elleni győzelméért akarnak harcolni. Az angol miniszterelnök jelképesnek mondja találkozóját Roosevelttel az Atlantióceánon. Ez a valóságban abból a Washingtonhoz intézett meglehetősen burkolt fehivásból áll, hogy lépjen be már Amerika a háborúba, mert az „egyik a másik után" jelszó szerint Amerikára is sor kerül. Az Irán ellen intézeti támadás világánál éppen ez az egyik a másik után jelszó nyer, egészen különös jelentőséget. Ez jellemzi az angol politikát, vagy egyik államot a másik után belehajszolni a Németország elleni háborúba, vagy pedig megtá/úadnl egyiket a másik után. (MTR »B Dunaitiedencében nem lehet természetes egyensúlyi állapot a magyarság n3lkü"« Bárdossy minisztereinek cüke egy némel folyóiratban Magyarország hivatásáréi amelynek levontuk minden következményét, hogy a Dunamedencében nem alakulhat ki soha természetes egyensúlyi állapot , anélkül, hogy a magyarság részére ne biztosíttassák a feladat teljesítésének lehetősége. Az a zűrzavar, amelyet a volt. kisenientoállamok a Dunamedencében teremtettek, belső ellentmondásaival együtt kétségtelenül komoly tanulság minden idők számára, hogy az európai szárazföldnek ebben a részében erős Magyarország nélkül nem képzelhető el posUiv. fejlődést lehetővé tevő tartós béke. Ma isméit a Kárpátok ormán állunk és a" Bácskában it elértük régi történelmi határunkat. Azt a határt, amely a Nyugat yédelmében már an{uyi véres harcot látott. Küldetésünk ezzel újból geopolitikai aíáj/okat kapott. Egyben katonailag és gazdaságilag «uynyira megerősödtünk, hogy nemcsak történelmi küldetésünknek tehetünk eleget, hanem ismót meg nyílik nekünk a nyugat és kelet közötti egepzségoa egyensúlyi állapot biztosításának szükséges közvetítő szerep teljesítésének lehetősége. Az évezredes műveltségen nyugvó új európai rendben Ma gyárországnak. talán még könnyebb lesz h(í maradnia hagyományos szerepéhez, mint volt az oh mult századokban, mert éppen a magyarajk v«l tak azok, akik 1919-ben az első között állottak sorompóba azért az új világért és tettek hitvallást a magyarországi bolsevista nralom megdöntésével a nemzeti életforma mellett, A magyarság tehát nem újoncként jelentkezik, aroikw teljesíti küldetését a Dunamedencében. Igényli ezt s» feladatot két évtized keserves tapasztalatai, kitartása, munkája és nehéz küzdelmei alapján és hivatástudatunkat továbbra is ugyanaz az érzéí irányítja, amely érzés irány itatta cselekedeteinket az elmúlt századokban: szolgálni önözetleniil, önfeláldozóan az új Európát és vele együtt as új európai rend egyetemes érdekeit. Budapest, augusztus 25. A most megindult Donaueuropa cimü folyóirat augusztusi száma közli Bárdossy László miniszterelnök „Magyarország hivatása a Dunamedencében" cimü cikkét. A magyarság a történelem tanúsága szerint ezeréves nemzeti életének legnehezebb, legválságosabb óráiban^sem tévesztette szenf elől a Dunamedencében vállalt hivatását, — írja a miniszterelnök. — A magyarság sohasem feledkezett meg arról, hogy a geopolitikai adottságok olyan küldetéssel ruházták fel, amelynek jelentősége tul a nemzeti érdekek természetes védelmén, egyformán kihat nyugat felé és a tőlünk délkeletre és keletre lakó népek életére. A magyarságnak kettős, katonai és kulturális szerepköre úgyszólván önmagából adódott. Minden keletről nyugat felé előtörő hatalmat megállítottunk útjában, sőt nem egyszer; élet-halál harcot vívtunk velünk rokon népekkel is, hogy megvédjük a nyugati keresztény műveltséget olyan támadásoktól, amelyek as egyetemes európai kultúrát veszélyeztették, vagy éppen puszulással fenyegették. Évszázadokon át küzdöttünk a Dunamedencében az áldásos béke érdekében, amely nélkül nines épitő munka, amely nélkül képtelenek lettünk volna a Dunamedencében megvalósítani mindazt, amire a nyugati müv.eltség is méltán büszke lehet. Mi magyarok szerepünkhöz híven összekötő kapocs voltunk nyugat és kelet, valamint kelet és nyugat közölt. És hogy mindezt nem önös érdekből teltük, kétségtelenül bizonyítja az a tény, hogy soha semmiféle irányban nem támasztottunk olyan követeléseket, amelyek hivatástudatunk önzetlen eszmei tisztaságát elhomályosíthatták volna. Még a keserves iriaponi esztendőkben sem tagaltiN. meg az e küldetésből fakadó kötelezettségek teljesítését. Mindezek ellenére mélységes hitünk a magyar, küldetésben a 20 éves elnyomatás nehéz ideje alatt sem ingott meg. Ellenkezőleg nieizerősödött, elmélyült aí a. meggyőződésünk, ftorioBaa Ma 5—7 és 9 órakor utoljára adjukl Lüfiow sasok Hősök ós asszonyok, katonák és polgárok, felnőttek ós gyermekek drámája a vilagzeugés viharában. Harcok a lengyel harctereken és az óceán felett. ! Széchenyi Mozi Telefon: 26—33. Marcel Prevost világhírű regényei Premier ma Az olasz filmgyártás zenés mesterműve. •• •• ÖRÖKSZERELEM PUCCINI soha nem hallott áriái! Az áriákat a világhírű GIGLI énekli Azonkívül a legújabb H1RODO.