Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

A kenyérjegy premierje Vasárnap délelőtt folytatiák a jegyek kiosztását JÖELMAGYAROBSZAO VASAKNAP. 1941. JULIUS 13 (A Bélmagyarország munkatársától) Szombaton reggel Szeged területén életbelépett a kenyér árusításának új rendje. A fogyasztók szombaton jegyre vásárolták a kenyeret, vagy ha még nem volt jegyük, vásárlási könyvükbe jegyeztették be az aznapi kenyéradagot. Ilyen eset azonban kevés fordult elő, mert kenyérjegyét már majdnem miDdeuki kiváltotta. Csütörtökön és pénteken, amikor tömegesen kereste fel a közönség a jegyosztó helyeket, a jogosultak több miut fele megkapta jegyét; -gombát estig pedig a közellátási hivatal számítása. szerint a lakosság háromnegyedrésze hozzájutott liszt- és kenyérjegyéhez. Szombaton már" nem volt torlódás az iskoláknál, sem a városi bérház I. em. lévő jegvosztó helyen. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester ügy intézkedett, Hogy a jegyek osztását ma, vasárnap is folytassák. Vasárnap regyl 8 órától déli 12 óráig tehát, nyitva lesz valamennyi kény ér jegyk iállitó hivatal. A péksütemény sütésének eltiltásai keresetnélkülivé telte a péksütemény árusokat. Tíztizenkét családos szegcnyepiberrol, leginkább asszonyról van szó, ezeknek kárpótlása gondot ád most a hatóságnak. A foglalkozás nélkül maradt süteményárusok azt szeretnek, ha iparengedélyüket 'cukorkaárusítási engedélyre írná át az iparhatóság. Ügyükben néháuy napon belül döntést hoznak. 30 ív d'éít vyilt Szegedet* eJUa fotyávizi ftaüfikda u&ztq&ii dmM U&uaÍMtk, döntá siketének cMéksi (A Delin'gyaror&zág munkatársától) Harminc esztendővel ezelőtt, Péter-Pál napján mo^galmas ünnepnapja volt Szegednek: a Bertalan-emlékműnél megnyitották az első tiszai nyilvános partftirdöt. Ez volt az ország első folyóvízi strandja; a budapesti partfiirdők csak néhány év múlva születtek meg, Hossza háborúság Az első strand világrajöttét hosszú és kimerítő háborúság előzte meg. Az ország nagyobb városaiban külföldi mintára már bevezették ugyan a nyáron is fedett, vagy legalább is elkerített fürdöhelységeket, ahol a nők és férfiak az illendőség legmesszebbmenő szabályainak szem előtt tartásával külön és alaposan elkerített fürdőhelyiségekben "töltötték a lubickolásra szánt időt A közös fürdő reformját meg sem merte pendíteni akkoriban senki sem. Harminc évvel ezelőtt egy gyorsan összehozott, bátor szegedi részvénytársaságnak volt csak annyi mersze, hogv, egy közös tiszaparti fürdő nyélbeütését tüzze ki céljáuL Kovács József főorvos, Maiina Gyula igazgató-főmérnök, dr. Erdélyi Jenő főorvos ^ Agócsi Imre — ma az ujszegedi csöndben es virágok közt élő nyugalmazott vasutas voltak az alapító tagok ab »Első Szegedi TiszaJürdö Részvény Társaságiban. A regi Szegei és a Tisza Felkerestük az első strand alapító részvénytársaságának ma már 75 esztendős, fehérhajú tagját: Agócsi Imrét: meséljen az ország első partfürdőjének megszületéséről. — Hát az már elég régen történt — kezdi a beszámolót. — Nehéz niár arra visszaemlékezni. Sokat veszekedtünk, sokat hadakoztunk, de azért szép világ volt nagyon. Ha jól emlékszem, ugy május derekán irtózatos hőség köszöntött be Szegedre. A női nem tagjai bizony hosszú szokni ábare, halcsonttal karcsuaíU^ fűzőkbe préselve, állig gombolt ruhákban jártak az utcai forróságban. A férfiak meg az ominózus lüszferkabátban rótták a világot olyan magas gallérral, hogy a kalap már alig fért el a gallér kürtője miatt Ott volt a végtelen bosszú Tiszapart az orrunk előtt, de egy-két vidám csibészgyereken kívül senkinek sem jutott eszébe, hogy ezt az áldást ki kellene használni. FJmosolyodik jólesően, ahogy visszagondol az akkori időkre. Csak a kor lesz szép ASZTALOS' a lakasa, ha bútorát « V Z T R N R V nálunk vásárolja I Plt 3 1 L K £ n Bútorcsarnoka Telefonszám: 11—28. Szendrésyi Géza és Társai, Szeged. Dugonics-tér II. — QJyan furcsa ma már elgopdolnl, hogy eszünkbe mert Jutni, hogy közös női és férfi p>rtfürdőt létesítünk a Tiszaparton. Tekintetbe kell venni, hogy ha abban az időben egy nő felszállt a konflisra, hát a füle tövéig elpirult bájosan, ha kiváncsi szemek követték a bokáját a konflis hágcsóján. Nagy dolog volt az akkoriban: költők meg írók is megénekelték, ódák születtek egy-egy kis cipellőhöz, meg ncháuy szép karcsú bokához. Hivatalos ellenvetések — Tudtuk, hogy nagyon merész a kezdeményezés — folytatja visszaemlékezéseit. — Hiszen meg az ország fővárosában sem merte senki szóvá tenni ezt a kérdést, hogy kezdjünk akkor mi hozzá'/ Debát aztán mégis csak bátorságot öntöttünk egymásba és egy napon megjelentünk a tervvel a polgármesteri hivatalban. A hivatal akkor is hivatal volt: nem ment gyorsan akkor se semmi, amiből aktafélének kellett megszületnie. — Mit akartok ti fiaim? — volt a gyanuskodó kérdés. — Hiszen azok lesznek az elsők, akik kiseprűznek benneteket a strandotokkal együtt, akiknek az érdekében akarjátok megcsinálni... — De nem tágítottunk. — A hivatalos ellenvetések között — folytatja elbeszélését Agócsv Imre — akadt bizony olyan, ami ma már kissé komikusan hat, de akkoriban nagyon is természetes volt Ilyen ellenvetés volt, bogy a snyitott Tiszaparton megfáznak a levetkőzött emberek, mert ebhez az újításhoz nincs szokva a tisztes polgári ember szervezete...* Aztán az is szóba került, hogy a városnak majd külön fürdőörséget kell felállítania, mert a széles viztöl iszivijodtséget kapnak a fürdőzök*. Aztán meg ki fogja az alkonyat beálltával hazazavarni a strand közönségét, lévén illetlen dolog az alkonyati homályban mem rendes utcai ruháJxan a levegőn tartózkodni...* A tiszai „csábilök". .. — Aztán hosszas huzavona után mégiscsak engedélyt kaptunk a fürdő megnyitására. De mire ez az engedély a kezünkhöz került, megfordult Szeged fölött az időjárás szeszélye. Olyan hűvös nyárelő lett, hogy már majdnem lemondtunk a megnyitásról. Éppolyan keservesen 'indult a dolog akkor is a fürdő ügyében, mint ma — mondja nevetve. — Peter-Pál napjára hirdettük a megnyitást. Ott állt már a pénztár a parton, ladikok is ringtak a Vízen, sőt a fürdő homokos területen ís sétált már néhány férfi és hölgy, akinek mi napibért fizettünk, hegy fürdésével csábítsa ' strandra a közönséget... Egyre nagyobb tömegben lepte el a kiváncsi tömeg a Tisza pariját. A napernvős hölgyek szégyenkező kuncogással sandítottak a fürdőző arszlánok, a vállalkozó szellemű hölgyek felé. A több órán át tartó kíváncsi nézelődés végre meghozta a maga gyümölcsét, a tűző napban — mert erre a napra visszajött a forróság — nem bírták sokáig a csábítással szembeni makacs ellenállást és a strand megtelt M-Tdokoaftiusgss!: Megtört a jé-.., nmiiovAii FOLO műn! most aratja egész évi munkájának halászát. Kora hajnaltól napszállatig folyik a véritekes munka. Jó erőben tart ja ilyenkor a megfeszített munkától ernyedt testet, ha esténként lepihenés elolt vagy hajnalban meginduláskor bedörzsöljük hátunkat, kar- és láhizmainkat egy tenyérnyi valódi Diana súsborszesszet Az egcsz szervezet feléled, a vér felpezsdül, az izniok megfeszülnek, az' idegek megnyugszanak. Vigyen magával munkahelyére egy üveg Diana sósborszeszt, ára meg-, térül, a nagyobb munkáld jeSitményben és a megvédett egészségben. Jelenlegi árak: preba | eredeti | közép | na 70 f. J 1.20 P | 3 50 P | 6.40 P Egykori fürdőruhák — És Uram bocsa' milyenek vollak a. fürdőkosztümök! Az urak bő trikóanyagból készített, térden alul érő ruhát hordtak, amely nirg félszoknya-szerü pótlékkal is el volt látva. A trikó vállpántjába beleszúrták a monokli, vagy a ?cvik« ker* zsinórját. Fejüket utcai szalmakalap védiea melegtől. A kosztümöt kiegészítette egy fekete, vagy sárga bagariabörcipö. A hölgyek!... Százrétü karton ruhában élvezték a. fürdés övöméit, s már az is bajnak számított, ha férfiú jelenlétében másztak ki a vízből. Volt is errevonatkozó'ag tiltó szabály már az első napoD kereken 50 szabályt keilett életbéleptetnünk sürgősen a strandon... Szép idők voltak. Sajnálja az ember, hogv mindez a naiv, kedves bolondság már csak a múlté. — Persze nem sok időbe telt, a közönség megszerette a strandot. Egymásután születtek a Tiszaparton ujabb vállalkozók fürdői és ezze.1 megindult a szegedi fürdőélet. Az egészben az a legérdekesebb, hogy harminc esztendővel ezelőtt jutott csak eszünkbe egy ilvcn reformmal egy-kri lépést elöre menni a haladás utján. Azóta meg rohanunk, mintha soha nem akarnánk megállni És mégse vagyunk egy szikrával se boldogabbak... tgv meséli el Agócsy Imre egykori strandrész. •vényes az ország első folyóvízi fürdőjének megszületését. És Szeged ma éppugv várja a fú; dó" megnyitásét, mint harminc évvel ezelőtt. Csakhogy ma már a kedves naiv bolondságok c"1 emlékei a régmúlt szebb időknek. I rAVASSZAL ÉS NYÁRON HASZNÁLJA A Gréf-kenőcsöt hatása biztos. Készíti SurJányi József Szent Rókus «yó«?^sz$riárg «ZEGED, Kossulb Lajos-sugárut 31. tz. Óvakodjunk az utánzatoktól! 170