Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-12 / 157. szám

45esz«itiOió A BANAT ELETÉRŐL Érdekes udósitást olvasunk a Szabadkán meg­jelenő »HirIap« pénteki számában a Bánát éleié­ről. A lap a következőkben számol be a helyzet­ről: Az ott már a Bánát — mondták, amikor sok­sek-évvel ezelőtt jártam először Zentán, a Tisza partján megállva végig siklott tekintetem a túlsó oldalon, amelyet alacsony fűzfák szegélyeztek, a fák mögött pedig szélesen terülnek el a gabona­földek. A hídívek mögött keskeny vonalként tört fel a magasba egy templomtorony, a csókái kato­likus templom tornya. A hid már nem áll, mint valami ókori szörny csontváza emelkedik ki a szőke folyóból, a hatalmas alkotmányt felrobban­tották a szerbek és igy most csak csónak vagy komp segítségével lehet átjutni egyik oldalról a másikra. — A Bánát ma olyan, mint egy mesebeli kis birodalom, elzárva a külvilágtól, ott ma még egé­szen másképp megy az élet mint mifelénk. Hogy milyenek a mostani viszonyok a Bánátban, arra a kérdésre érdekes választ adnak az alábbi so­rok — folytatja a szabadkai tudósító. — A Bánátnak egyik nevezetessége a csókaj iradalom. Az anyaországi származású Lédercr­csalSdnak volt itt hatalmas kiterjedésű birtoka, valóságos mintabirtok, szeszgyára, magnemesitő állomással, borpincészettel, a különböző mezőgaz­dasági ipari üzemek egész sora létesült itt. A szerb uralom alatt ugyan alaposan megnyirbálták a birtokot, de kivételesen meghagytak hétezer hol dat a Léderer-családnak, mig a többit agrárcé­lokra lefoglalták s szerb telepesek között szétosz­tották. Ez a birtok volt mindig messzi környék éléskamrája, itt létesült néhány évvel ezelőtt egy nagy húsfeldolgozó gyár is, amely szorosan együttműködött az uradalommal mindaddig, mig be nem következett a nagy fordulat Most, hogy a Bánátot német katonaság szállta meg, a csókái uradalom tájékán is nagy változások történtek. A Léderer-család elköltözött, mint most kiderült, a birtok tulajdonjoga mások kezébe került, megvá sárolták az egész komplexumot Német vezetés alatt áll az uradalom, de a lakásukban hagyták az összes magyar tisztviselőket és továbbra is bizto­sították az uradalmon élő földmunkások kenyerét. — Még eddig minden bánátitól azt lehetett hal­lani, hogy náluk olcsóbb az élet, mint bárhol. Nem kukoricás a kenyér és liszt bőven van, ngy látszik, aogy a bánáti nagy gabonakészleteket a szerbek már nem tudták elszállítani, mint ahogy kiöntet­ték a Bácskát. Ezzel szemben igen sok közszük­ségleti cikk hiányzik. Nem lehet kapni cukrot, sót. még ecetet sem, a bánáti határt annyira lezárták. Oogy máshonan sem lehet bevinni árut. Sokat szen­vednek a dohányosok, mert nincs cigaretta. Vol­tak ugyan nagy készletek még a jugoszláv idők­ből, de három hónap alatt minden elfogyott. Al­talános vélemény szerint a termés kitűnőnek ígér­kezik. Különösen a buza szép és jól fejlődik a ku­korica is. A Bánát nagy kukoricatermő vidék, amellett, hogy az egész. Délvidék sertéshizlaldáit sí tudta látni, nagy mennyiségeket tudott expor­tálni is. Ha továbbra is kedvező marad az idő, ugy kukoricában rekordtermés lesz az idén. Más a helyzet a szöllőknél. — A Bánát jelenleg még közigazgatásilag Bel­grádhoz tartozik. Ma még az egyetlen fizetési esz­kőz az úgynevezett szerb dinár, amelyet Jugo­szlávia összeomlása után bocsátottak ki. Ezen a bankjegyen már nem szerepel a Jugoszlávia szó. kibocsátója a belgrádi szerb nemzeti bank. — A legtöbb helyen a Szerb iskolák megszűn­tek, a magyar és németlakta vidékeken még az összeomlást követő napokban beszüntették műkö­désűket, helyettük magyar és német iskolákat ál­lítottak fel és a gyermekek már ezekben az isko­lákban fejezték be az idei tanévet. Csókán is ma­gyar és német iskolák műkődnek, bár az idén voit még egy szerb iskolában is tanítás, ide többnyire csak a telepesek gyermekei jártak, az iskola né­•net ellenőrzés alatt állott. — A német katonaság szigora rendet tart fenr, az egész Bánátban. Este tizkor be kell zárni min­ién nyilvános helyiséget, kivétel nincs, haza kell menni aludni. Elsötétitési rendeletet nem adtak ki A német katonaság jól bánik a magyar lakosság­gal, panaszra senkinek sincs oka. Magyar nemzeti ünnepeken most már kitebetők a piros-fehér-zöld lobogók is a horogkeresztes zászlók mellett, ju­goszláv, vagy szerb zászló azonban nem látható. Horthy Miklós kormányzó születésnapján tel is wólitották a lakosságot, hogy tűzze ki a zászlót, ösókán dobszó utján hirdették ki és pár perc múl­va az egész község zászlódiszt öltött. Nemcsak a magyarok és a németek, hanem a szerbek is ki­tűzték a lobogót Hisztériás rohamában kiugrott a detektivszoba ablakán egy háztartási alkalmazott Kihallgatása közben öngyilkosságot kisévelt meg (A Délmagyarország munkatársától) Pén­teken, ezen a héten már másodszor, a Város­háza Feketesas-ntcai oldalához hívták a men­tőket- A detektívtestület szobájának nyitott ablakán keresztül egy gyanúsított nő kiugrott és siílyos belső sérüléseket szenvedett. Pénteken délelőtt a detektívtestülethez idéz­ték Dóczi Júlin 29 éves háztartási alkalmazot­tat egy kisebb bűncselekmény ügyében. DÓBZÍ Júlia kihallgatását az egyik detektív kezdte meg, akinek a kérdéseire a háztartási alkal­mazott ingerült hangon adott feleletet. Ártat­lanságára hivatkozott, miközben hisztériás ro­hamot kapott. A detektív igyekezett lecsende­síteni Dóczi Júliát, aki a következő pereben, még mielőtt megakadályozhatták volna, fel­ugrott a detektivszoba nyitott ablakának « párkányáta. — Nem bírom tovább, — kiáltotta elfúló hangon, majd a következő pillanatban kiveteU te magát a nyitott ablakon. Az alacsony termetű, vézna testalkatú n$ eszméletlenül Csuklott össze a Pallavieini-ut­ea kövezetén. Az öngyilkossági kísérlet hírére hatalmas tömeg verődött össze, a tömegből többen a detektívekkel együtt Dóczi Júliát 8 városháza kapnja alá vitték, ahonnan a mén* tők medencerepedéssel vitték el a közkórházba súlyos állapotban. Folyamatosan kiutalják Szeged számára a téli ellátáshoz szükséges fa- és szénmennysséget I főispán és a polgármesterhelyettes tárgyalásai — 150 vagon fa érkezik a napokban Szegedre (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Tu­kats Sándor főispán és dr;. Tóth Béla helyettes polgármester kétnapos budapesti tartózkodá­suk alkalmával eljártak a földművelésügyi minisztériumban Szeged fa- és szénellátásdnak biztosítása érdekében. A főispán és a helyettes polgármester a szegedi tüzeíőanyagkeroskedők küldöttségének élén jelent meg a minisztérium­ban. Előadták, hogy Szeged téli tüzelőanyagá­nak biztosításához 6500 vagon fa szükséges. Ebből eddig 2600 vagon fa leszállítása történt meg, hiányzik még 3900 $agon fa. Kérték a szükséges szénmennyiség kiutalását s különö­sen a cséplőszén sürgős kiutalását. A minisztériumban megértésséf hallgatták Szeged vezetőinek kérését és megigézték, hogy a szükséges fa- és szénmenyiséget ki fogják utalni. Ennek bizonyságára a már eddig lekö­tött famennyiségből nyomban kiutaltak 150 vagonnal, ezt a szállítmányt az Egri Erdő- és Faipari Rt kovácsréti gazdasági rövidesen el­juttatja Szegedre, ahol öt nagykereskedő kö­zött osztják szét a közönséghez való juttatás végett. Ugyanekkor eljártak a város vezetői a ke­reskedelmi minisztériumban is, hogy vagono­kat biztosítsanak a Szegedre szállítandó fa és szén számára. A főispán és a polgármester ígéretet kapott, hogy a lehetőség szerint minéf több vagont juttatnak a Szegedre irányítotté szállítmányok részére. A városi bérföldek és az n| gabonaárak \ városházán tanalmángozzák, hoau az nt gabonaárak hoznak-e változási a földbéreknél — 1,100.000 pengds bérlővedelem (A Délmagyarof.szág munkatársától) A kor­mány az 1941—42. gazdasági évre — mint isme­retes — megállapította * buza ée a eozs árát Az új gabonaártékeeitési rendelet értelmében a buza ára métermázsáokiot 30 pengő, a rozs ára pedig 28 pengő. Aa új gabonaárak teljes mértékben kielégítik a gazdaközönséget Az új és felemelt gabonaárak közvetlen ér­deklik Szeged városát, nemcsak azért, mivel egyike a legnagyobb földbirtokkal rendelkező városoknak, hanem főkép abból a szempontból, mert közel 70.000 holdat kitévő földbirtokából 48.506 kat. hold haszonbérbe van kiadva. A bér­földek nagyrészénél búzában és rozsban szá­mítja a város a haszonbért, az átszámítási kulcs ezidőszerint » busánál 28*» pengő. « rozsnál 19/— pengő- A buzahaszonbéres földeld után 1941-re 14960 mázsa búza a város bevétele, ez 23 pengővel számítva 844.080 pengővel egyen? lő. A Eozshaszonbóres földek bére ezévben WföT

Next

/
Thumbnails
Contents