Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-08 / 153. szám

NI történik a fogj dalmi templom fehér kőkerítésével (A Délmagyarország munkatársától) Isme­retes, hogy a tavasz folyamán az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács küldöttsége járt 'enn Szegeden. A bizottság több szegedi épü­letet vizsgált meg művészeti és városes/.tétikai szempontból. A vizsgálódások eredményekép­pen azt tanácsolta a bizottság a városnak, hogy az esztétikai szempontok érvényesülése érdekében bontassa le a fogadalmi templom köré épített fehér kőkerítést, amely zavarja a templom vonalainak egységes képet A város úgy Határozott, hogy a bizottság tanácsa ér­telmében lebontatja a fehér kőkerítést. előbb azonban egy lebontott kisebb szakaszon vizs­gálja meg az új helyzet hatását. A kijelölt sza­kaszon meg is kezdték a kőkerítés lebontását. A ronnka elég gyorsan haladt, néhány hél Hinlva mái kerítés nélkül állt a templom egyik oldala. A mérnöki hivatal a kijelölt szakaszon történő lebontás végrehajtása után várta a to­vábbi utasítást. Ez az utasítás azonban mind­ezidáig nem érkezett meg. Hogy megvizsgálta e a város illetékes hatósága a lebontás által elő­állolt helyzet esztétikai hatását, azt megálla­pítani nem lehet, tény azonban, hogy a további lebontást nem rendelték él, sőt egyik helyen a leemelt fehér kőtömböt visszahelyezték ideig­lenes rögzítéssel eredeti helyére. Ez az új helyzet városesztétikai szempont­ból minden bizönnyal kifogás alá eshet, mert a fogadalmi templom körül nem maradhat rendetlen összevisszaságban, félig lebontva és félig még talpon a fehér kőkerítés. Az illeté­keseknek minél előbb dönteniök kell a kérdés­ben 8 vagy állíttassák vissza, amit eddig le­bontottak, vagy teljesen bontsák le a kerítést. . Hathetes késéssel a hét végére megnyílik a városi partfürdő (A Délmagyarof.szág munkatársától) A Ti­sza két héttel ezelőtt végre megkezdte a visz­Bzabúzódást. eredeti medrébe. A hosszú ideig tartó abnormális vízmagasság . megszűnt és láthatóvá váltak a homokos part vonalai. Ez­fcel az apadással elérkeztünk ahhoz az időpont­hoz, amikor aktuálissá válik a tiszai partfür­dő üzembehelyezése. Nemrégen adtunk hirt ár­tól, hogy a Ráfiosi partfürdő megnyitása bizo­nyos nehézségekbe ütközik nemcsak azért, mert a visszahúzódó Tisza vastag iszapréteget ha­gyott mindenen, ami az egykori partfflrdő be­rendezéséhez, vagy kellékanyagához tartozott. A tavaszi áradás még a lenthagyott kabinokat, kabinalkatrészeket is magával sodorta és tönk­retette a partfürdői berendezést. Amikor a viz már lejjebb húzódott, az illetékesek nem mer­ték megkezdeni az újjáépítési munkálatokat egy esetleges ujabb áradástól tartva. Most azonban már elmúlt ez a félelem; a strandmeg­nyitáshoz szükséges előmunkálatokat a legrövi­debb időn beliil befejezik. A pénztárt már megnyitották, vasárnap ilyen szempontból már nyitva volt a városi partfürdő. Látogató ngyan még kevés akadt. A vezetőség a hét végére, vasárnapra tervezi a strand végleges és „általános" megnyitását, erre az időpontra már minden elkészül. Csak­nem minden berendezési anyagot újra kell ké­szíteni a partfürdőn, a víz ereje és a lerakó flott iszap sok mindent tönkretett. A munkáin tokát — ahogy a lehetőség: az idő és a víz ma­gassága engedte —már hónapokkal ezelőtt megkezdték, a megnyitásra, azonban fisak most. július közepén, a későn jött. nyár késői idősza­kában kerülhet sor Reméljük, hogy az ősz kö­nyörületes lesz és nem kergeti el idő előtt a partfürdő megnyitásához fűzött reményeket Vas-rekordra késziiínek a szegedi ócskavas- és fén»hutladék~gyiljtők Valószínűiég meghosszabbítják a vasnapokat (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nap óta — mint jelentettük — fürge cserkészfiuk I gyűjtik Szegeden az ócskavasak A vasnapoknak | ma különösen nagy jelentősége van. Minden ipari mnnka alapja a vas. Nincs olyan gép, vagy szerszám, amely vas és lém nélkül elképzelhető volna. Évről-évre nagyobb mennyiségben terme­lik és a vas- és fémérceket a világon, mindezt pedig azért, hogy az egyre növekvő szükségletet elláthassák. A világ vasérctermelése most már kétmilliárd mázsa körül mozog, az egyes fémér­mekből pedig szintén nagy mennyiségeket, 18—20 millió tonnányit termelnek. De ezek a mennyisé­gek sem elegendők a szükséglet ellátására. Minél nagyobb lett a szükséglet, annál inkább előtérbe kerül a vas. és fémhulladékok jelentősége. Vasgyllités Európában Nannak" európai országok, amelyek sok ócska­vasat termelnek és ezt exportálják is, mások vi­szont behozatalra szorulnak ebben a fontos anyag­ban. Ez volt a helyzet Magyarországon is, amely régebben évente 5 millió pengőnél nagyobb ösz­szeget adott külföldre ócskavasért és ezért a pénz­ért átlagban 6—700.000 mázsát importált. Európá­ban csakhamar rájöttek arra, hogy rendszeres és szervezett gyűjtéssel országuk saját határain be­lül is fokozni lehet az iparok rendelkezésére álló ócskavasat. így indult meg a gyűjtési munka előbb társadalmi alapokon, majd pedig mindig szélesebb keretekben történt a szervezés. Ma az iparügyi minisztérium pecsétjével ellátott igazolvánnyal biré gyűjtök százai dolgoznak, hogy előteremtsék * szükséges ócskavasat és fémhulladékot. A be­váltott ócskavasért a gyűjtök hatóságilag megál­lapított árat fizetnek. 940 autó és 4045 fürdőkád A vasnapok nagy szervezetére jellemző a bu­dapesti vasnapok eredménye. A főváros területén a gyűjtök 30.000 házat kerestek fel, 600 megbízott dolgozott 650 teherkocsival. Jellemző a szervezés méreteire, hogy 19.500 hektár területet kellett a gyűjtőknek végigdolgozniok és ennek során 1732 utcát, illetve ezek minden egyes házát végigjárták. Ennek a példás szervezésnek eredményeképpen Budapesten 1,300.000 kilogram vas- és féntbeílar dók gyűlt össze, ennek a mennyiségnek 75 száza­léka vas, 25 százaléka pedig egyéb értékes fém volt. Az eredményekről vezetett statisztika szerint 840 féle tárgyat szedtek össze a gyűjtök. Legtöbb a kályha cs tűzhely volt, ezekből 3642 darab gyűlt össze. Annyi autóalkatrész volt az anyagban, hogy azokból 910 autót lehetett volna összeállítani. Fel­ajánlottak 1015 fürdőkádat, nagyobb gépalkatrészt, a lakatok, kulcsok és zárak pedig 10.000-éveI gyűl­tek össze. Honnan fceriii ki at ócskavas A hulladékanya,aok gyűjtésének sikere mindig az alapos előkészítésen múlik. Igen fontos része a munkának annak megállapítása, hogy honnan is származnak a forgalombnkerűlt ócskavasak és fémhulladékok Az eddigi tapasztalatok alapján megállapították hogy a lelőhelyek általánosság­ban hat csoportba sorozbatók. .1. Az ipar használhatatlan gépei és szerszámai, 2. a feldolgozó ipar bulladékanvagai, 3. a mezö­gazőasag kimustrált eszközei, 4. a különbözei kő® müveknél felgyűlt ócskavas, (oszlopok, sinefc, stb.), 5. a háztartások gyűjtése, 6. a közületek el­avult, vagy használatonkivül helyezett berendezé­sei (parkkeritések, stb.). Julius 3-án kezdődöli Szegeden a yasgyújtés. öt napig tart. julius !)-én fejeződik be. az eddigi jelek szerint azonban meghosszabbítják. Az eddigi eredmény igen szépnek mondható. Cserkészek és karszallagos gyűjtők járják be a város házait. A gyűjtés teljes erővel folyik s re­mélik. hogy az összes vidéki városok kőzött Sze- * ged nyeri el a svasnapok pá imája te. Wnevezlsek a szeéeüi birósáéoknál Delu Három táblabíró, Molnár István tőr* vénuszéhl fanócscinöh, Ráday László Iá­rásbirösági aleinölt (A Dclmagyarország munkatársától) Vasárnap tették közzé az igazságügyi tárcánál történt kine­vezéseket. Az igazságügyminiszter a szegedi itélő­tábla területén a következőket léptette elő. illetve nevezte ki: dr. Ráday László járásbirót járásbirósági alelnökké, dr." Deiy Károly törvényszéki birót táblabíróvá, dr. Molnár István törvényszéki birót törvényszéki tanácselnökké. dr. Lukács Béla, dr. Mucsi József, dr. Ba­logh Győző, dr. Kapronczay Emil törvény­széki jegyzőket törvényszéki titkárokká, dr. Ottovay István, dr. Tóth László, dr. K. Katona Andor, dr. Szirányi László tör­vényszéki aljegyzőket törvényszéki jegyzőkké, dr Nagymihály Lajos, dr. Talpay Emil, dr. Szántó Elemér, dr. Scblögl Győző. dr. Sprenger GVörgv. dr. Nagymihály Sán­dor joggyakornökot aljegyzőkké nevezte kl Vicha Antalt és Nagy Tmrét a VIII. fizetési osztálvba hetétszerkesztőkké, Rrtsey Gyulát a IX. fizetési osztályba telekkönyvvezetflvé, Gábris Imre táblai Horváth Jenő járás­birósági. Bálint Mihály ügyészségi főtiszteket irodaigazgatókká. Csűri Józsefné. Kcrtai Dezső, Tarjá­nyi Béla segédhivatali tiszteket főtisztekké, H a j á s z Bertalanná, L á n g Gyula. dr. C s e r­tő Gábor, Arányi György dijnokokat segédhi­vatali gvakornokokká. Taiszer Valéria, Papp Takács Gyuláné. Dékánv József kisegitő dijnokokat kezelökké ne­vezte ki az igazságügyminlszter. Molnár József I. osztályú altisztet szakal­tisztté, Molnár István II. osztályú és Gyár­mathy István IL osztályú altisztet I. osztály* altisztté léptették elő. Dr. Ráday László járásbiróságj alelnök régi érdemes tagja a szegcdi birói karnak. Évtizedek óta működött a szegedi járásbíróságnál mint bün­tetöbiró, utóhb dr. Rácz Andor járásbirósági el­nök szabadkai vezetői megbízatása miatt a járás­birósági elnöki teendőit is ellátta. Dr. D e 1 y Ká­rolynak táblabíróvá és dr. Molnár Istvánnak törvényszéki tanácselnökké történt kinevezésével kiválóan képzett, széleslátókörü birák kerültek vezető pozícióba. Dr. Dely Károly másfél eszten­dő óta az ítélőtáblán mint táblai elnöki titkár működött, dr. Molnár István pedig legutóbb a törvényszéki jmntető ügyek birája volt. Munkás­ságukat évtizedek óta általános elismerés, egyé« niségüket megbecsülés vette körül. Kinevezésük a szegedi jogásztársadalom köréhen osztatlan örö­met keltett. Papp József, az IPOK elnökének tragikus halála (A Délmagyarország munkatársától) Amin! Debrecenből jelentik, vasárnap az ottani sebé­szeti klinikán meghalt Papp József, az Ipar­testületek Országos Központja elnöke, az is­mert iparosvezér. Papp József uapok óta Hajdúszoboszlón tartózkodott, ahol gyógykezeltette magát. Szombaton hirtelen rosszul lett, beszállították a debreceni sebészeti klinikára, ahol gyomor­átfúródást állapítottak meg. A beteg okkor már menthetetlen volt ós vasárnap meghalt. Papp József váratlan tragikus halála a* iparosság körében általános mély részvétet éb­reszt A közbefts ülésnek örvendő iparosvezetőt Szegeden is jól ismerték, mint a kereskedelmi és iparkamara régi tevékeny tagját. Rokon* kapcsolatok is fűzték Szegedhez; Papp Fer»n* detektívfőfelügyelő testvérét gyászolja az el­hunytban.

Next

/
Thumbnails
Contents