Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-05 / 151. szám

fi 69 szekrények 1 jutányos árban Permetező ás mező­gazdasági gépek Zománcozott edények Legolcsóbban 1 Bruckner vasudvarban | be, a jövő héten a többi átalakított koísi is forgalomba kerül. 'Án áj vlllamösmegállók kijelölésével kap­csolatban pénteken több panasz hangzott el. többek között a Kelemen-utca és az Oroszlán­utca sarkán kijelölt megállóhely ellen. Az állo­más felől a városba jövő villamosnak megálló­ját tudniillik pontosan az utca másik oldalára helyezték, ami célszerűtlen és könnyen szeren­csétlenségeknek lehet okozója, ezen a helyen ugyanis a járda olyan szűk, hogy a torlódás elkerülhetetlen. Ajánlatos lenne ezt a megállót beljebb, a Klauzál-tér felőli részen, a földmé­rési felügyelőség előtt, vagy az Aradi-utca be­torkolása előtt elhelyezni, ahol kényelmes, szé­les járda van, azzal meg lehet előzni a szük­ségtelen torlódásokat és baleseteket, amelyek a mostani helyen, a szűk járda miatt szinte elke­rülhetetlennek látszanak, ­'TANYAI TOR pörkölt rtgmusokkal (A Délmagyarország munkatársától) A sze­kér nyikkant, megállt és felfordult. A két gebe még húzott rajta egyet s ennek következmé­nyeképpen hirtelenül megszűntem a koc * utasa lenni. Széles ívben hagytam el a jár­művet s nemcsak lelkiállapotomra, de cipőmbe és ruhámba is nagy befolyást gyakorolt az iszapos lé, amelybe belezuhantam. No, ez a nap is jól kezdődik, — állapítot­tam meg tekintettel arra, hogy valóban a nap kezdetén voltunk: hajnali három óra tájban. A eél, ahová többedmagammal eljutni igye­keztem ezen a pillanatnyilag félrefordult sze­kéren, egy tanya volt valahol a határszélen­A tanya gazdája ünnepi lakomára hívott meg néhány nappal ezelőtt. Engedélyt kapott, hogy néhány sorvadásnak indult állatát elemészt­aeth Mikula hi'. a gazda Távol az emberlakta vjdéktől fekszik eme tanya, ahová a pocsolyás intermezzo titán új­ra megindultunk. Olyan közel fekszik a ha­tárhoz, hogy ha Mikula Istvánv bá kutyája a kerítés tövében kinyújtózik teljes életbosszúsá­gában, aztán meg célirányosan összegörnyeszti magát, akkor nemcsak az illemet sérti meg, ha­nem a határt is. A városból idevezető útat Mikula gazda szerint ember nem ismeri, csak a végrehajtó. Még az útkaparó se az útat kaparja errefelé, hanem a fejét, ha véletlenül errekerül. Maga a gazda: Mikula Istvány szép. régi­vágású magyar ember. Módos, világlátott egyé­niség ; már a városban is járt Egyszer azért hogy a leányát cselédnek adja; egyszer azért, hogy újra hazavigye; egyszer és utoljára pe­dig azért, hogy leülje azt a 14 napot, amit a lelkiismeretére szabtak a bíróságon, mert két fogeltávolítás erejéig vett elégtételt a becsülete ügyében. A városban aztán eltanult egyet­mást, amit jómodorndk neveznek. Bizonyítja ezt az a levél is, amelyben a meghívást eszkö­zölte. (ö tfgyan nem tud írni, de Gefebes szom­széd tud és tintája is van, lopott egy üveggel az adóhivatalban — ezt súlyosbitó körülmény­nek" vették, amikor az elismert tényállás miatt fegyőri gondnokság alá helyezték.) Mivel s tinta megmaradt és Gerebes se felejtette el az Írás tudományát, semmi akadálya nem volt a meghívás úri mivoltának. Örömök Most lettem eleget a szívélyes meghívásnak. Kikászolódtam a pocsolyából, felkászolódlam a kocsira s újra elindultunk a végcél felé. Négy óra tájban érkeztünk meg. A kerítés mellett a kocsiról lemászva nekiláttunk, hogy m'egkeres­sük a bejáratot. Látva a sártengert, szóltunk a koiísisnak, hogy bevihetne az udvarra is a sze­kéren, de ő kijelentette, hogy ezt nem engedi a becsület, mert neki hátul kell a tanyába be­kanyarodnia, ott pedig mi nem mehetünk így •e jártunk ae jobban, se rosszabbá), tekintve, hogy .viszont ezen az általunk most Használt úton szoktak a tanyába beballagni a tehenek is a legelőről. Gazsi cigány, aki velem jött ki a szekéren a tanyai murira, hosszút mondott minden lépésnél. A legidősebb Mikula-fiú szívee szóval terelt bennünket beljebb, leparancsolva két házőrző ebet Gazsi nadrágjáról. — Kusska teeeee! Néddcsak nédd! ... A! ... — mondta rendkívül határozottan a kuvaszok­nak s úgy hajította ököllel mellbe a Gazsi Ci­gányt, hogy az több métert távolodott eredeti állóhelyéből. így szabadult meg a kutyáktól és egy darab szövettől a nadrágján, mitől is egész idő alatt nem mert nékünk hátat fordítani. Mikor beljebb kerültünk, a gazda felesége és számtalan életfolytatása csapott bele a te­nyerünkbe. A hűség kedvéért gyors statisztikái készítettem a tanyai helyiségről, alább tovább­adom. Statisztika 1. Kicsi fehér meszelt szoba. 2. Egy ablak, kitömve törekkel. Ez már előké­szület a télre, mert ilyenképpen a szobában levő lehelet és gőzölgés melegre váltódik. Az illat meg­szokandó és akkor elenyészik. 3. Egy bnboskemence. Értéke 50 pengő. 4. Egy búbos csirke, amely rendkívül élénken figyelte, hogy a vendégek és • házbeliek közül kl van soron a sercintésben. 5. Egy kép a fajon. Egy városi művész hagyta itt köszönetképpen egyszer a kapott éjjeli szállás­ért. Aktot ábrázol. A végrehajtó által megjelölve. Fránya helyen van a hatósági pecsét. 6. Egy tükör ugyancsak a falon. Ha az ember belenéz, azt hiszi, hogy az arca oszlásnak indult. 7. A két fal közt madzag, amelyen száradó gyolcsgatyák lyugain át lehet látni a szoba többi berendezési tárgyait, nevezetesen: 8. Egy kecskelábú asztalt. 9 Egy hosszú padot: mindkét alkalmatosság testetlen, nyilván azért, hogy láthatóbbá tegye a legyek és a pókok életét. 10. Egy szekrény, amelyben helyet foglalnak a csizmák és együtthatóik. Ha vendég van, akkor a szekrényajtót abban az időpontban nyitják ki, amikor a vendég jelenléte már huzamosabb ideig nem kívánatos. 11. Egy ágy. ahol egyáltalán nem alusznak. Aludni a földön szoktak. 12. Egy kotló, amely vartyogva állandóan azt a kakast látszott keresni, amelynek a körülötte lé­zengő 20 darab csirkét köszönheti, A tor kezdete A tor ugy kezdődött, hogv az ólból kihoztak két sertést a fülüknél-farkuknál fogva, hogy átadják őket az enyészetnek. Ebbe azonban a disznók lát­szólag nem voltak hajlandók belemenni, mert von­szolóikat a szemétdombra túrva gyors kocogással, irgatlan fujtatás és röfögés közepette körüllötyög­tek az udvart. Végül a házőrző ebeket uszították rájuk, a két eb azonban a disznókat ismerte, Ga­zsi cigányt meg nem s emiatt Gazsi egész nap áll­va evett. Végül mégiscsak ment a dolog A pörkölés füstjére ideszállingóztak a szomszédok * így fél­napi sütés, főzés után valóban kezdetét vetta a bankett Mindnyájan nagyon örültünk neki. A lakoma akkor kezdett nagyon érdekes lenni, amikor a csersav izü vörösbor éreztetni kezdte áldásos hatását. Gerebes szomszéd volt az asztal hőse, meg a Gazsi cigány. Először óvatosan ke­zelték a muzsikust: nem merték more-nak azóli* tani, ténsurnak meg nem akarták, így aztán kikö­töttek a »Gazsi nrc cimü megtiszteltetésnél. De csak az első fejbevágásig. Gazsi először a cigány­nótát pikulázta el a saját élekörülményeinek meg­felelően: Nyáron strandon napozok. Télen saxofónozok, Sir a saxofónom vége, Hogy a ménkű üssön béle, Mert a pénzem elfógyott. * * Az általános jókedv közepette felállt Gerebes szomszéd s az ismert népi tósztot mondta gasd­uram feleségére: Mikuldné lelkem, lelkem Mikuldn* szállok az Úrhoz! Miként a harmatos szagos szellő legyinti a rét füvét, Akként legyintse kendet is ódáiba a mennyei jóérzet. Mitől hízzék meg kerekes kerekdedre orcája, pofája, tokája, Hogy jó bort csaphassák belőle e háznak gazdája, annak minden cimborája, komája. Ugy legyen. Igyunk egyet rája! Nagv taps keletkezett és hosszú hejehujjázá* A tor vége Koceintgatások közben Mikuláné felé dűlt fel egy pohár bor. Azt tartja a néphit, hogy aki felé bor ömlik az asztalon, annál keresztelő lesz rö­videsen. Nosza erre is alkalmazott a tanyai költő: Gerebes szomszéd néhány hirelen rigmust s men­ten el is mondta: Köfösztölö lesz itt, Miküláné mondom, Ebbe az egy ügybe néköm nem lösz gondom^ Nem csudálom ezt, hisz gazdüram oly hetyket Süket fülre talál itt a városi egyke. Gólyamadár itten dúl-fúl haragjába^ Nem ér rá elmenni messzi Afrikába, Estvány házán rájük annyi dolog hárul Hogy a gólyák azt kívánják: Estvány legyen fábul. Gazsi tusst fuvolázott s a tor folyt tovább. A hangulat emelkedett föl... föl egészen a gara­tunkig ... Gazsi cigány hazafelé menet, egyre azt hajtó* gatta magában: — Tartsunk össze... Tartson!: össze... Tartsunk össze... Ezzel a mondattal a hatalmas mennyiségbe® lenyelt étel- és italfojtákat, valamint az önmaga belső életét biztatgatta a lazulni látszó összetar­tás további fennmaradása érdekében. Ez volt a tanyai tor vége. (maron) Vasúti korlátozások Svájcban anyaghiány miatt Bern, július 4. A svájci kormány nagyard, nyű vasúti korlátozásokat léptetett életbe. Aa intézkedéseket az tette szükségessé, hogy a kor­mány az állami kezelésben lévő hajózási és vasúti társaságokat nem tudja ellátni megfe­lelő ásvdnyolaji termékekkel. A vasúti korlá­tozások szombaton lépnek életbe. Tartós ondoláias hajfestés tökéletesen, felelősséggel Szántaid lgytodrászná) Dugonics-térit. Tel. 14-51.

Next

/
Thumbnails
Contents