Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-31 / 173. szám

il statöriális Uröw 10-10 cvl icőQhazra Ítélte a kelenföldi fatelep elteli őrének fiatalkorú gyilkosait ,.««CS»C" ís ..Moöiioró'' megdöbbents tallomasal Budapest, július 30. A budapesti törvény­szék rögtönítólő bírósága szerdán mondott íté­letet két fiatalkorú gyilkos bűnügyében, akik páratlan cinizmussal megölték a kelenföldi fa­telep éjjeli őrét: Braun Lajost, A statáriális bíróság izgalmakban bővelkedő tárgyalás után 10—10 évi fegyházra ítélte a fiatalkorú bűnöző­ket. A statáriális bűnper tárgyalására szuro­nyos fegyőrök vezették be a vádlottakat. Az egyik pigányképű, dús feketehajú, izmos su­hanó, az alvilágban „Köcsög"-nek nevezték el. 'A másik a „Mogyoró", ezt a nevet is az alvi­lág adta, a fiatalkorú gyilkos rendkívül kiesi, vézna termete miatt. Fiatal koruk ellenére köz­ismert alakjai az alvilágnak és a rendőrség­nek. A tárgyalás megnyitása után az ügyész is­mertette a vádat, amely szerint a két fiatal­korú július 23-én betört a kelenföldi Leimdör­fétl él Révész-féle fatelepre, a betörés során megölték az egyik lábúra béna éjjeli őrt: BraUn Lajost• A vád ismertetése ntán „Köcsög" mon­dotta el vallomását. Beismerte bűnösségét. Megdöbbentő egykedvűséggel beszélte el, hogy barátjával, „Mogyoróval" elhatározták, hogy mindenképpen pénzre tesznek szert, aztán ki­szöknek Afrikába. A legalkalmasabb helynek a fatelep látszott. — Elhatároztuk — mondotta vallomásában —, Hogy majd miamivei leütjük az éjjeli őrt, aztán behatolunk az irodába. Egy vasrúddal (A Délmagyarórszág munkatársdiói) Fel­emelő ünnepség keretében búcsúztak Szeged­től a tanárképző főiskolán az erdélyi és felvi­déki polgári iskolai tanárok számára rendezett tanfolyam hallgatói. Az ünnepség szerdán dél­ben folyt le az egyetem aulájában, amely erre az alkalomra megtelt érdeklődőkkel és a tanfo­lyam hallgatóival. A Horthy Miklós-tudo­mányegyetemet az ünnepségen egyedül Banner János professzor képviselte, megjelent dr. Ba­logh Ányos tankerületi főigazgató, dr. Becket Vendel a' apát, dr. Schdling Gábor a tanár­képző főiskola igazgatója, Kratofil Dezső, a gyakorló polgári iskola igazgatója és a tanár­képző főiskola, valamint a gyakorjó polgári Iskola több tanára. Az ünnepséget a Himnusz hangjai nyitot­ták meg. majd dr. Schilling Gábor a tanárkép­ző főiskola igazgatója mondotta el hatásos be­szédét. A hazai polgári iskolai oktatás jelen­tőségéről beszélt és kifejtette, hogy a nép gyer­mekei közül legtöbben a polgári iskolákból ke­rülnek ki az életbe és ezért ez az ága a magyar középiskolai tanításnak elsőrendű nemzeti ér­dekeket képvisel. Majd Szeged kulturális elhi­vatottságát méltatta s beszámolt a tanfolyam eredményességéről. Felszólította a tanfolyam hallgatóit, hogy legyenek mindig apostolai a magyar közoktatás ügyének. Végül az idegen­ajkú tanerőkhöz beszélt és kérte őket, hogy be­csüljék meg magukat mindig ennek a nemzet­nek kebelén, mert ide tartoznak s a magyar­ság mindig úgy tág velük bánni, mint testvé­rekkel. Dr. Oatnjánoviee Lajos miniszteri tanácsos a kezemben várakoztam egy óra hosszáig a kerítés tövében társammal együtt. Mikor az­tán jött az őr, hátulról egyet lesóztam neki. Leesett, féltérdre ereszkedett, erre odaadtam Mogyorónak a vasat, aki azt kétkézre fogva, teljes erővel fejbeverte az őrt. Intettem neki, hogy vágjon rá még egy-kettőt, de erre már, nem volt szükség, mert az őr nem mozdult. Kivettük a zsebéből a pénztárcát, 63 pengő volt benne. Nem is mentünk be az irodába, elégnek találtuk a zsákmányt, amelyen azután megosztoztunk. Elmondotta a továbbiakban, hogy a gyilkos­ság elkövetése után gyalog akartak Afrikába jutni. A horvát csendőrök elfogták őket a ha­táron és átadták a magyar határőröknek. Ren­geteg bűncselekményt követett már el: o gyil­kosság előtti napon édesanyja pénztárcájából kilopott 26 pengőt, amelyet rémregényekre, italra és mozira költött el. „Mogyoró" hasonlóképpen adta elő a gyil­kosságot. Azzal vádolta társát, hogy ő volt a „rossz szellemé". A gyilkosság elkövetése után útnak indultak dél felé. Köcsög egy üveg Diana-sósborszeszt vásárolt, amelybe Bitromot csöpögtetett. — Ez a mexikói cowbov-ital, — mondotta. Ezután az orvosi vélemény, majd a vád- és védőbeszédek meghallgatására került a sor, amely ntán a bíróság kihirdette ítéletét: 10—Í0 évi fegyházra ítélte Köcsögöt és Mogyorót. mondott ezütán szíves szavakat a tanfolyam hallgatóinak. Boldog örömmel tapasztalta, hogy ez a néhány hét, amit az erdélyi ée fel­vidéki, kárpátaljai tanárok Szegeden, az ország szivében eltöltöttek, nem volt hiábavaló. Kö­szönetet mond Schilling Gábor igazgatónak, a főiskola tanári karának, a gyakorló polgári iskola igazgatójának és tanárainak, valamint a Horthy-kollégium vezetőségének, a tanfo­lyam vezetéséért, irányításáért, sikeréért. Majd arra tért rá, hogyan kell viselkednie a ma­gyar tanárnak nem magyarajkú tanít ványai­val szembeni — Minden magyar tanárnak jusson eszébe a szentistváni gondolat, amikor nem magyar­ajkú tanítványával áll szemben. Mert tfrt nem­csak hirdetjük, hogy megértéssel fordulunk a nemzetiségek felé, hanem gyakoroljuk is ezt a megértést. A vezéreszme az, hogy minden ta­nár a reá bízott tanítványokat szeressel Cseré­be esak egyet követelünk meg a nemzetiségek­től, hogy a magyar, állameszméhez hívek legye­nek. A magyar kultuszkormány nagy súlyt helyez arra, hogy a nemzetiségeket szeretettel győzzük le és üe az erőszak fegyvereivel! Nagy tetszés fogadta a kultuszkormány ki­küldöttjének szavait, majd a 2*22 középiskolai tanár szószólójaként Sarkady Sándor szatmári tanár, neves festőművész mondott nagyhatású, ragyogóan felépített beszédet: — 222 középiskolai tanár és tanárnő gyűlt itt egybe, hogy az újraéledt magyar polgári iskolának képzettebb, egységesebb szempontú és nemzeti öntudatban szilárdabb munkásai le­gyenek. — mondotta. — Az egyiket Erdély ha­vasai kózffl az osi Marosmeute, másikat a Kár­pátoktól lekanyargó Tisza, a Bodrog, a gazdag Csallóköz küldte ide magyarságot tanülni. Nem véletlent látunk abban, hogy éppen Sté­gedért adtunk egymásnak találkozót, hanem azt, hogy az isteni gondviselés ügy akart®, hogy mi, valamennyien, az elszakított ország­részek tanárai abban a városban találkozzunk, amely az Országokat felborító viharban szikla­szilárd szigetként állta helyét, amely a magyar nyugalom és megrrndithetetlrn biztonság jel­képe ma már. Csak innen indulhatott el az új, országot megváltó gondolat lelkes csapata ft bennünket dicsőségesen vezérlő kormányáéi urunk zászlói alatt. Sarkady Sándor szavait hatalmas, lelken tapsvihari szakította meg. Az erdélyi és felvi­déki tanárok kitörő lelkesedéssel ünnepelték Horthy Miklós kormányzót. A tanfolyam hallgatóinak kitűnő szónok® ezütán Szeged történelmi jelentőségét méltatta és arra utalt, hogy ez a város, amelyet a török1 felégetett, a Tisza annyiszor elöntött, ma is áll és fejlődik tovább, mint a magyar élniakarás szimbóluma. Majd arról beszélt, hogy a kisebb­ségi sorsban több, mint két évtizeden át vergő­dött magyarság mindig tudta, hogy eljön az a pillanat, amikor a nemzet, amely annyit áldo­zott és szenvedett, megváltja önmagát. A szen­vedésekhez az adott erőt, hogy jót akartunk. — Ennek a jótakarásnak, ennek a nemei szándóknak legszebb bizonyítéka ez a tanfo­lyam, — mondotta a továbbiakban. — Itt va­gyunk mi, a kisebbségi kurzusok veteránjai, éppen úgy, mint az új, idegen szellemben ne­velt tanárok. A törzsökös magyarok mellett, akik húsz évig egyedül jártük a kisebbségi ta­nárok vizsgakálváriáit, itt vannak a rtísztnok, románok, taskendl menekültek, volt cári tiszt is, akiket a mi közős édesanyánk, a magyar haza keblére fogadott. Hogy Itt most hivatá­sunkban megerősödhetünk, köszönjük a ml gondos, előrelátó irányítónknak Hóman Bár lint miniszter úrnak, aki nekünk ezt a gyönyö­rű alkalmat megadta. Beszéde végén megköszönte az előadók fá­radozását, lelkes munkáját s azt, hogy a tan­folyam hallgatói szaktudásukban meggazda­godva, magyarságukban megerősödve tértek vissza állomáshelyükre. Megfogadta, hogy a szebb és boldogabb magyaí haza felépítésén fognak munkálkodni valamennyien. Az ünnepi műsor további részében Klárikné Mágócsy Margit magyar nótákat és népdalo­kat adott elő Hantos Erzsébet kísérete mellett, majd Molnár. Jósuásné Szalay Mátyás:: „Tit­kunk, életünk" című hatásos költeményét sza­valta el nagy tetszés kíséretében. Duttka Ol­ga szláv táneokat játszott zongorán, utána a ruszin tanárokból ós tanárnőkből alakult al­kalmi kórus fuszin és magyar népdalokat énekelt kitörő tetszésnyilvánítások mellett. Á kórust Pauchán Tódor aknaszlatlnai tanár ve­zényelte. A „Magyarnak lenni* című Sajó Sán­dor-költeményt Lázár István nagy tendülettel szavalta, utána Kolesznikov Iván nagyszöllősi orosz anyanyelvű tanár néhány szót olvasott fel magyar nyelven és köszönetet mondott az orosz menekült tanárok nevében a tanfolyam vezetőségének. Brossmann Lajos Hantos Er­zsébet kísérete mellett énekelt, végül Szittya­Horváth Lajos székely tanár góbéságai arat­tak őszinte sikert. Az ünnepség a 8zékely Him­nusz hangjai mellett ért véget. Í1 fillérért i y I mindennap cserélhetnek könyvet a Délmagyarország s u U Kölcsönkönyvtárában 3 sxobás összkomfortos lakást keresek. azonaalra. Cim a kiadóban Ünnepélyes záréelőadással befejeződött a felvidéki és erdélyi fanárok szegedi tanfolyama „Minden tanárnak jusson eszébe a szentistváni gondolat, amikar nem maevarajkn tanít­vánnyal áll szembnn"

Next

/
Thumbnails
Contents