Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-03 / 149. szám
GOLYA-MESEK Bírósági tárgyalásokon sok kedves epizód fatszédík le- Egy-egy idézővel bedöcög, vagy beballag a tanyai magyar. Tele van aggódással, a törvény iránti respektussal. Ott cselleng órákon át a folyosókon, míg végre megköny'Hil valaki rajta s útbaigazítja. Mi e hasábokon a békebeli „Szöged" humorát, ízes történeteit elevenítjük föl úgy, ahogy a legendás humorú Kor pás s y Gólyától hallottuk * i Bírósági ember volt sokáig, egész addig, amíg a városi magisztrátus el nem hódította onnan árvaszéki ülnöknek. Magyar királyi joggyukornok korára ma is büszke s históriáit — zamatos szögediességgel — bírósági tapasztalatai alapján mesélgeti el Kisguci Pétömé szül- Ködök Rozdl hetvenes éveinek végin megözvegyült. Rossz viszonyok közé keveredett a szüle, mert az örökösök kiforgatták maroknyi kis foldjibül. Mit tehet egy vénasszony, akit senki sem fogad be szívesenf Kódul . . . Róza néni is megpróbálkozott vele. Szerényködő fehérnép volt az istenadta, igy hát koldusnak is rossz volt. Hogy aztán romlottak a körülményei, romlott az egészsége is. Nagyon megáhította szegény a jóravaló paprikáscsirkét, nagy bajában, bánatában ez volt az egyetlen megkívánt orvossága, vígasztalója.„ Koldulásból paprikás'csirkére nem tellett, egy szép napon elaltatta hát a szüle lelkének háborúskodását s a szomszédja kis üdvarából egy óvatlan pillanatban ellopott egy tyúkot. Tyúkja a régi világban sem volt számtalan « szegény embernek• A szomszédnak is hiányzott az ellopott tyúk, de nagyon! Kereste is az egész háznépe. Végre meglelték a Róza néni vedlett fazékjában, amint javában dicsőült jóféle paprikássá. Lett aztán veszekedés, bizo nyitás, tagadás, sirás-rívds, ahogy ilyenkor már lenni szokott, mígnem szegény Róza néniből, meg az ellopott ártatlan tyúkb'il bírósági zkla nem lett . . . Kisguci Pétömé szül. Ködök Rózái P ókayhoz került a törvényszéken- Már hajnalban ott ténfergett az öreg szüle a törvényszék épülete körül, kezében szorongatta az idézőt, nagy búsan bánatosan - . . TJgy tízórafájt került rá a sor. Sok szólitgatás, kiáltozás után — a bíróságon nem árt süketebbnek lenni, mint rendesen, gondolta a szüle —, szomorú lassúsággal beszerénykedett a terembe. — Gyerünk, gyerünk! Nincs idö sokat vakarózni szüle! — mondta Pókay Elek s már át is futotta az öreg aktáját, majd odaszólt a jegyzőhöz: — Jegyző úr. sebesen! Irjal Aztán ismét, a szüléhez fordult: — No öreg! Fölvösszük az adatait. Én kórlök, kend mög felel. Be úgy ám, hogy igaz is 'őgyön! — Igenis tekintetös úr! — szipogott az anyóha, — Be mögmondhatom ám mán most is hogy nem úgy v ót az, merthogy neköm régi haragosom a Tót Maris, osztón . . . — Hagyja most a Tót Marist! Arra frleljön • kend, amit én kérdők! — a bíró gépiesen adta föl a kérdéseket: — Hogy hivjákt — Kisguci Pétömé kérőm, de ne apám után Ködök Rozál vónék, megkövetöm . . . — Hun születőit? — A fekrtefődekön, kérőm, merhogyhát . . . — Hány évesf , — Hát kérőm, tekintetös úr. ha jól emlékszök, úgy aratás körül lönnék 80 esztendős, de mőglöhrt az is. hogy , . . — írja jegyző úr! 80 éves ... — siet, tovább Pókay tanácselnök s kissé ingerülten kérdezi tovább a már megszokott sémát! — Katona vötf 'Az öreg szüle pillanatig hökkenten föltekint, gondolkozik, majd kis szünet után szemérmes szemlesütéssel kiböki: — Nem tagadom, kéröJm szépen nagyon i é g ön, fiatal koromba . - . vót ea y -kettő .1 (Rijó) HÍREK — A rendőrségi palota árlejtési jóváhagyása. Amint ismeretes, a város jóváhagyás végett felküldötte a belügyminisztériumba a rendőrségi székház munkálatainak vállalatbaadását. Dr. Rőth Dezső tanácsnok, a város gazdasági ügyosztályának vezetője szerdán Budapestre utazott, hogy a jóváhagyást megsürgesse. — Cipőjegy-panaszok. Küldöttség jelent meg szerdán délelőtt a városházán a polgármesteri hivatalban. A panaszkodók előad Iák, hogy már több héttel ezelőtt bejelentették cipőjegy kiutalása iránti igényüket a város közellátási hivatalában, kérelmük azonban mindezideíg nem nyert elintézést. Tóth Béla helyettes polgármester érintkezésbe lépett a közellátási hivatallal, ahol az utóbbi időben a vásárlási könyvek kiállítása okozta munkatöbblet miatt nem fordíthattak annyi időt a cipőjegyutalványokra és intézkedett, hogy a cipőutalványok kiállítását gyorsítsák meg. — Végh Károly postaigazgató látogatásai. Jelentette a Délmagyarország, hogy dr. Szüts Endre postafőigazgató, a szegedi postaigazgatóság vezetője 10 évi szolgálat után nyugalomba vonult s utódául nyéki Végh Károly főigazgatót nevezte ki a kereskedelmi miniszter. Az uj főigazgató szerdán délben tisztelgő látogatáson járt dr Tukats Sándor főispánnál és dr. Tóth Béla helyettes polgármesternél. — 300 ezer pengős OTI-kölcsönböl épitík fel a makói uj vágóhidat. Makóról jelentik: A kisgyülésen dr. Fejér Miklós főispán megemlékezett a szovjetrepülők kassai támadásairól. »Isten segítségével — mondotta — a magyar katona vitézsége remélhetően czullal is győzelemre viszi a magvar fegyvereket s nagvban elősegíti hazánk erősödését és felemelkedését.* Ezután a kisgyűlés egyhangúlag ióváhagvta azt a Határozatot, amelyben 300.000 pengős OTI-kölcsőnt vesznek tel ,uj vágóhíd énitésére. Kegyelettel emlékezett meg a kisgyűlés Merényi Elemér vátmegyel gazdasági fe1üpvelő váratlan haláláról — Esküvő. Baliy Mária és dr. Matusov i t s Tibor julius 5-én, szombaton délután fél 7 órakor tartják esküvőjüket a fogadalmi templomban. (Minden külön értesítés helyett.) 167 — Talajvíz miatt nem lehel temetni két vásárhelyi temetőben. Hódmezővásárhelyről jelentik: A magas vízállás miatt Hódmezővásárhelyen temetkezésre és sirbontásra a Dillinka- és az Arany-temetőben csak a tiszti főorvos adhat engedélyt. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert mind a Diliinka-, mind az Arany-temetőben 1 méter—1 méter 20 centi mélységben áll a talajvíz. Az elmúlt na pókban felbontott sírok egyrészében a koporsók a vizben úsztak. — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Munkát kaphatnak a hatósági munkaközvetitőnél. Férfiak: 5 kovács, 1 fiatal lakatos, 2 csiszoló, 3 köszörűs, 1 vasöntő, 1 fogtechnikus, 1 órás, 1 asztalos, 1 faesztergályos, 2 kádár, 4 bognár, 4 kosárfonó, 1 szabó, 1 cipész, 4 borbély. 13 kubikos, 1 pincér, 1 szakács, 1 kertész, 1 divatáru kereskedő, 1 kifutó, 1 pász torfiu, 1 udvaros, 4 gazdasági mindenes. Nők; 5 szőnyegcsomózónő, 1 fehérnemüvarrónő, 4 fiatal varrónő, 8 hőlgyiödrásznö, 1 éttermi kiszolgálonő, 1 kifutóleány, 22 mindenes, 12 mindenes főzőnő. 6 bejárónő, 3 szobaleány. — A tábla ma kezdi tárgyalni Matyássyné bűnügyét A szegedi tábla ma kezdi meg annak a nagyszabású csalási bűnügynek a tárgyalását, amelynek középpont iában dr. Mát'yássy Zoltánné áll. A bűnüggyel nemrégi ben foglalkozott a szegedi törvényszék és dr. Mátvássy Zoltánnét csalásért és váltóhamisításért háromévi fegyházbüntetéssel sújtotta Férjét a .törvényszék felmentette az ellene emelt vád alól. A bünügy ma kerül a tábla Curry-tanácsa elé, amely ugyancsak több napra tűzte ki az ügy tárgyalását. • - — A Levente Egyesület alakuló gyűlése. A szegedi Levente Egyesület pénteken délben 12 ómkor tartja alakuló közgyűlését a városháza közgyűlési termében. Az ülésen dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnököl. — Vasútépítéshez keresnek munkásokat Ma kón. Makóról jelentik: A Szeretfalva és Déda közötti vasútépítés befejezéséhez a polgármesteri hivatal szakképzett munkásokat keres. A munkálatok előreláthatólag novemberii* tartanak 90 üllépes köbméterenkinti munkabérrel. DÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1941 július 3. sonved-terl ísholáDan tanultán gilorstr&sS és őénlrást $ Államvizsga. Ingyenes állásközvetítés. Legjobb vizsgaeredmények. Beiratkozás kezdő, haladó éa beszédiró tanfolyamokra. HONVÉD TÉR 4. SZ. _ Hosszú idő óta fekvő betegek a rég bevált tisztán természetesen »Ferenc József* keserüvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos es mindig kellemes hashajtó hatását általánosan dicsérik. Kérdezze meg orvosát! . Merényi Elemér vármegyei gazdasági félügyelő halála. Makóról jelentik: Merényi Elemér csanádvármegyei gazdasági felügyelő 63 éves korában meghalt. Merényi Elemér Magyaróváron született, Keszthelyen végezte el a gazdasági akadémiát. 1921-ben került a makói gazdasági felügyelőséghez, amelynek vezetését 1931-ben vcfte át. Különösen a szarvasmarhatenyésztés terén szerzett nagy érdemeket. Halála Makón őszinte részvétet keltett Vigadóban ma flekken és tánc 373 Halál a mentőkocsiban. Tragikus haláleset történt szerdán délben a mentőautóban. Délelőtt fél 12 órakor a Madách-utca 4. szára alá hivták a mentőket, ahol Paulik Imre 64 éves tanitó hirtelen rosszul lett. A mentők az idős tanítót a közkórházba akarták szállítani, Paulik Imre a mentőautóban meghalt. A halál okának megállapítására a rendőrség elrendelte a boncolást KÖNYVEK Dr. FALL ENDRE: ^Jugoszlávia összeomlasa* Jugoszlávia összeomlása címen dr. Falt Endre rendkívül érdekes és időszerű könyvet irt, A könyv azért időszerű, mert ragyogóan világítja meg a pánszláv erők célkitűzési és törek.% éseit Bár a műben a hangsúly Jugoszlávián vsa, a szerző nem mulasztotta el a pánszláv összeiüggésének feltárását sem. A jugoszláv kérdés hátterében az oroszok kezed lolgozott és Szerbia az orosz elgondolásnak előrelátott bástyája volt, Jugoszlávia 22 éves fenállása alatt a keleti pravoszláv szellemet szolgálta s ez a pravoszláv szellem pattantotta ki 1941 áprilisában az uj háborút is. 22 éves fennállása alatt ez a keleti pravoszláv szellem uralta a jugoszláv bel- és külpolitikát. Ez nyomta el a szerb uralom alá került nemzeteket, néptörzseket és ez ellen a szélit m ellen lázadoztak: a horvátok, a szlovének, a magyarok, a németek és a többi elnyomott népek és néptörzsek. Dr. Fali Endre munkájából megismerjük azt a bátor és elszánt küzdelmet, amelyet Z2 éven keresztül a horvátok, a magyanofc és a többi népek folytattak a szerb uralommal szemben. Dr. Fali Endre munkája igazolása annak a politikának, amelyet a tengelyhatalmak és Magyarország követtek Jugoszláviával szemben. Abból indult ki dr. Fali, hogy voltak jugoszláv nemzetek és törzsek, de nem volt Jugoszlávia, mert e népeknek és törzseknek külön-külön fejlődött ki a történelme, kuiturája, vallása. Ezek közül a szerbek, horvátok, bosnyákok törzsi szervezetből alulról alakultak nemzetté, viszont Jngoszláviát és a nemlétező jugoszláv nemzetet egy béketárgyalás teremtette felülről, mesterségesen, mondvacsinált állammá. A történelmi objektivitással tárja elénk a szerző Jugoszlávia 22 esztendő vergődését, a hasztalan és kegyetlen bel- és külpolitikai kibontakozás kísérleteket, Stojadinovics jószándéku terveit s végül, hogy miként hiúsította meg egy szenvedélyes puocskormány Pál herceg és Cvetkovics józan mérsékletét. Egyik fejezetében a szerző bemutatja olvasóinak, hogy bántak a magyarok 200 érven keresztül a Magyarországba bevándorolt szerbekkel politikai, gazdasági és kulturális téren, egy másik fejezetben feltárja azt a sok szenvedést, amelyet a magyarságnak kellett elviselnie a 22 éves szerb uralom alatt. A mü, melyet bárom térkép illusztrál, hézagpótló s éppen ezért nagyon fontos alkotás. A szerző előadásmódja könnyed, világos s a rendkivúl nehéz bonyolult, sokrétű témát oly közvetlenül kö2el hozza az olvasóhoz, hogy az szórakozva hátol a stílyos és komplikált tárgykör rejtelmeibe.