Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-30 / 172. szám

Felvidéki, kárpátaljai, keletmagyarországi és erdélyi fanárok a szegedi tanfolyamon Magyarok, ruszinok, románok, tótok rémzefi különbség nélkül kallgatíák a magyár pedagógiai szellem tárgyilagos ismertetését — Hogyan dolgoztak az utódállamok és milyen példát ad a szeníis váni Magyarország Július eleje óta a tanárképei főiskola környékén eleven étel folyik A főiskolai ifjúság helyett idősebb hölgyek, urak járják a főiskola termeit, keziikbeu könyvek, jegyzetek. A visszaszerzett teriiletek: FelvidulKárpálalja, Keletmagyarország és Erdély polgári iskolai tanárai és tanárnői részére rendezett a minisztérium továbbképző tanfolyamot, hogy a 22 évvel ezelőtt elvesztett iskolák tanerői, akik valamikor egy egységed Magyarország nevelői voltak, egymástól szétszakítva. Idegen elemektől felhígítva, annyi kényszerült szolgálata után az elnyomó idegen államoknak, újból egynevezőre jöjjenek "«g új magyar haza szolgálatában. Huszonkét esztendő nagy idő. a mi forrangó korunk rohanásában. A megszálláskor elemi Iskoláin; járó gyérekből azóta 28—130 éves férfi lett, aki idegen szellemű iskolákban nevelődve lehet, hogy ma tanár valamelyik magyal) iskolában. Még ha a legmagyarabb kör nyezetben nőtt is fel, akkor is nélkülöz olyan szempontokat, amelyek a magyar nevelés alapiéit képezik. Ez tette szükségessé, hogy nemzetiségi különbség nélkül minden tanár részi vegyen a tanfolyamon. részt kellett venniök azoknak a tanároknak ie, akik még békében végeztek, tehát teljes magyar nevelésben részesültek, sőt már a háború előtti és alatti években is működtek. Ezekre nézve látszott a legterhesebbnek a nagy vakáció felél feláldozni és együtt hallgatni az előadásokat azokkal, akik most hallottak először tárgyilagos ismertetést a magyar irodalomról, nemzeti szempontú beszámolót a magyar nemzet, ezeréves történelméről. Az ő jelenlétük mégis szükséges annak az új szellemnek a kiformálásánál, amelynek éppen ők fogják szilárd gerincét képezni. Ezen a törzsön, amely keményen állta ki 22 év viharait, fognak elhelyezkedni « fiatalabb generáció friss hajtásai. Nyári ta n 1 olyainokat. amelyeknek a neve: nyelvi tanfolyam, átképző tanfolyam, stbVolt és úgynevezett nosztrifikríló 'eizspOkhoá yezettek — amelyek mellett a kisebbségi tanerőt miuden akadály nélkül mégis csak el lehetett bocsátani állásából —y bőven rendeltek ay. utódállamok ie. Mennyire' más azonban es a tanfolyam. Azokon nem Ment meg egy többségi tanár sem. Ök kivételes elbánásban részesültek. Hajuk nézve nem volt kötelező ismerni saját irodalmukat, történelmüket, földrajzukat. Elég volt annyi, hogy tótok, ruthének, vagy románok. 'A felszabadulás oMU esak a kisebbségiek jár Iák éveken át a tanfolyamok Útvesztőit. Szorongó arcú, idegen nyelveket tördelő, kenyerükért harcoló szerencsétlenek. Ezen a tanfolyamon olt vannak mind, akik a-s ismét magyarrá lett területek iskoláiban lanttnnak. A magyar beszéd mellett állandóan hangzik a ruszin és a román is. itt senkinek nem jut eszébe korlátozni a tanfolyam hallatéit, hogy ha nem használják állandóan a magyart, mint társalgási nyelvet, legalább is nc bojkottal ják. Es már a figyelem kérdése, de lehetne a háta 'He. is azzal nt állammal szemben, amely a leglojálisabb a világon. Ezen a tanfolyamon annyira nincs száműzve az anyanyelve senkinek, hogy egyes ruszin tanárok, akik gyengén, vagy zchogysem beszélik • magyar nyelvet, ruszinul írhatták mec dolgozataikat. Az előadók is a legtapintatosabbak szaktáv gyaik előadásánál. Súlyos igazságtalanságok feltárásáról van szó nagyon sok esetben, amelyeket mindenkinek áz érzékenységére való tekintettel tesznek meg, Mi érvekkel szerzünk érvényt a nti jo« gainknnk. Ez az út" az, amely a végleges győzelemhez vezet, amikor mindenki be fogja látni, hogy ezen a földön a legtöbbet áldozó és így a századok folyamán legtöbbet vesztett faj a magyar- Ebből következik, bogy az ország újraépítésében a legnagyobb teret a magyar elem részére kell biztosítani. A tanfolyam, melyen 222 hallgató vesz részt, nagy lépessel visil élóre a magyar iskolaügyet. Ugy általános szempontokból, mint a szakképzést illetőleg ís megerősödve tót) haza a tqaárség. Megismerve a nemzeti tárgyak főbb szempontjait, levonva a nagy tanulságokat, nemzeti érzésében megszilárdítva, szaktárgyainak újabb fejlődésével lépést tartva, jobb tanárrá képezve, foglalja el a helyét mindenik a maga iskolájában. A tanfolyamon 31 előadó több mint 200 ó. dt adott le a legkülönbözőbb kérdésekről. A kultuszminisztérium áldozatkészsége, az ügyosztály vezetősége, élén dr. Danjanovits Lajos ügyosztályvezető, főtanácsos és a helyi szervezők: dr. Schilling Gábor főiskolai Igazgató és Kraiofil Dezső gyakorló polgári iskolai Igazgató és az egész előadói személyzet lelkes munkája meg kell, hogy hozza azt az eredményt, hogy az a tanári gárda, amelynek tagjai között láttunk még taskendi menekültet, meg volt cári tisztet ís, amilyen szeretetteljes elbánásban részesült a magyar állam részéről, éppen al.van hűséges és megbízható harcosa lesz a magyar iskolának. (S) na nuaralni megu, tagu hossiann időt túli távol otthonától: ftiiitositson Deforcses lonási kár ellen! A 23 éves Roszka és l 87 éves özvegy erkölcsi vitájának eredménye — tízévi fegyház (A Déliuagy ái ország munkatársától) Hogy apró, aránylag jelentéktelennek tetsző, dolgokból mi fejlődik ki? — ha az ember tudná! Doboz kis falu Békés vartUegyvbtn, ott lakott G. Szabó Rozál 23 éves leány, akit voltaképen csak Gulyás Uoszkának hívtak. Az ilyen elnevezésekben annyi családi komplexum van, hogy firtatni se jó. Az idősebb nővére nevelte, mert apró korukban vesztették el az anyjukat, szegény sorban élt, hol cseléd volt, hol napszámos. Két gyereken kivül nem is szerzett mást. Pardon, még egy harmadikat ís, aki uton volt a mult év novemberében, mikor az alább való doigok elkövetkeztek. Roszka gyerekkorától kezdve ismerte a 8? éves, magányosan élő özv. Korponai Istvánné L Gyakran járt hozzá, segedkezett neki a házi munkáiban pár fillérért, ételért, közben egv korty pálinkáért, amire rászokik a fizikai munkás. — Dolgos lány Vagy, Roszka, möndla néha a néni. lia majd meghalok, rád is hagyok valamit a szegényes vackaimból. Igy tartott a barátkozás november 12-íg. Roszka aznap is több szolgálatot tett Korponainénak, aki lámpagvujtás után ott tartotta vacsorára. Beszélgettek, hát persZe, hogy beszélgettek, egyszer csak azt mondja a néni: — Nem szép dolog az, te Roszka, hogy ilyen gyermekeid vannak. De hát igy van ez a mai világban, mikor a lányok tisztességtelenek. Vacsora után Korponainé a kemence patkájára ült. adott egy félpohár pálinkát a lánynak s visszatért az előbbi témájához, öreg asszonyok módjára a megszépített multat állitVa a sivár jelen ellenébe. — Biz az én időmben élt tnég a tisztesség, nem ugy, mint nálatok. Roszka elkezdett berzenkedni. — Nem azok a lányok tisztességtelenek, akiknek gyerekük születik, hanem akik kuruzslókhoz járnak. Könnyen beszél a néni. mit tudom én, milyen életet élt leánykorában? Ezt csak az ura tudná megmondani, az pedig már rég nem ÍJ. — Ejnye az anyád, iiycu-olvau ... _ pattogott a múltjában megbántott néni, még kétségbe mered vonni az én lányságomat? — Lsak azért mondtam, vedekezett Roszka, hogy ne becstelenitsen meg senkit. De a szülével mar nem lehetett birnú — Takarodj a házamból, nem tűrlek többet. Felugrott a helyéről s a kezében levő késsel közeledett a lányhoz. Roszka elkapta a kést, a patkóra hajította, az öregasszonyt pedig eliökte magától. Az hanyatt vágódott, fejét beleverte a fásladába, a Iádat is feldöntötte, de néhány petü múlva magához tért. felugrott és folytatta a szók Takarodj innen, menj, menj! Roszka erre egy zsámolyt vágott Korponainé tejéhez, el is esett a néni, de tovább szidalma .ta a leányt. A teremtés már egészen meg volt zavarodva. Az eddigiekért mondotta — úgyis megbüntetik, hát egyre cpegy, hogy mit csinál. Verte hát a néni fejét tovább is a zsámollyal, mig szegény elhalkult. Ekkor észrevette, hogy a széken fekszik Korponainé egy-két pengőt érő szoknyája és megkívánta az ócska rongyot. Felszedte, cl akarta vinni, dc Korponainé még gyengén mózgott. — El kell ihtézui egészen, gondolta, különben meglátja és elárul. Azért letérdelt a feje mellé ugy, hogy bal könyöke Korponainé mellén volt, a száját a nyakán levő kendővel leszorította, aztán háromszor beleszúrt a nyakába. Dolgát igy elvégezvén, magához vette a szoknyát, a kaput kulcsra bezárta és hét óta táján eltávozott. Egy ideig azon tűnődött, hogy Jó volna öngyilkosnak lennie, de észébe jutottak a gyerekéi, azért hazament. Korponainé ezalatt belehalt a s«urá«okozta sebeibe, másnap ráakadtak a szomszédok, igen hamar Roszi.ára is a Csélidüfék. A gyulai ttrvénynaék Gulyás Roszkát szándékos emberölés büntette, továbbá topé* vétsége miatt nyolcévi fegyházra ttoíte. A leány töredelmes vallomást tett, dé azzal védekezett, hogy indulatba jött a lebocstelenítés miatt s félt a kés. tői. Viszont szándékosan azért ölte meg Rorponainét, hogy a szoknya elvitelének ne legyen tanúja. A szegedi ítélőtábla Elem y-tanácsa az Ítéletnek a minősítésről való' résrét megsemmisítette; Gulyás Roszka cselekményét szándékos emberölés bűntettével párosult rablás bűntettének minősítette s ezért a büntetést tízévi fegyházra emelte tel. Az orvosi megállapítások szerint a sámlicsapásók nem voltak halálosak, a halált a. három kéaunmte idézte élő. A feánvbao pedig még Korponainé életében fogamzott mag a lopás gondolata a az ölést oaért követté el. A rablást be is Igtezté. A tábla irka legkisebb büntetést allebetöieg azonnali beköltözésre. Ajáo- fe^^a, tekintetbe véve a nyomatékos enyhWI latok postafiók 152-re kéretnek. Uö (körülményeket. Keresek a HUNGÁRIA-seállé környékén egy 4 vagy $ szobás modern lahásl