Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-03 / 149. szám

Általános belvízrendezést Kér a város a fOldmOveiesfigQi minisztertől Csatornák és szivattyútelepek sürgős megépítését kerl a polgár­mester felirata (A Délmagt/afország munkatársától) A köz­igazgatási bizottság júniusi ülésén ismét napi­rendre került a szegedi belvízi helyzet. Wagner Gyula felszólalásában rámutatott arra a kár­ra, amelyet a vadvízáradás az ősszel és tavasz­szal Szeged területén okozott. Felhívta a város vezetőségét, minden eszközzel hasson oda, hogy fl jövőben ne fordulhassanak elő ilyen belvíz­károk, mint az idén. Javasolta, intézzen a vá­ros feliratot a földművelésügyi miniszterhez a szegedi belvízi probléma általános, szélesvona­lú megoldása érdekében. Dr. Tóth Béla helyet­tes polgármester Wagner Gyula indítványának megfelelően szerdán a következő feliratot in­tézte báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­niszterhez: „A közigazgatási bizottság ülésén Wag­ner Gytila törvényhatósági bizottsági tag szóvátette a környékbeli tanyák' káros bel­vizeit és a szükséges intézkedések sürgős megtételét szorgalmazta. Nevezett felszóla­lása kapcsán tisztelettel kérem Nagyméltó­ságodat, méltóztassék a szegedi vadvizleve­zetés csatornáinak, szivattyútelepeinek elké­szítését sürgősen elrendelni. Az évek óta tartó súlyos belvizhelyzet folytán ugyanis a város tanyai lakossága lassankint anyagilag teljesen tönkremegy. Eddig is sokezer tanyai lakóház és gazda­sági épület pusztult el, az értékes szöllő és gyümölcsös beruházások rohamosan pusz­lulnak ki, a szántókat nem lehet megmű­velni, a kaszálók folyton víz alatt állanak cs elvadulnak. A Halasról és Majsáról le­folyó vizek a szegedi tározókban vissza­tartva, az egész vidék talajvizét katasztro­fális magasságban tartják fenni és pusztu­lást okoznák. 'A végzetes belvíz-helyzet nemcsak Atok­háza és Királyhalom kapitányságokban áll fenn, hanem az összes alsó- és felsőtanyai kapitányságokban, azonfelül a Tisza bal­parti városi területeken is. Az előadottak alapján tisztelettel kérem Nagyméltós'ágo­dat, méltóztassék a szükséges intézkedése­ket sürgősen megtenni. Polgármester." 2449-cel több a nő, mint a férfi Szegeden 74.958 férfi, 76.757 nő — 11 év alatt alig ezerrel szaporodott a város lakos­sága — Érdekes számok a szegedi lakásviszonyokról a népszámlálás adataiban (Á Délmagyarország munkatársától) Az év elejéin történt népszámlálás adatainak ősz­szeáJlitásával most készültek el véglegesen. Az országos eredmény kimutatásait nemrég hozták nyilvánosságra s ebben a statisztiká­ban érdekes keresztmetszete mutatkozik meg Szeged életének. A népesség számának alaku­lása közvetlenül összefüggött látszólag távol­eső eseményekkel is: ilyen például a vadviz­áradás is. Szegedi kivándorlók A Szegedre s általában Csongrád megyére vonatkozó uj adatokat igen tanulságos ösz­szehasonlitani az 191U-es népszámlálás adatai­val. Csongrád vármegyének 1910-ben 136.7.V lakosa volt, ebből Szeged 118.328 embert nyelt el. A vármegyei lakosságnak a nagyváros íelé való gravitációja tehát már akkor igen szem­betűnő volt. Á vármegye lakosainak mai összlétszáma 151.715; Szeged területén 136.37.' lélek lakik. Az arány tehát nagyjából megma­radt. A növekedés a vármegye területén igen csekély: mindössze 14.957 — közel 11 százalék — magában a városban pedig 18.047 személy, vagyis több mint 15 százalék az 1910. évi nép­számlálás óta eltelt 31 esztendő alatt. Szo­morúbb képet nyújt Szeged lakosságszaporo­dása akkor, ha az 1930-as adatokkal hason­lítjuk össze. Az azóta eltelt 11 esztendő alatt Szeged lakossága alig több mint ezer lélekkel szaporodott, ami tehát az jelenti, hogy a ha­lálozások növekedése, a születések csökkenése és a Szeged területéről való elvándorlás kö­vetkeztében Szeged szaporulata évenként alig haladta meg a 100 főt. A természetes szaporo­dás mértékének legújabb adatai némi emelke­dést mutatnak: Szegeden 3244 a természetes szaporodás. Ebből azonban le kell vopni a Szegedről elvándoroltak számát, ami 1040 em­bert tesz ki, vagyis a tényleges szaporodás összesen 1304 fő. Kevesebb a férfi, több a nő Csongrád vármegye lakosságának nemek szerinti tagozódása akként oszlik meg. hogy a vármegve területén összesen 74.958 férfi és 76.757 nő él. Szegeden ez a számarány igy alakul: 66.963 férfi és 69.412 nő, vagyis Szegeden 2449-ccl több a nő, mint a férfi. 1910 óta 7211 a férfi­szaporulat, a nőké 10.836. Minden ezer férfira 1037 nő jut Szegeden. Paradicsomi állapot 23.013 lakóház Ha már ilyen behatóan ismerjük a lakosság számának részleteit vizsgáljuk meg azt is, hogy hány lakásban lakik Szeged lakossága. Az országos kép a lakások, illetve házak szá­mának emelkedése tekintetében kedvező arányt mutat. 1910-ben 1,800.000 ház volt Magyarországon. A trianoni csonkaországban a megindult építkezések csakhamar felnyom­ták ezt a számot s ma már a visszatért terü­letek házait nem is számolva 2,GOO.OOO lakó­háza van az országnak, a növekedés tehát 42.9 SZÍ) zülék Egy lakóházra 1910-ben C, 1941-ben 5 lé­lek jutott. Ennek a jelenségnek örvendetes voltát több körülmény zavarólag befolyásolja. Ilyen például, hogy a koreltolódás következ­tében a családalapitó, külön lakásra igényt tartó népesség a népszaporodás országos át­lagánál nagyobb mértékben gyarapodott számbelileg, vagyis a rendelkezésre álló lakás kevésnek bizonyul, másrészt pedig a zsúfolt­ság enyhülése nem érvényesül az egész vona­lon, mindenütt és minden társadalmi réteg­ben. Az 1910-es és az 1941-es lakóházforga­lom sem azonos. 1941-ben ugyanis minden különálló lakott épületet külön háznak szá­mítottak'. Nem igy 1910-ben, amikor egy tel­ken lévő lakóházakat, vagy lakott melléképü­leteket egyetlen házként vettek fel az adatok közé. Mindez mutatja, hogy az építkezési kedv nem tudta utóiérni a 'lakásszükségletet. Csongrád vármegyében 1910-ben 25.417 lakóház volt, 1941-ben ez a szám 36.073-ra ugrott. A gyarapodás tehát Csongrád várme­gve területén harminc év alatt 10.656 lakó­ház. Szegeden harminc évvel ezelőtt 15.138 ház volt, ma 23.013 lakóháza van a városnak, a gyarapodás tehát 7857 ház. A magánlakások száma Szegeden 38.010, vagyis egv lakóházra összesen 1.65 magánlakás jut állagban. 'Az összehasonlításból kitűnik, hogy egy lakóház­ÚÉLMAGYAROKSZAO CSÜTÖRTÖK, 1941. július 3, S Pácolt füstölt fíatai sertéslapocka frissen füstölve, főzve, é§ 1M0m giftmfiiS Ecetes tormával finom, nyersen kapható I i&ff • A PSUgOa ajánlom 163 Rlbizsár Klauzál-tér 3.. Petőfi SáRdor-suflárut 27. ra átlagban 6 személy jut, egy magánlakásra pedig 4. Vagyis mig a magánlakások zsúfol­tak, addig nincs megfelelő számú olyan lakó­ház, amely nagyobb lakótömeg részére bizto­sithatna megfelelő lakást: nincs elegendő szá­mú városias emeletes épület. Ennek következ­ménye az, hogy a város szétterül, az építke­zési kedv csupán kisebb házak készilesében nyilvánul meg s igy a város területén nincs elegendő lakás. És ne felejtsük el végül azt sem, hogy lakóháznak számitották az adatok felvétele 'során azokat a házakai is, amelveK sok esetben már az árviz előtti idők óta őrzik a maguk nedvességét, dohosságát és egészség­telen levegőjét s igy mint adatok szerepelhet­nek ugyan a statisztikában, de mint lakások" aligha tölthetnek be szerepet a város lakos­ságának életében. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ A Kúria érdekes döntése a Koltzer-örökségi ügy ujabb mellékhajtásában fl tábla ujabb bizonyítást fo ylat le és azután hoz Ítéletet a hamisianuzási perben (A Délmagyarország munkatársától) K* évek óta húzódó Holtzer-féle örökségi ügy egyik mellékhajtásában hozott érdekes döntést a Kú­ria. Az örökségi ügy táblai tárgyalásán kihall­gatták - Vida Imre szabómestert, majd a táblai tárgyalás után feljelentést tettek Holtzer Dá­niel ellen azzal, hogy hamis tanúvallomásra akarta rábeszélni Vidát. A szegcdi törvényszék előtt tartott főtárgyaláson Holtzer Dániel ki­jelentette vallomásában, hogy nem birta rá ha­mis vallomásra Vidát, aki önként ajánlkozott vallomástételre. A törvényszék felmentette Holtzer Dánielt azzal, hogy a vád nem nyert bizonyítást A tábla bűnösnek mondotta kf Holtzer Dánielt és háromhónapi fogházra ítél­te. Holtzer a bűnösség megállapítása miatt sem­misségi panaszt jelentett be az ítélet ellen és így került az ügy tegnap a Kúria Gergios-ta­nácsa elé. A kúriai tárgyaláson a vádat Misfcolczy Ágoston koronatígyészhelyeltes képviselte, a védelmet dr. Refch Zoltán látta el. A Kttria részletesen ismertette az ügy előzményeit, majd a koronaügyészhelyettes felszólalása után dr. Reieh Zoltán védő kifejtette, hogy nem történt hamis vallomásra való rábírás, amint azt a törvényszék is megállapította­A Küria megsemmisítette a tábla Ítéletét <?•• új eljárásra utasította. Megállapította dönté­sében, hogy több olyan homályos kérdés van, amelynek tisztázása~nélkül az ügy nem bírál­ható el. Az iratok most visszakerülnek a sze­gedi ítélőtáblához, ahol lefolytatják a Kúria ál­tal megjelölt bizonyítást és azután hoznak üf ítéletet. AZ OLVASÓ ROVATA Igen tisztelt Főszerkesztő ürt 'Jü Délma­gyarországban olvastam, hogy a Tisza Lajos­körnton egy ház áll teljesen üresen. Ezzel kap­csolatban azt kérném, hogy nekem, feleségem­nek és négy gyermekemnek, ha lehet, eszkö­zöljön ki a házban lakást. Szivárvány-utcai la­kásomból ki kellett költöznöm ós gyermekeim miatt sehol sem kaptam eddig lakást• A kérdés szociális vonatkozásán kívül városi szempont­ból sem helyénvaló, hogy egy ház üresen áll­jon a város egyik legszebb részén. A polgár­mester urn&k gondoskodnia kellene arról, hogy lakásínség idején minden lakás kihasználható legyen. Igaz tisztelettel! (aláírás).

Next

/
Thumbnails
Contents