Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-27 / 170. szám

f J é g szekrény eH | Permetező és mező- | 2ománcozo1t jutányos árban gazdasági gépek edények Legolcsóbban Bruekner vasudvarban ilámtuh***, —yrwj. i n rbanj bolond világ, Istenem!* kiált fel a korabeli tollnok... Azóta nagyot fordult a világ. Ma már senki sem ütközik meg a •földből előtörő, kékszínű lánggal égő folyadékon*, sem a kutyatulajdono­sok engedelemcéduláján, de még a vaspálcákon sem, amelyekkel néhai Stephenson ur teiekálozta a világ útjait... Viszont kevesen akadnak, akik elhiszik, hogy a lelkiismeretes és fürge riporter utánajárt a grossen-bontzaui ördögnek s talán még interjút is csinált vele... CSANYI PIROSKA. átalánybiztosltás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Beszélgetések a szegedi fákról II. A szegedi erdők törtenetéből Szeged 142.000 holdnyi területéből 8000 liobi az erdő és ebből a régiek elpusztulása, kiirtása, sokszor leégése ulan 7000 holdnál többet Kiss Ferenc ültetett be. Hogy mi volt itt a múltban, arról rengetegei ind az erdők apja, biszen is­mer minden lat is, nemcsak minden adatot. — Balla Antal hites földmérő 1779-ben térké­pet készitett a külső területekről s ebből kitűnik, hogy csak a jelenlegi Kissor elnevezés alatt is­mert részen volt három holdnyi erdő. Sehol se­merre más fásitas. Nagy nevezetesség-szántba mehetett akkor minden csemete, hiszen a térkép­rajzoló azt is feljegyzi, hogy ez »Kajla fája«, amaz pedig > t'óth iája*. iVedres István. Dugonics András mellett a régmúlt Szeged legnevezetesebb fia, állandóan sürgette a fásítást, hogy megkössék a veszedel­mes homokot. (1789-ben Kistelek is védelmet kért a kegyúr Szegedtől, mert házaikat az ablakig el­árasztja a homok.) Kifejtette az is, hogy ha er­deje lesz a városnak, nem szükséges, hogy »a Ba­konyiak Kaesikát. ekéket, szekereket, a biharme­gyei oláhok tsónakokat, vályúkat, a Békésiek Kaszanyeteket. villákat, az Aradiak Teknyőket. a gömöri tótok Vedreket. Dézsákat szállítsanak*. (Ma már Szegeden. Főleg Dorozsmán, készítik akácfából az országszerte hires homoki kocsikat.) Vedres vetette fel először az erdő nélküli al­földön »Magyar -Brdösz Oskola* felállításának szükségességéi. Közel száz évvel később. 1883­ban meg is nyilt az Erdői Szakiskola. Elsősorban a nyárfaféléket ajánlja, mert ki­tűnően fogamzanak s a legalkalmasabbak a si­ványok elfojtására. A már megfogott területre az­tán "lehet fenyőt iiltelni. Nagy irodalmi munkássága mellett állandóan ostromolja a Tanácsot is. mire 1790-ben Voi­Ferd József polgármester előterjesztésére ki­mondták, hogy •minden házas gazda két esztendőnként 100 darab fát az Tngeniw által kimu­tatandó helyen, tavasszal mindjárt, el­ültetni tartozzon.* de felveti a Tanács azt a kérdést is, »neni jó vol­na-e a Privátusok között bizonyos helyet a végte felosztani, hogy azt ki-ki a maga számára a fák­nak különféle nemével beültetni köteles legyen?* A LEGRÉGIBB ER.DO, Wnolyről okmányokban említés történik, a Maty partján leve Tevőre (fő-éri) erdő, valószínűleg a torok uralom alatt pusztult cl. InneD szállítottak az alsóvárosi barátok templomának födélfáját a XV. században. Egy másik erdő a Szil tér partján terült el. Maradványa 1799-ben — egykorú írás szerint — csak >70—80- öreg la, koruk a honfoglalás idejében szereplő hősnőjének mai korához basonlittatik*. A város környékén az árterekben is volta s Szegednek erdei, erre a csőszöknek a 18-ik szá­zad elejeről való eskümintájából lehet következ­tetni Abban a csősz megesküdött a többek közt arra is, hogy -az erdőkre és a füzesekre* is vi­gyáz: A legrégibb, okmányokkal is igazolható, mes­terségesen ültetett erdő a Dugonics Antal polgár­mester által telepített füzfadugványokból létesült 1760-as evekben Felsővároson. Mária .Terézia rendeletére Szegeden tölgvmakk-vetések történ­jek. — ez a Makkos erdő eredete. Nagysága 1822. ben még huszonkét holdat tett ki. A kommünben irtott ki végleg a fa-ébes lakosság, Az első telepítésből azonban máig i» megmaradt egv kocsányos tölgy. — Ha elmegyek mellette, mondja Kiss Ferenc, akinek ezt a sok és még elkövetkező adatot kö­szönhetjük, mintha most is hallanám az árvíz miatt oda menekült emberek segélykiáltásait Ak­kor ínég több régi nagy fa volt. ágain lesték a népek a mentőcsolnakokat. 1790-ben telepitette Vedres István a Szil­tér partján »Etelka erdejé«-t, 6000 füzfadtigvány­ról, Dugonics András tervezete szerint. Csak a neve maradt meg, az egyik közelfekvő utcát azon­ban Etelka-sornak kivják ma is. Voltak azonkívül természetes uton települt füzfaerdö a Boszorkányszigeten, Szeged Felett a Maros és a Tisza mentén. (Lásd a ma is használt elnevezéseket: »Vesszős«, •Nagyfüzfás*.) A város 1805-ben szánta rá magát a nagyobb­szabásu erdősítésre főleg feketenyárral, iiizf a dug­ványokkal, de megpróbálkoztak mással is. Két­százötvenhold területet erdősitett igy be Pil; lich József tiszttartó, a későbbi erdöinspektor, :gen kiváló szakférfiú. 1808-ban már nagy depu­táció vonul ki Csengeléie. feltekinteni az ered­ményt. Egykorú irás igy sorolja fel aezen a Tsen­gelei Siványon elültettetett és megfogan! két esz­tcndőbeli fáinak Summás Eaistromát. amint kö­vetkezik*. •Eperfa fiatal agátzfa Vad körte s alma Tölgyfa Nyirfa Szilfa Fűzfa íiözgő Nyárfa" 82 421 152 18 21 15.78 83568 286.899 Öszveséggel: 372294 1816-ban már 2,408.787 fát tartottak nyilván, ebből 2/425.586 darab a nyárfa. A talált fák száma 2508 holdnak felel meg. Az ákáckultusz még nem fejlődik, nyilván rosszul választották meg számára a talajt, vagy nem sikerültek az ültetések. Visszaesés is van, mert az 1808 évbeli 421 darabbal szemben nyolc év után csak 100 maradt. — Valószínű, mondja Kiss Ferenc, hogy nem merték a mozgó homokba ültetni, pedig itt nagy sikert értek volna el. A mult század harmincas éveiben telepítették a Müller, Tabán, Sutka, Cédulás, Száraz, Bagynr és Rocska erdőt Felsötanván, továbbá Alsótanyán a Kazi-erdöt. Ezek területét 30 év lejárta után íz erdők kiirtásával bérbe adták. Ma termőföld. A Kazi-erdöt 1885-ben irtották ki, szöllüt ültetlek a helyébe. Az erdősítési munkák ezután meglehetős szak­szoriiségjgel TolytalS, különös megemlíteni való sokáig nincs, a kezelésen kivül mással nem tö­rődtek. 1854-ben kap a város Fendt Antal er­dőmester személyében hozzáértő szakembert, aki Pánczer József föerdészszel és Vedres Já­nos erdőfelügyelövel (Vedres István fiával) kezdi meg az erdősítést. Az erdők területe hamarosan 7341 holdnyi lesz a s»¥;edi és 102 hold a tápéi határban, MÁSODIK KORSZÁK Az erdősítések második korszaka 1865-beu kezdődik a csengetei erdőben erdei fenyők telepí­tésével, dc magánbirtokokon is megindul a mun­ka. Atokháza kapitányságban a szabadkai eredetű Magyar-család a Süvegbokor nevű Hüllőben 209 hnlri homokot ültet be. nagyobb részt csnnio­ros-nvárfával, de ákáceal is. Az erdő ma is meg­van. Ugyanekkor keletkezeti a ma már Ottömfts­höz tartozó kb 260 holdas erdő Magvat Imre kúriai biró nevéhez Fűződik telepítésének -mléke. Nagyrészt akácos Magvar Imre oda is lepiettcl­te magát kedvenc erdejebe, erdei es téketefenyők őrzik az almát. Rókabögyösön Krisztin Pál telepített igeu so­vány homokon 97 hold erdőt. (Később ezt kiirtot­ták, ma kadarka terem a helyén.) Ez a korszak kezdi megbecsülni az akácot Tölgyünk alig van, mert kevés az olyan talaj, mely a tenyészetének megfelel. — 1868-tól 1873-ig mintegy 26u0 üold fciég jó­karban levő erdőt telepítettek, mondja Kiss Fe­renc. Ekkor egy leltár szerint a felső részen van a Müller erdő 57, a Tabán 15, a butka 26, Csön­gőié 379, a Códiulás 58, a Száraz 21, a Bagyur 1, a Rocska 97 holdnyi területen. — Az alsorészen a karahomoki erdő § hold, Gerencsér 147, Ruki 553, Mérges 495, Pálfy 370, öttömös 550, Csórva 413, Ásotthalom 1907, Rívó €57, Körösér 261, Sü­veg 201 és Kazi 71 holdon. •Ezen erdők nagyobb része annak alig mond­ható, mondja az 1873. évi polgármesteri jelentés s hasznot a városi tár részére is keveset hajta­nak*. Az 1879. évi erdőtörvény már magas szakkép­zettséget kiván s Szeged is állami kezelésbe adja erdeit, évi bért fizetve a kezelésért és a művelést munkálatok teljesitéseért. 1866 január 1-én jelentkezik a szegedi polgármesternél Kiss Ferenc erdcsz a ezzel kezdődött meg az uj korszak. Legelső feladat volt az üzemterv elkészítése, majd jöttek a vágások 20 éves vágásforgóval, 30 évessel, a szükség szerint; előkészítették a tatajt a mesterséges erdősítések számára, megállapítot­ták a folyton változó homoktalajok minőségét, szakadatlan kísérletezés, tanulmányozás folyt, va­lóságos uj honfoglaló munka. Kiss Ferenc ideje javarészét az atföldi talajéletnek, a talaj javítá­sának szentelte s írásban épp ugy. mint élőszó­val, elérte azt, hogy kezdeményezése nem csak hazánkban fejlődött magas tudományos lókra, ha­nem Svédország után már Németországban i» igen nagy fontosságot tulajdonítanak neki. — A homokos talajon vadon élő növényeket a természet, mondja Kiss Ferenc, olyan nagy mér­tékben felruházza a létfeltételükhöz szükséges szervekkel, hogy tápanyag- és vízszükségletüket a legnagyobb akadályok legyőzésével is megszer­zik. Miután ezen tulajdonságukkal » fákat túl­szárnyalják. egyúttal legnagyobb ellenségeikké válnak. Ezl a létért való harcot csak ugy fordít­hatjuk az ültetés által egyensúlyában megbolyga­tott facsemeték javára, ha az ültetés előtt a tala­jon élő növényeket eltávolítjuk. Ezért szüksége* az előzetes talajművelés a homokon. Ez aztán már olyan magasrendű tudomány, annyi a részlete, hogy feltétlen szakismeret kell hozzá és részletezése nem tartozhat a napisajtó körébe. Kiss Ferenc munkálkodása vetette meg alap­ját a tanyán most már igen szépen virnló gyü­mölcstermelésnek is. Még Darányi Ignác* minisz­ter rendelte el a gyümölcsfa-iskola létesítését. Ez Szegeden a bilisiesi tó melletti 12 holdas terüle­ten született meg. Eredménye, bogy ma már van Szegeden sikulai. aranv-parmen. Moos-páratlan. jonatbán. törökhálint alma; kajsziba rockból ma­gyar legjobb: körtéből Vilmos, téli esperes, vaj­körte: cseresznyéből cobnrgi és germersdorfi; meggyből pándi és szentesi, őszibarackból Ve­zerle, korai Alexander, Olga királynő és szögi duránci, szilvából besztercei és nagy zöld-ringló, dióból félpapirhéjn sebeshelyi Szö'ő perme'ezö szerek. Rézgálic ftia­'ósáqi utalványra). Alumiaiumsulfá*. Cinksulfát továbbá kénpor, Dornianl Wasb, Neo­dendrin. bernyéenyv. sebkátrány. mindenféle nttvényvéde'mi szerek. olajok, lestókáruk megbízható és ol­csó bevásárlási helye az 53 éves KAPDOS f e sték Üzlet iZEtíLD. VALÉRIA TÉR t 063 l

Next

/
Thumbnails
Contents