Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-24 / 167. szám

DELMAGYARORSZAÜ CSÜTÖRTÖK. 1941. július 24. taszót. Pontban hajnali négy órakor harsant a kürt, ébresztőt fujt az ezredtrombitás. Mindenki, polgári személyek és katonaság talpou volt már ükkor. A Rudolf-teret köriiJvevő rendőrkordonon kí­vül tiz. zres tömegek, a Kultúrpalota lépcsőzetén feketéllik az ünneplőbe öltözött emberek sokasá­ga. A kordonon Délül pedig felsorakoztak a be­vonulás funkcionáriusai. A hid korlátját, vastraverzeit szines koszorúk­ban ö* cztek a virágok. Az uttestet is beszórták virágszirmokkal, csak középen, ahol a iliutár* hú­zódott, maradt egy keskeny esik, amely arra várt, bogy a katonák előtt szórják be virágesővcL Oda­át a vakok intézetén, és a többi épületeken nem­zeti sziuü lobogókat lengetett a szél, a túloldali hidfönél magyar járőr állt, amely hajnali két óra­kor ment át Újszegedre a bevonuló csapat elő­őrseként. Hajnali öt óta ., . Nem sokkal öt óra előtt jelent meg lóháton íanky Kocsárd tábornok, körletparancsnok. Mellette vezérkari főnöke: Sbvoy Kálmán ezre­des. A kordonon belül állt Aigner főispán, So­mogyi polgármester, Bottka Sándor főkapi­tány vezetésével a város minden vezető személyi­sége. Mellettük állt Vincoles H. H. angol szá­zados, aki az ünuepélycs felszabadulás aktusára érkezett Szegedre. Janky Kocsárd rövid szemle ulán beszédet in­tézett a katonákhoz. _ Katonák! Mielőtt útnak indulnátok, hogy a felszabaduló részeken ismét kitűzzétek a magyar lobogót, néhány szavam volna hozzátok — mon­dotta. Nem harcolni és oein megszállni mentek. Szeretetet és boldogságot vigyetek azoknak, akik hároméves nyomorúság alatt mindvégig kitartot­tak mellettünk. Testvéri szeretettel, meleg, meg­értő r./-ivvel legyelek azok iránt is, akiket lelket­len bujtogatök megtántoritoltak. Isten vezéreljen benneteket. — Éljen Horthy Miklós! Éljen a nemzeti hadse­reg! _ hangzott fel ebben a pillanatban a közön­ség soraiból. — Élővéd előre! _ vezényelte cukor Janky Ko­csárd tábornok. Az elővéd meindnlt a hídon. A csapatok kettős rendekbe fejlődtek s a katonaze­nekar Himnusza után vidám katonanóták hangjai mellett elindultak Újszeged felé. Kendőlobogtatás, virágr ö kisérte a katonák menetét, a Tiszán te­mérdek csónak úszkált fellobogózva, a regattákon nemzetiszínű zászlókat lengetett a hajnali szél. Mindenhonnan éljenzés és hangos hurrá hangzik. A híd ujszegedi végén hatalmas, piros-fehér-zöld színekbe öltözött tábla állt: »Tsten hozott!* A hid végén állt az átadással meghízott francia kapitány, mellette a magyar összekötő tiszt, egy huszárfőhadnagy. A francia liszt elölt megálltak a magyar elővédek, a francia tiszt feszesen tisz­telgett n magyar zászló előtt, aztán kezetfonott a magyar tiszttel és érdeklődéssel, látható megille­tődéssel nézte végig a bevonulás felemelő aktu­lát Az ujszegedi templomtorony elütötte az öt órát K nap korongja megszinezte a Tisza szőke vizét Hajnal volt, Újszeged felébredt. Újszeged földjén Egetverő éljenzés harsant fel, amikor Újsze­ged földjére lépett az első magyar katona V írog­asd hullt a magyar fiukra, siro anyák ölelik ál a gyermeküket. A zokogás még bensosegesenLé, még mélyebbé teszi a Himnusz ünnepélyes akkord­jait. Újszeged népe haiom ev után most hallotta először a nemzeti imát... A katonaság soraival együtt lópett Újszeged földjére a polgári közigazgatás mindeu képviselő­je. Kószó István nemzetgyűlési képviselő, a felszabadult ujsegedi háromszög kormánybiztosa lépett Somogyi Szilveszter elé. — Polgármester ur! — mondotta. A magyar ki­rályi kormány nevében és annak megbízásából Szeged városának azt a részét, amely közigazga­tásilag és jogilag is Szeged városhoz tartozott, önnek visszaadom. Pótolja a mulasztott örömöket, törölje le a fájó könnyeket. Ezután Horváth János gimnáziumi tanár mondott beszédet az ujszegedi. k oe\éóen. majo Somogyi Szilveszter polgárme-ter üdvözölte meghatott szavakkal a visszatért területek lakos­K ágát — Az én életem munkája legszebb eredményé­nek tartom — mondotta békédében hogy visz­szaesatclástokban, Isten akarata folytán nekem kezdeménye--ő szerep jutott. Titeket visszaadtak nekünk, dc b"l >an a dne kalászoktól ringó Bánát, hová lett a kincses Erdély, hová az Erdős-Kárpá­tok, az Adria gyöngye?... Méigjs adjunk most bá­lát az Istennek és mondjunk el előtte egy köszönő imát... ^ Ezután a nemzeti hadsereget üdvözölték az uj­szegediek s ezzel véget ért az átadás hivatalos aktusa. Ugi Géza ujszegedi lelkész ünnepi szentmisét mondott az ujszegedi templomban. Utána sokáig beszélgetett az egybegyűlt sokaság a templom előtt. Egyszer csak G'aál János nyugalmazott rendőr lepett Somogyi polgármester elé. Gaál a szerb megszállás alatt is Újszegeden maradt s a magyar bevonulást megelőző szombaton újra fel­vette rendőrzubbonyát és gyorsan megszervezte a magyar polgárőrséget Az ünnepi szentmise után odalépett az előkelőségek elé és a kővetkezőket jelentette Somogyi polgármesternek: — Nagyságos polgármester urnák tisztelettel jelentem, az éjjel semmi kűIüuÜB esemény nem for­dult elő... * Húszéves történet. Bennünk él minden piliana­ta. minden legapróbb eseményét jól ismerik • szegediek S aki azon a hajnalon rálépett Újszeged felszabadult földjére, az megértette, megérezte azt a nagyszerű, fölemelő, vigasztaló érzést: a »győ­zők* eltakarodtak, semmi sem örök a világon él csak egyetlen győzelem vau: az igazság gyöstel­nio... Tiíokzaíos &evoí&e&es gyilkosság kecskeméúi konxevvgyávhan H tettes rögtönitélő bíróság elé kerül Kecskemét, július 23. Megdöbbentő eset tör­tént kedden este az elsötétítés alatt Kecskemé­ten. A .vaffer-kouzervgyár Szolnoki-uton lévő telepének udvarán lövés dördült el és a golyó az udvarban tartózkodó Frank László 53 éves művezető fejébe fúródott. Frank Lászlót haldo­kolva a kórházba szállították, ahol később meghalt. A rendőrségi nyomozás eddig nem vezetett eredményre s csak a lövés irányát állapították meg. Ezen a nyonion kutatnak, hogy megálla­pítsák, honnan adta le az ismeretlen tettes a lövést. Azután fog kiderülni, hogy véletlen sze­rencsétlenség történt-e, vagy szándékosság ese­te forog-e fenn. Szándékosság eseten 9 tettest statáriális bíróság elé állítják. (MTI) átalányhiztositás keretében biztosíthatja leple sAhrtit! MAGYAR NYILVÁNOSSÁG ILLYÉS GYULA nagy feltűnést keitett uj köteté­ről, amely iCsizrna az asztalon* címmel a kö­zelmúltban jelent meg, tobb érdekes cikkben közölt birálatot a »Magyar Nemzet*, Szerdai számában a kiváló magyar író éles kritikai vita tüzébe került könyvének azokkal a ré­szeivel foglalkozik, amelyekben Illyés Gyula a maga szemléletén keresztül az újságok nyil­vánosságáról irt sokszor meglepő és minden­képpen a tárgyilagos birálat elé kívánkozó részleteket. A »Magyar Nemzet* szerdai bírá­latában többi közölt a következőket irja: »Vi­szolygás nélkül egész nyiltan beszélhetünk — a magunk részéről — egyszer arról, hogy Ma­gva rországon, dc általában a világon minde­nütt egy gondosabb hírszolgálatra berende­zett és kiváló munkatársakkal biró lap előál­lítási költsége magasabb szokott lenni, mint előfizetési és eladási ára. Akárhogy számít­juk. ha összehasonlítjuk, hogy mibe kerül pél­dául a Magyar Nemzet előállítása és mi a be­vétele az olvasó részéről fizetett árból, nega­tív különbözet marad fent. Magyarán és rövj den: a Magyar Nemzet mindeu egyes példá­nyára ráfizet. Ráfizetett eddig is és rá fog fizetni a 12 filléres ár elle­nére i s.« A továbbiakban arröl ir a lap. hogy ezt a ráfizetést valamiből fedezni kell rítt van pél­dának okáért — irja a Magvar Nemzet, — An­glia és Északamerika, mint elég szén darab külföld Mindenki tudja, hogy főleg Ameriká­ban. de Angliában is — ahol a hirdetés fontosságának tudata teljesei* átha­totta a vállalkozókat és a közönséget. — óriá­si a lapok hirdetéséből származó bevétele. A modern gazdasági életben és a mai civilizáció mellett a heteset az. (amit Tttvés szándékosan •ófszik elfeleitenit. hogy a hirdetés tisztessé­ges és törvényes üzlet, amelyre eladónak, közvetítőnek és vásárlónak leg­alábbis egyforma mértékben van szüksége Ha mondjuk, a képzeletbeli Lu­xor-antógvárhan béremelési sztrájk törne ki és ezt a lanok közölnék u2v a Luxnr-gvár semmikénoer *em élhetne azzal a kénzeit re­torzióvá1 hotrv többé ne hirdessen. Neki ugyanis nagyobb szüksége van a hir­detés nyilvánosságára, mint egy nagy újságnak az egyes hirdetésből eredő be­vételre Minthogy pedig a gyárak nem köny­nyelmütogből adnak ki millió dollárokat és fontokat hirdetésre, rsm pedig azért, hogy az átkos sajtónak \edwkedje»ck, hanem annak a felismerésnek következében, bogy a hird® tés sokkal nagyobb mért.ékben emeli az üzleti forgalmat, mint amennyibe kerül, ugy hisszük, nem keli tovább magyarázni, mennyire nem érinti ea maga, a tisztességes sajtovállalalok független­ségét. A péuzé.rt a lapok ugyanis twai hallga­tást adnak, hanem árut, A n y i l v á n o s s á­GÓT.* Bélm agya ror s zá g telefonszáma éjjjel-nappa! 13—SS Délviűéfti orvosolt htilüöllséac Szegeden (A Dchnagyarország munkatársától) A Dél­vidéki Magyar Orvosok Szövetségének 22 tagú küldöttsége érkezett Szegedre, bogy megteremt­se a közvetlen kapcsolatot a délvidéki orvos­társadalom cs a szegedi orvosok hivatalos szer­veivel. A küldöttséget a szegedi orvoskamara látta vendégül. Dr. Szalont ay Zoltán, a délvi­déki orvosszövetség elnöke, újvidéki kórház­igazgató-főorvos, dr. Vigh Ágostou alelnök, zentai kórházigazgató és dr. Kezes Béla titkár, újvidéki orvos vezette a 22 tagú orvosküldött­ségot Szegedre. A küldöttséggel együtt érke­zett a volt jugoszláv orvosknmara titkára én a délvidéki német orvosszerofség képviselője. A küldöttség tagjai megtekintették a vámost, majd résztvettek a tiszteletükre rendezett ebé­den, amelyen vitéz dr. Meskó Zoltán kamarai elnök üdvözölte őket pohárköszöntöjébeu- A Po­hárköszöntőre Ssalontay Zoltán válaszolt, meg­köszönve azt a meleg szeretetet, amellyel Sze­ged fogadta a délvidéki orvosokat. Ebéd után megtekintették a vendégek a nöi-, gyermek- éa bőrklinikát, majd Újszegedet látogatták meg. Utána behatóan megvitatták mindazt a problé­mát, amely az orvoskamarái ügyekkel éa az orvostársadalmat érdeklő kérdésekkel t'ÜSS öcs­sze. A tanácskozás után meleg búcsúztatás köz­ben utaztak e! Szegedről % délvidéki psvet­VENDÉGET

Next

/
Thumbnails
Contents