Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-19 / 163. szám

A felsőház az egyesített bizottság módosításaival elfogadta a házassági törvényjavaslatot A módosított szöveget visszaküldték a képviselőháznak Budapest, julius 18. A felsőház plénuma az ismeretes bizottsági tárgyalások után pénteken kezdte meg a házassági javaslat tárgyalását- igen nagy érdeklődés mellett. Napirend előtt Bárdossy László miniszterelnök szólalt fel a törvényhozói összeférhetetlenség ügyéiül. — A képviselőházban — mondotta a miniszterelnök — olyan értelmű bejelentést tettein, hogy a kormány ebben a kérdésben már az előkészítés stádiumában kivánja igénybe venni a két Ház közreműködését. A képviselőház a kormány javaslatára meg is telte a szükséges intézkedéseket és 27 tagból álló bizottságot alakított. Mint. hogy a kormánynak az a felfogása, hogy a törvényhozói összeférhetetlenség kérdésében a felsőházi tagok összeférhetetlenségének kérdését is szabályozni kell, javaslom a felsőháznak, bogy szintén alakitsoo egy bizottságot, amely az őszszeférhetetlenség kérdésével foglalkoznék és kéA felsőház ezután megkezdte a házassági javaslat tárgyalását Elsőnek S e r é d i Jusztinián hercegprímás szólalt fel. — Amikor a törvényjavaslat felsőházi tárgya lásáboz hozzászólok — mondotta —, hogy se római katolikus hiveim, se mások, se a történelem ne vádolhasson engem kötelességmulasztással, elsősorban minden ellenkező híreszteléssel szein ben itt, a nyilvánosság előtt megállapítom, hogy ei a solyos törvényjavaslat, amely az ország lakosságának több, mint kétharmadát kitevő katoli*<CM vallásúak házassága elé is akadályokat gördít és ezzel valóságos eröszakot akar elkövetni a házasfelek lelkiismeretén, ugy készült, hogy megszerkesztésébe az orvosszakértüket bevonták tigyan, de nem vonták be az egyházjogászokat, vőf, maga. az ország prímása, aki pedig itt, ma nálunk az egész katolikusság törvényszerű képviselője, szintén 'nem talált módot arra, bogy , javaslattal kapcsolatos észrevételeit megtehesse. — Én az ország prímásának arról a jogos igényéről, hogy a római katolikus egyházat bármi módon érintő törvényjavaslatokhoz hozzászöüiasBon, nem mondok le soha. Meggyőződésem szerin' a bizalmas megbeszélés kevesebb kellemetlenséggel járt volna és mégis jobban előniozd'thatta volna a kérdés helyes megoldását. Azt is kijelentem: bármiképpen vélekedjenek is nvi'vános felszólalásomról, én lelkiismeretben nyugodt vagyok, hogy ezért sem Isten, sem katolikus hiveim. sem a történelem előtt nem fogok megszégyenülni. — Nyilvánosan leszögezem, hogy meggyőződésem szerint • B«m az ügynek, sem a magyar királyt kormánynak, sem a magyar törvényhozóknak nem tesznek jó szolgálatot azok, akik időnek elötfe konkrét forBelvárosi Mozi Szouibottól hétfőig . 5, 7,- 9 A legszebb magyar filmek sorozatából Fiiszer es csemeoe Csathó Kálmán nagysikerű müve filmen. Főszereplők: SOMLAY, VIZVÁRY MARISKA JÁVOR, SZÖRÉNYI. FÖLDÉN VI stb. Ezt megelőző Aleguiabb Híradó Az orosz front borzalmak — A bolseviki pokol kegyetlen mészárlásáé — A lembergi vérfürdő. — A GFU borzalmas cselekedetei a lembergi foglyokon. — Soha Híradóban nem látott harctéri események . || , .,,— szitse elő azt a javaslatot, amelyét a felsőház majd tárgyalási alapul vesz. A felsőház egyhangúlag elfogadta az indit. vány t. Napirend előtt gróf Esterházy János interpellációt intézett a közellátási miniszterhez. Jókay Ihász Miklós a cséplési könyvek vezetéséről szóló utasítások módosítását kérte. Laky közellátási miniszter rámutatott arra,' hogy a jelenlegi rendezés semmiféle hátrányt nem jelent a gazdáknak és azon már nincs is módjában változtatni, mert már alkalmazzák. Több kisebb javaslat elfogadása ulán az ügyvédekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó javaslatot vita nélkül elfogadták. A képviselőház határozati Javaslatai a zsidó ügyvédek korlátozásü^tárgyában elvetette a felsőház. mában mintegy meghirSwk és a napisajtó utján úgynevezett 'közvéleményt* alakitva, országszerte elterjesztik a készülő törvényjavaslatok tartalmát, mert amennyiben a ja%aslat azután csak lényeges módosításokkal m_y keresztül az országgyüléáen, szükscgtelenüqfeltárják a politikai erőviszonyokat. — Azt kérdezhetné valaki, hogy ebben a haladó világban a rómji katolikus egyház miért nein alkalmazkodik a közvéleményhez. Feleletem egyszerű: mert isteni alapítója nem ugy rendelke-' zett, hogy egyháza a mindenkori közvéleményt szentesítse, hanem hogy Isten parancsa szerint a változatlan igazságot híven megőrizze, tévedéstől mentesen és következetesen hirdesse cs terjessze, lía a római katolikus egyház a mindenkori közvéleményhez igazodott volna, akkor ipai napjainkig fenn sem maradt'volna, vagy az emberekben éppen ugy megrendült volna az iránta való bizalom, mint ahogy megrendült azok iránt, akik a változó és téves közvéleményhez szoktak Igazodni és ezzel letérnek a válozatlan igazság alapjáról. — Én — folytatta a prirnás — a változó közvéleményhez való igazodást p.z állam kormányaira nézve is veszélyesnek, sőt végzetesnek tartom.. Mert ilyen alkalmazkodás a köz legnagyobb kárára igen könrtyen a közvélemény, illetve az ezt sugalmazó és legtöbbször titokzatos háttérben rejtőző, felelősségre nem vonható erőszakos egyének kezébe tereli át az állami közigazgatásnak, a törvényhozásnak, sőt az igazságszolgáltatásnak irányítását is. — Most már szorosabban a javaslat tárgyára térve, ünnepélyesen kijelentem, hogy én ez. zel kapcsolatban a nagyméltóságú püspöki kar nevében fejtem ki a katolikus álláspontot. — Ha a törvényjavaslat miatt ellentétbe kerül az egyház és az állam, ezt az ellentétet nem az egyház idézte elő. — A házasság szentsége teljesen az egyház hatáskörébe tartozik cs az egyház sohasem ismerte el az államnak azt a jogát, hogy a házasság szent ségébe beleavatkozzék — mondotta a hercegprímás. Mindenkinek joga van házasságot kötni/akivel szemben isteni és egyházi jogból eredő házassági akadály nem forog fenn. Ötőliik az egyház tagjai a szentség kiszolgáltatását nem taradhatják meg. — Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvényjavaslatot azért nem fogadhu to^taáe^ mert az a kutolikus szentségi b^A-ságnak akar akadályokat felállítani. — Ezért mindaddig, amig a javaslat ilyen hibákban szenved, én kompromisszum formájában sem vagyok hajlandó módosító indítványt beterjeszteni. Amennyiben azonban a javaslat nem ejthető el, magam is szívesen csatlakoznám egyes rendelkezéseit emberiesen módosító indítványhoz. A hercegprímás ezután a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatról szólt. , — Ha az Actio Catholica — mondotta — ezükÖÉLMAGYARORSZAG SZOMBAT, 1911, JULIUS 19. ségesnek tartja a házasság előtti orvosi vwsgálatot, nem azt kivánja, amit ez a törvényjavaslat, hogy tudniillik az állam az isteni cs természeti törvények ellenére betegség cimén a szentségi házasságokat is akadályozza. A hercegprímás ezután kijelentette, hogy nem fogadja el n/t a/, elvei, amely szerint minden egészséges házaspár gyermekei egészségesek és minden beteg házaspár gyerekei betegek. — Ha a javaslat — folytatta — csak az izraelita vallású zsidók és kt resztény ek közötti házasságot tiltaná meg, cz megegyezne az c.gyházjoggal és igy magam is hozzájárulnák. Csakhogy a javaslat nem tesz különbséget izraelita vallású és keresztény vallású zsidó között. Amennyiben tehát ez a tilalom keresztényekre is vonatkozik, akkor a javaslatot el nem fogadhatom, mert az egyház fiai között soha nem tcs» kiilönséget származás szerint, — Ez a törvényjavaslat éppen legjobban neol is a zsidókat, hanem inkább a keresztény vallásunkat sújtja és ezzel kirekeszt a mugya: népközösségből egy, az asszimiláció utján m.ir megindult réteget. Ezáltal éppen ellenkezőjét éri e,i. mint amit a javaslat indokolása mond. — A zsidószármazásu magyar állampolgárokat — folytatta — mar az eddigi cs a gyakorlatban sokszor világos rendelkezéseinél is szigorúbban végrehajtott zsidótörvényekkel anny.ra háttérbe szorították, hogy velük íiemzsűtok nem igen lépnek házasságra. Az áilani az osztóigazság ellenére sajnálatos módon még jobban deklusgzilikálná bizonyos származású polgárait. — A törvényjavaslatnak ezt a részét nemzeti szempontból tekintve sem tudom helyeselni, mert következetlennek és egyben veszedelmesnek is tartom. Következetlen azért, mert ellenkezik azzal aa asszimiláló törekvéssel, amelyet a mult század kilencvenes évei óta hivatalos helyről; mint valami nagyon kívánatos dolgot hirdettek, most p©dig börtönnel akarják büntetni. Veszedelmes azért, mert ba egyszer a közvélemény hatása alatt törvénybe iktatunk bizonyos kritériumokat, amelyek szerint a faji hovatartozást egy vonatkozásban megállapítják, akkor kitesszük magunkat annak az eshetőségnek', hogy a könnyen irányithaló közvélemény kívánságára más vonatkozásokban szintén hasonló kritéiiiniiokat kell majd törvénybe iUfatnunk. amelyek a szentistváni elvekkel ellentétbe t, előbb-utóbb részeire bontja a nemzetet és igen súlyos alkotmányjogi következményekkel jár. (Élénk taps.) — Nemzeti szempontból talán magánál a tör vénynél is jobban félek attól, aminek az a rendelkezés precedensül szolgálhat. 1, A törvényjavaslatnak ezzel a részével kapcsolatban jogosan nem leltet olyan államok Példájára hivatkozni, amelyekben aránytalanul kevés a zsidó, kivált a megkeresztelkedett zsidó, seni pedig hasonló külföldi törvényekre, amelyek egyébként szintén ellenkeznek a mondott elvekkei, ha nem is ilyen szigorúak. A hercegprímás beszéde végén kijelentette, hpgy a javaslatot nem fogadja el. Beszédet a felsőházi tagok élénken megtapsolták. S z ü 11 fí Gcza csatlakozott .Sercdi Jusztinián hercegprímás felfogásához. A felsőháznak kötelessége, hogy a jogot megvédje. Ravasz püspök felszólalása Ravasz László református püspök azt kérte, hogy ugy, mint Németországban, három, vagy négy zsidó nagyszülő esetén egészen kivételes okokból engedjék meg, hogy zsidószármazásu ember nemzsidóval is házasságot köthessen. Emellett a lehetőség mellett a kereszény egyházak Széchenyi Mozi Mindennap 5, 7, 9 GÖRE GÁBOR biró ur és KÁTSA cigány legújabb eresztése Grire Gábor visszatér RÓZSAHEGYI, TOMPA, M1S0GA, PETKt Páratlan hiradó a német—orosz harcokról Elképzelhetetlen felvételei! a páncélosok csatáiról, a lembergi borzaimakrót, s lángszórós rohamokról, felperzselt falvakról. A hercegprímás beszéde