Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-18 / 162. szám

DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK. 191L JULIUS 18. jelleg és a nagyvárosi lehetőségek helyett a perifériák, a telepek felé történt terjeszkedés, a külvárosokban, a telepeken pedig — köztudomású — az útviszonyok, a közmüvek, a csatornázás sok helyen a legerősebb kritikára nyújtanak alkalmat. A vizettátás lehetetlen. Mindennek a problémának geueráÜB megjavítása tetemes összegbe kerülne ós íg.v a város ritkán gondolhat úrra, bogy végrehajtja a szükséges intézkedéseket Ua azonban megmaradtak volna az eredeti milliós elképzelésű városias építkezési program keretén belül, ba Igénybe lehetett vylna venni olyan jelentkező tőkét, amely biztosítja, a városias építkezést, akkor ma minden külvárosi házban lehetne vízvezeték, benne fürdőszoba s lenne a mai Szeged területén megfelelő számú egészséges, városias épület s el tudna helyezkedni megfelelő lakásban a város munkásrétege. Nem lenne 31)00 betegséget terjesztő dohos, penészos, alacsony, sülét lakás és nem állua feon az a gond. hogy mi lesz, ha egyszer Szeged fejlődni szeretnél Városi bérházak — OTl-kö: csőmből Itt merül fel azután az a lehetőség, hogy a város miképpen hajthatná végre az egészséges programot. Feltétlenül igénybe kellene venni a vagyonnal rendolkezö közületek tőkéjét. Igen alkalmas erre az OTI, amelynek milliós szegedi származású vagyona bőségesen elegendő lenne ahhoz, hogy megoldáshoz segítse ezt a fontos szociális és városi kérdést. Ha a város az OTI tőkéjét kölesönképpen igénybevenné, ha kaphatna az OTI-tól megfelelő összegű köl CSCint, akkor minden bizonnyal folytathatná | azt a ténykedést, amely városi bérházak épí tósében nyilvánult meg. Nemcsak a Somogyi Szilveszter által végrehajtott program keretén belüli Oroszlán-utcai, CJyertyámos-atcai, Szent György-utcai, Szentháromság-utcai és még más bérházak lennének a varos birtokában, hanem megfelelő mértékben építhetne olyan bérházakat, amelyek a lakosság lakásgondjait megszüntethetné. A bérházépítési programot kiterjeszthetné a város azokra a területekre is, ahol ma még alacsony, dohos, egcssséglelen munkáslalcások vannak. Ez olyan helyzetet teremtene Szegeden, amely példaképpen állhatna több más közület előtt. Ha Pécs meg tudta oldani ilyen módon ezt 4 kérdést, akkui: meg tudja oldani Szeged is. Erre keze között vau a lehetősége: 20—30 éves amortizációs kölcsön ag OTI-tól. Ne engedje ki Szeged a keze közül az itt összegyűlő OTÍ-vagyont, hauem fektesse bele szegedi problémák megoldásába: ennek sem az OTI, sem a város yeni vallja kárát. Munkás-'&röMakások Ha erről az elvi magaslatról a gyakorlat síkjára lépünk, akkor azonnal meglátjuk azt a lehetőséget is, aujely önként adódik: budapesti mintára létesítsen a város öröklakásokat. A munkás keresméuyéuck bizonyos hányadát sokkal szívesebbei fizetné be lakbér formájában, ha tudja azt, hogy ezen 45 úton öröklakáshoz jut, aipely az övé, ahol nem emelhet kifogást senki a családtagok nagy száma ellen. Egészséges, szép, levegős, napfényes lakások kerülnének bizonyos idő elteltével a munkások és kispolgárok birtokába, éppen azok a rétegek juthatnának így biztos lakáshoz, akiknek nincs anyagi képességük arja, Ijogy minden követelménynek megfelelő lakást, vagy házat építtessenek Az OTI pénzének igénybevételével megoldható lenne ez a kérdés, Ü6ak terveket kelte ne készíteni. A világ első modern fürdőügyi vándorkiállítása Szegeden a 2000 éves fürdővárosról: Budapestről 115 hőforrás, napi 55 millió liter gyógyviz, 1994 óra napsütés (A Délmagyarország munkatársától) Rendkívül érdekes, modern kiállítás nyílt meg csütörtökön reggel Szegeden, a városi zeneiskolában. Budapest fürdőváros gyógyfürdőbizottsága propaganda-vándor kiállítást szervezett, amely Kolozsvár,' Marosvásárhely, Nagyvárad, Békésgyuia, Békéscsaba és Hódmezővásárhely után Szegeden is megrendezte bemutatóját A kiállítási anyag öszszenilitása teljesen modern és miudeD tekintetben elsőrangú, Ízléses munka. Nemcsak, bogy felkelti at érdeklődést Budapest természeti és gyógyászati kincsekben gazdag fürdőjellege iránt, hanem igen sok tanulságos tudnivalóval is szolgáL A városi zeneiskola nagytermében rendezték bT a vándorkiállítás szép anyagát. Hatásosan és áttekinthető szépérzékkel összeállított tablók tanúskodnak arról, bogy Budapest milyen istenáldotta kincsekkel rendelkezik, meszes, kénes, iszapos, rádióaktiv és rádiunitartalniu gyógyforrásai a gyógyulást kereső s üdülni vágyó emberek ezreit részesiti a legnagyobb földi jóban: az egészség és munkaerő visszaszerzésének áldásában. »A fürdés ösztönös szükséglet* — mondja az első tabló felirata s alatta művészi képekben láthatjuk, hogyan fürdenek a tiszaparti füzek alatt a viz-nek és napfénynek örvendő gyermekek, hogyan (idülnek fakádjukban a japánok, hogyan melegítik Izzó kövekkel a vizet n finnek fürdőházaikban, milyen a mohamedán fürdömedeuce s hogyan fürdőnk higiénikus egészségházakban a zöldkeresztes védenceket Egy másik tabló szintén művészi festmények tolmácsolásával mutatja be a budapesti gyógyfürdők szépségét, a gyógyvizek hőségét és a fürdőpaloták panorámáját. Gyönyörködve megtanuljuk itt, bogy Budapest fürdőváros 115 hőforrással rendelkezik s napi 55 millió liter gyógyvizet termel. Roppant érdekes az a kis fürdő-történelem, amely felvonultatja a római fürdők maradvánvait Zsigmond királv budai fürdőjének látképét Kara Musztafa keleti pompájú fürdőénületét. a renai*saneebeli fürdőzés örömeit, egészen a korszerű gyógyfürdők modern és praktikus építkezéséig. Büszkén hirdeti a tabló, hogy Budapest keiozoreastendés Kirddvároe $ a viljí agyik legnagyobb fürdővárosává fejlődött. Gyönyörű fürdőpaloták sorakoznak fel egyr másik képen, a gellérthegyi gyógyfürdők, a Falatiiius-fürdő. a Szent Lukácsgyógyfürdő, a Margitsziget fürdőpalotája, a Császár-fürdő, Széchényi- és Erzsébet-fürdő. Érdekesen bizonyítja a kiállítás anyagának egyik propagandarésze, h°gy Budapest fürdővárosi kényelméhez hozzájárul az a kiváltság is, amely más fürdőhelyek fölé emeli, hogy Budapesten a pihenni és üdülni vágyó ember megtalálhatja szellemi kielégülését, szórakozását és lelki felfrissülését is. A földrajzi adatokból megtudjuk, hogy Budapesten évente 1901 órán át süt a nap, ami más nagyvárosokkal és fürdőhelyekkel összehasonlítva szintén a magyar főváros fölényét mutatja. Az idegenforgalmi propaganda nagyszerűségét bizonyítja egy másik tabló, amely elárulja, hogy Budapest-füilőváros prospektusa 57 élő nyelven jelent ineg. Nagvszerü és minden elismerésre méltó a fürdöbizottság által támogatott fürdőelmé]eti és reiimakutató intézet működése. A Pázmány Péter-tudományegyetemmel kapcsolatos intézet már eddig is bebizonyitotta, hogy a, reuma éppen olvan elterjedt és súlyos nérbefegség. mint a tiidősáiniökór. A reuma gyögvitásának ujabb és modernebb módozatain munkálkodik az jnlczet, amcb- a fürdők kezelését is irányítja. Ez az első ilyen propaganda-vándorkiallitás nemcsak Magyarországon, de az egész világon s célja az. bogy minél szélesebb rétrgekkel ismertesse meg Budapest fürdőinek kiválóságát és azt, hogy a magvar fúrdokutatás nemcsak a legrégibb de a legtökéletesebb is Európában. A kiállítás vasárnapig egész naoon át nvitva van. Szombaton délután 5 órakor Breit Vincp. a fürdőbizottság főtitkára aki évekig Londcb-m élt s a hátu-oii Uite-ésp előtt tárt vissza Ma'gVn-országra érdekes etőadést tart Rodnisest ide-- forgalmáról és a -enmagvÓRvkezetes kérdéséről Breit Vince főtitkár _ aki Szent-Gvörsyi Albert professzor közeli rokona —, kiváló nyfilvtödós. festőművész és az idegenforgalom egyik Jeasiagyobb szakértője, igigt ni|t? érdi-jjidt-f syil-'áriil meg. JégbeHUttftt qyümöicsf röccsl kitünó üdítik 1 249 mindenütt kapható. tmmmmmmmmmemmmmmmmmmmmmmmBmmmmmmmm MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A KRITIKA SZABADSÁGÁRÓL, JELENTŐSÉGÉRŐL ES FELADATAIRÓL irt pompás tanuliuányt »A ország útja* legújabb számában a fiatal magyar esztétikus nemzedék egyik emelkedett szellemű és bátor egyénisége, Bóka László. A tanulmány cime »A magyar irodalmi bírálat feladatai*, amely világos felismeréssel és markáns erővel mutat rá- a bírálat szerepére az egész magjai szellemi élet számára. 'Kárpáti Aurél az irodalmi életünkből kiszoritolt bírálati szellem egyik utolsó hátvédje — irja Boka László — néhány esztendővel ezelőtt a kételkedő krj. tikus cimeu tett közzé bírálataiból egy válógatott gyűjteményt Elmélkedését különösen aA tette rokonszenvessé, hogy nem igyekezett egy uj bírálati elvet felállítani, hanem két vetélkedő módszer közös vonásaiból kiscrelte meg a bírálat lényegét kihámozni. Az előszó utolsó mondata igy hangzott: »A kritika m kételkedés művészete*... Bóka Lász. ló ezutáu felteszi a kérdést: van-e ma jelentősége a birálatnak, van-e hatása az irodalmi Ítélkezésnek szellem életünkben. Olyanyuyira nincs — válaszol —, hogy még eoT szónoki kérdést kell felteunüuk: van-e ma irodalmi bírálat Magyarországon?... Az igazi veszedelem azokban a bírálatokban rejlik — folytatja a tanulmányt —» melyek a régi nemes irodalmi birok komolyságával nagyterjedelmü, alapos müvekbea rostálják a "müveket — irodalmon kívüli szempontokkal Taglalják a szerző faját, magyarságának fokát, világszemléletét, politikai pártállását, jóhiszeműségét, családját és ugyenezekke] a szempontokkal vizslatják művének tartalmát is. Elismerésük felér egy párttagsággal, elmarasztaló Ítéletük egyben a becsületes emberek társaságából s magából a hazából is kiutasítja az irót s müvét máglyára ítéli. Milyen alantas ösztönök, micsoda szenvedélyek törnek itt ki s mily érdekszövevények hálóját vetik a szegény szerzők fejére!.,. B változatokban elvész az igaz szó értéke, elvész a néhány tiszta hang. Soha ennyi áliró nctu örvendett tekintélynek Magyarországon, mint mostanság — folytatja Bóka László, A kritikai igénytelenségnek oka a megdöbu beütő szellemi tunyaság, az óvatos tohonya lelkek irtózása a bátor kétségtől. A birálatnak most kellene megmutat, ni leginkább, hogy valóban a kételkedés művészete. Mert valóban az irásmüvészet s az igazságkeresés legmagasabb! foka szükséges' ahhoz, bogy az adott kereteken belül el ne sorvadjon a biráló szellem.® Tanulmányát a következő konklúzióval fejezi be a bátorszavu fiatal esztétikus: Megismerni, megérteni s bátran megítél n i a müveket: ez a magyar irodalmi niübirálat feladata, ha ezt betölti, hacsak becsületesen törekszik e feladat betöltésére, akaratlanul is többet tesz és használ a köznek. mint amennyi kötelessége. Ma látatlanba szokás elfogadni az élet esetlegességeit, eszmények nélkül lehet Ítélkezni s a megértésnek a feltételei is kivesztek az emberek társaságából. Gyáva tn e gbu n y|á s zk odás. következetlenség és közöny uralkodik a lelkeken. EZCD rést ütni, ellen, kezőjére példát mutatni, bármilyen téren, nemzctuevelő f e 1 n d a • 3 Délni anya ror s zág telefonszáma éifo-na^pal