Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-02 / 148. szám

Úlaiifeider püspök a kvisziusi igehirdetés feladatairól * Szép egészséges fogai lesznek, ha napi fogápolásához ODOL FOGBÉP-ei használ l/l tubus ára P 1.15 1/2 tubus ára P —.74 „Boldog-boldogtalan visszaél a szó ereiével és a pillanatnyi siker eszközéül használja, - akik Krisztus nevében szólnak, aső utasításaihoz tartsák magukat'* Budapest, július 1. Az Actio Catholíea Országos Elnöksége egybehívta az eucharisztikus világkongresszus és az elcsatolt országrészek visszatérése óta ezúttal elsőízben az országos lelkipásztori konferenciát. A konferenciát tegnap kezdték meg dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök elnöklósével. Glattfelder Gyula megyéspüspök megnyitó szavaiban kijelentette, hogy ha a világi hivatások szolgálatában nagy figyelemmel vannak * továbbképzésre, a lekipásztoroknak erré fokozott gondot kell fordítani. A kinyilatkoztatott igazság nem változik, de az emberek ízlése nemzedékek szerint alakul s ezzel számolni papi hivatásunk követelménye. Nemcsak a misszionáriusoknak kell tudni kielégíteni primitív! igényeket, hanem a keresztény hitben felnőtt népek szomját is kell enyhíteni. E szent feladat leghatásosabb eszköze az igehirdetés. Elmek végzése az Üdvözítő végrendeletszervi parancsa s az a pap, aki tűd szólni, de nincs szive hozzá, nem volna pásztor, hanem csak béres. — Krisztus búcsúszava: praedivate evangélium omni creaturae, három szóban kimeríti a magasztos tiszt tartalmát. Hogy Isten igéjét hirdessük, papi küldetésünk lényeges követelménye. Ez a fegyver az egyház kezében, amellyel sikereit aratja. Vannak hitrendszerek, amelyek karddal hódítanák, Krisztus Utunk fegyverül az igehirdetést adta apostolainak. Ezért hirdeti a tridenti zsinat, hogy az a papság kötelessége, isteni parancs erejénél fogva s ha elmulasztana, hűtlen volna hivatásához. Miután a pap Krisztus alteregójának szerepét vállalja, e tisztet nemcsak retorként fogja teljesíteni, hanem mint a közgondolkodás irányitója. kinek erre isteni küldetése van. Nem haruspexck agitátori szerepét kell betöltenie, hanem Krisztus követségében járva, népeket nevelni és üdvözíteni. — Az isteni mester másik szava, hogy tanítványai az evangéliumot hirdessék. Lehet alkalom, vagy hallgatóság, amely indokolttá teszi a bölcseleti és világnézeti értekezést, de a hivek átlaga az Isten szavát áhitja s ezt a katolikus papnak gohasem szabad feledni. Ez nem annyit tesz, hogy a szentbeszédet teletűzdeljük aibliai idézetekkel, hanem Krisztust kell prédikálni. Hit- és erkölcstan, valamint a liturgia gazdag kincsei nyújtanak megfelelő anyagot s nem Csábíthat pillanatnyi sikeí, högy az elvilágiasodott kultúra követelményeihez alkalmazkodjunk s kétes megállapításait vigyük szószékre az örök igazság helyett, — Ha éhhez tartjuk magunkat, megvalósítjuk az Üdvözítő harmadik követelményét, hogy minden teremtménynek prédikáljunk. A prédikációnak nem a formája, vagy esztétikai értébe ad súlyt, hanem az igazság, mely az üdvösség feltétele s ez mindenki számára azonos. Dicsősége az anyaszentegyháznak, hogy ember és ember közt az üdvösség követelményei tekintetében ném tesz különbséget. Templomaink testvéri rendjét sohasem kellett terrorral, vagy agitáoióval biztosítani, mert a lelki egyenlőség hitünk kardinális tétele. A katolikus prédikáció nem lehet szép lelkek kiváltsága, hanem a katekizmusra és Szentírásra érthető és nemes formában fölépített közkincs. — Krisztus útmutatása szerint hirdesse a magyar, papság Isten igéjét, — mondotta végül a megyésfőpásztof. — Ihlessenek meg nagy hitszónokaink s értsük meg, hogy eredményt azért értek el, mert az igehirdetés égből ered szabályához tartották magukat. Boldog-boldogtalan visszaél a szó erejével $ pillanatnyi siker tseközéiil használja. Akik .Kriszták nevében szólnak, az 6 utasításához tartsák magukat s akkor a nagyhangúak vásári zaján hefiesstiil is megtalálják az útat a lélekhez és örökkévalósághoz. Dr Glattfelder Gyula megyéspüspök nagyhatású megnyitója után MihaloviCs Zsigmond, az AC országos igazgatója ismertette a tár(A Délmagyarország munkatársától) Városszerte élénk visszhangot keltett minapi cikkünk, amely az OTI-nak Szegeden befizetett hatalmas összegek felhasználását taglalta. A hozzánk beérkezett levelek és hozzászólások bizonyítják, hogy a közönség széles rétegét közelről érdeklő kérdésről van szó. Szóvátettük, hogy az OTI évi 2 millió pengője nem kerül bele Szeged vérkeringésébe. A pénz felvándorol a budapesti központba, ahelyett, hogy szegedi érdekeket szolgálna. Az OTI és a város 1928. január elsején lépett életbe az OTI betegségbiztosítási ágazata. A költségvetés már a megindulás első idejében fölösleggel, zárult. A hatalmas összegeket kitevő fölősieget a szegedi kerületi pénztár Budapestre küldte a központnak. Az öregségi, rokkantsági, özvegységi ós árvasági biztosítási ágazatnál az első nyolc évben nem voltak igényjogosultak. Az OTI ugyanis a 65 éves korhatár mellett kötelezővé tette, högy a biztosított nyolc éven keresztül fizessen járadékot a biztosításra való jogosultság elnyerése céljából. Az így befolyó összeg évi egymillió pengőt eredményezett. Ez a nyolc év a gyűjtés időszaka volt s az évenként ebből be'folyő egymillió pengő szintén elvándorolt Szegedről. A budapesti központ különféle ingatlanvásárlásba, gazdakötvényekbe a egyébbe fektette Szegedi szociális problémák Pedig Ugyanekkor Szegeden sok olyan szociális kérdés vári megoldásra, amely feltétlenül szükségessé tette volna, hogy a város és az OTI közös munkával fektesse be szegedi vállalkozásokba, építkezésekbe a tetemes összegeket Mint már múltkori sikkünkben említettük: Szegeden 3000 olyan lakás van, amelyet ngm voU gyalások rendjét, azután dr. Somogyi Antal tartott előadást, majd dr. Halász Pál püspöki tanácsos, szegedi esperes-plébános „A dogmatikus igehirdetés útjai" címmel mondott nagy figyelemmel kísért előadást. na szabad emberi lakóhelynek nevezni s megp' engedni azt, hogy emberek lakjanak a dohos, vizes, fertőző bajokat terjesztő odúkban. A! prevenció dvet legjobban az szolgálná, há ezek helyett a lakások helyett olyan házak épülnének Szegeden, amelyekben emberi lakást éé életkörülményeket biztosítanának a szegénysorsú rétegeknek. A lehetőség adva van: az OTI-tói a városnak kölcsönösszeget kellene igénybevennie s abból felépíttetnie a kívánt lakásokat, a megfelelő családi házakat. Az OTI elhatározta, högy a Mérey-utcában bérházat építtet s az ötlet annál is inkább kívánatos volna, mert n szegedi lakásviszonyok tudvalevően igen rószszák. A lakások kis száma mellett a már említett lakhatatlansági okok azt eredményezik^ hogy a betegek száma Szegeden szaporodik. Budapest-Debrecen—Pécs A megfelelő Családi házak felépítése melleit kitűnő kihasználható adottság volna a szegedi 1000 méter mélységből feltörő gyógyerejű víz kihasználása gyógyfürdőzési célokra széles tétegek számára. Lehetetlen nem hinni azt, hogy az OTI pénzének befektetésével ne lehetne a fürdő jelenlegi méreteit annyira kibővíteni.) hogy széles rétegeknek legyen kinase és áldása, A fürdő, a családi házak és a bérházak felépítésével az OTI és a város olyan szohlálls problémákat oldana meg, amelyek sok gondtól szabadítanák meg a várost és társadalmat egyaránt A fővárosnak óriási kölesönöket böösát rendelkezésére az OTI, Pécsett, Debrecenben é* még több más városban munkásnégyedeket létesített, csak Szeged az a város, ahol u OTI pénztárába befolyó összeg elvándorol Szegedről. Ma már a MABI — amely lényegében Budapestije lokalizált biztosító intézet —, külön Szegedi szociális Kérdéseket kell r egoldani az OTI szegedi millióival Konkrét tavaslatokat kell készíteni a budapesti központ számára