Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-12 / 132. szám

Izgalmas üldözés alán a Hlaozál-íéren elfogta!* a laüaréhhOnav (olvaláf (2 Bélmagyar ország munkatársától) Izgal­mai tolvajüldözés zajlott le szerdán a kora jreggeli órákban a Klanzál-tóren. A posta előtt Répás József ellenőrző körútját végző detektív felismert egy kisteleki rovottmultú napszá­most, akit a rendőrségre akart bekísérni. Az igazoltatott ember erre futásnak eredt és Csak hosszas üldözés titán sikerült a Klauzál-téren elfogni többek segítségével. Bugyi Tamás Zoltán-utca 16. szám alatt la­kó pipészsegéd két nappal ezelőtt jelentette a rendőrségnek, hogy kedden éjszaka az egyik vendéglőben megismerkedett egy férfivel, aki egy óvatlan pillanatban kilopta zsebéből taka­rékkönyvét• A lopást csak később vette észre ekkorra azonban már a tolvaj eltűnt. Bugyi elmondotta azt is a rendőrségen, hogy a taka­rékkönyv a postatakarékpénztárhoz volt kiál­lítva és 90 pengőről szólt. A feljelentés után detektívek figyelték a posta épületét számítva arra, hogy a tolvaj a pénzt igyekszik majd kiváltani. Szerdán reg­gel Répás detektív a posta előtt figyelmes lett Magyar János többszörösen büntetett előéletű kisteleki napszámosra. — Mit keresel itt? — fordult a detektív Ma­gyarhoz. A napszámos először elsápadt, majd dadogni kezdett, mire a detektív felszólította, hogy kövesse a rendőrségre. Magyar néhány lépést tett a detektiwel, majd hirtelen futás­nak etedt a Klauzál-tér irányában. A detektív üldözőbe vette és a Klauzál-téren sikerült el­fognia. Magyart ezután megbilincselve a rend­őrségre kísérték, ahol beismerte, hogy a taka­rékkönyvet ő lopta ki a cipészsegéd zsebéből. 'K takarékkönyvet megtalálták Magyarnál. Őrizetbe vették. Pikkéiallér és kihajtó óriási választékban vásárlási könyv nélktil kapható BECSEI Szeded, Klauzál tér 3. Minden este 9 órától Ma kétezer látogató érkezik Szabadkáról a Szegedi Ipari Vásárra Változatlanul nagy az érdeklődés a Szegedi Ipari Vásár iránt. Ezt bizonyítja az a bejelen­tés amely szerdán érkezett Szabadkáról, ahon­nan Csütörtökön újabb társasutazás érkezik, csütörtökön újabb 700 ember érkezik Szegedre. A szabadkaiak reggel 6 óra után indulnak a szabadkai állomásról és 8 óra körül érkeznek Szegedre. Ezenkívül még kjb. 1500 szabadkai lá­togatóról érkezett jelentés. Szerdán az iskolák növendékei és a katona­ság csoportos látogatása tették színessé a kiál­lítás területét. ^ Az Országos Dankó Pista-Társaság esütör­fcki díszhangversenyére a színház a félárú uta­zási igazolványok tulajodnosai kedvezményes jegyet válthatnak. Kedvezményes jegy váltásá­ra jogosító szelvény ingyen kapható a vásár fökapnja előtt. A vásár vezetősége kéri mindazokat, akik­nek kiadó lakásuk van, jelentsék be a vásár fő kapujánál felállított tájékoztató kirendeltség­nél Szombaton adják ki az iparosok Szent Isl­*fán-serlegét. Szombaton dr. Tóth Béla helyet­te* polgármester elnökletével ül össze az ipar­testületi elnökség tagjaiból alakult zsűri, hogy a Iegszorgalmasabbuak ítélt ée a legszebb ered­ményeket felmutató szegedi iparosnak kiadja egy esztendei birtoklásra a Kereskedelmi és iparkamara által alapított Szent T«*viv.»0r­leget. | A HÍRES BUDAPESTI SZÓRAKOZÓHELY | SZENZÁCIÓS MŰSOR! TÁNC1 g 10 RAGYOGD SAIiGHAY-GIRL Dlr„trlc<: La Bella Novotha Bndapest, Horthy Mlk!ó« nt W). itt II. Míímm occ&ászáb a daaihi Uasiély&ati Di. Boái Jenő- vztfyedi 673-i^axaatá emlékezése tyy- 1& év előtti audenciáia Hollandiában (A Dclmagyarország munkatársától) Két nap előtt eltemették Doornban IL Vilmos volt német császárt Egy darab történelem szállt sirba Hol­landiában a ílohenzollern-ház fejével. A volt csá­szár halálával kapcsolatban érdekes felelevení­teni azt a látogatást, amely 1923. november 28-án történt Doornban. Dr. Baár Jenő ny. főszolga­bíró, az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztárának ügyvezető-igazgató­ja jelent meg a volt német császár előtt 70 per­ces audiencián. Most, 18 esztendő multával is, meghatottan De­szél erről az audienciáról Baár Jenő igazgató. — Családi látogatásra utaztam 1923 novembe­rében Hollandiába, Mariiba. Ettől a kisvárostól 2 és fél kilométerre fekszik Doorn. Egy társaság­ban érdeklődtem a volt császár felől és egy volt udvari ur utján puhatolództam, vájjon a volt uralkodó fogadna-e? Éppen akkoriban váratlanul hazatért a volt trónörökös és ez a körülmény a császárt erősen felizgatta, tele volt aggodalom­mal a fiáért és Németországért. A fia elutazása óta senkit sem fogadott, Ferenc József arcképe a császár íróasztalán — Meglepett tehát — folytatta Baár igazgató w -, amikor puhatolódzásomat követö napon laká­somon megszólalt a telefon és a császári Hof­marschallamt keresett azzal a felszólítással, hogy lehetőleg még a délelőtt folyamán jelentkezzem. Autóval öt perc múlva már ott is voltam. A je­lentkezés abból állt, hogy egy könyvbe nevemet, foglalkozásomat, lakóhelyemet beirtam. Távozó­ban voltam már, midőn udvari hivatalnok lé­pett hozzám azzal, hogy a esászórné is fogadni kíván és kéri jelentkezésemel Elém helyeztek egy másik kis könyvet, ide is be kellett irnom az ada­taimat. Közölték azután velem, hogy az udvari audiencia napjáról és órájáról majd értesítést kapok. Két nap mnlva telefonon értesítettek, hogy a császár és császárné november 28-án délelőtt háromnegyed 12 órakor fogad. _ A fogadás előtt az udvarmestertől kaptam információt, hogy semmiféle ceremóniának nem leszek alávetve. Előbb a császár, utána a csá­szárné fogad. Mindkét helyen addig maradjak, míg az audiencia befejezését a felségek nem jel­zik. A megszólításnál a »Majcstat« címzést kell használni — Az udvarmester bevezetett a császári kis fogadóterembe, megkínált hellyel, hogy ott vár­jam be a császár megjelenését. Körülnéztem. Az első, nekem nagyon kedves dolog, amit észrevet­tem, a mi jó öreg királyunknak, első Ferenc Jó­zsefnek az arcképe volt a császár íróasztalán... — Alig nralt el pár perc, midŐD az udvarmes­ter nyitotta az ajtót és mesrjel®"* Vilmos császár. Mély meghajlással köszöntöttem, majd midőn hoz­zám érkezett, kegyességét kezdtem megköszönni, a császár szavamba vágott a legbarátságosabb mosolygó arccal. Kemény kézszorítással üdvö­zölt, leültünk és megindította a társalgást. Alak­ja, tartása a régi volt, szeme élénk játékn, tekin­tete friss, nyilt. Az évek múlását csak a haj őszü­lése Jelezte. Szürkésbarna zakkó volt rajta. A császárnő _ Nem telt el öt perc sem, mikor belépett a terembe a császárné, kedves »guten Morgent kö­szöntéssel Felálltam, a császár elébe ment Kö­zeledtek felém, a császár bemutatott. A császár­né kezét nyújtotta kézcsókra, miközben est mon­dottat — Hallottam, hogy talán nehezen megy a lép­csőkön, ezért én jöttem le, hogy a lépcsőn való felmenttől (uezktméljem .«• — Informálva voltak ugy látszik, hogy hábo­rús rokkant vagyok — folytatta emlékezését Baár igazgató. — A társalgást a császárné indította meg új­ból és hollandiai impresszióim iránt érdeklődött. Azután a holland művészetről, történelemről, • magyar, német és francia művészetre, történelem­re tértünk át, azokkal összefüggésben sok min­den kérdésről folyt a legnagyobb közvetlenséggel mindhármunk részvételével a beszélgetés, Vilmos császár és a magyar főszolgabíró — Sok mindenről folyt még szó, a beszélgetés fonalát a császár egyszerre megszakította és igy szólt: nem is tudom, mennyire nagyrabecsüli ö * magyar főszolgabírói kart Elmondta azután, hogy a világháború előtt Pécsett járt Frigyes főher­cegnél vadászaton. A főherceg a bucsudiner előtt megkérdezte, megengedi-e, hogy a mohácsi főszol­gabírót is meghívhassa. Ugyanis, mint Frigyes főherceg mondotta, a mohácsi főbiró volt meg­bízva a vadászat idején a biztonság fenntartásá­val és ennek érdekében sokat fáradt. Megemlítet­te azt is, hogy a lőbiró 30 embert őrizetbe vett a vadászat idejére. A császár engedélyezte a meghívást. A di­ner után kereste az alkalmat, hogy a főszolga­bíróval beszéljen. Megkérdeztem tőle — mondot­ta a császár Baár Jenőnek a visszaemlékezés so­rán —, hogy valóban lezárf-e 30 embert ott tar­tózkodásom idejére? A főbiró válaszolt: — Jelentem alássan, igen. És pedig 32 embert. — Na és miért? — kérdezte a császár. _ A lezártak az utolsó évben kihágással ter­helték lelkiismeretüket, legtöbben vadorzók, fegy­verük van. És nehogy éppen ott kerekedjen ked­vük vadászni, ahol Felséged vadászik és valami­lyen zavart csináljanak, helyesebbnek találtam, ha biztonságba helyezem őket. A császár tovább érdeklődött: — És lehetősége volt önnek arra, hogy amed­dig a császár vadászik, 32 embert erre az időre lezárjanak? — Erre az én főszolgabíróm visszalépett egy lépést — folytatta Vilmos — és igy felelt: — Felséges Uram, ha mi mindig csak azt ten­nénk, amit a rendelkezések szigorú betűi monda­nak, nagyon sok ostobaságot követnénk eL — Tudja, magamon kívül voltam _ beszélte a császár. Ezt mondtam a mohácsi fflbirónak: t Két éve keresek egy olyan embert Német* országban, aki igy gondolkodik; aki ahol szük­séges, nem ragaszkodik a betűhöz, annak értel­me szerint és ugy jár el, amint a szükség és 4 helyzet előírja. Ha ön német állampolgár volna, azonnal kinevezném kancellárrá... — Hát ezidő óta vagyok a magyar főszolga­bíróknak nagy tisztelője — fejezte be a császár a visszaemlékezést Hetven percig tartott Baár Jenő audienciá­ja a volt német uralkodónál. Mielőtt a császár és hitvese elhagyták volna a fogadótermel, a volt uralkodó igy szólt: — Még egyet főbiró nr: üdvözlöm a magyaro­kat! Baár Jenő Kárász-utcai lakásának falán kél fénykép függ: a volt német császár és hitvesének dedikált fotográfiája. Baár Jenő kapta tőlük * doorni audiencia emlékére. Kansá0i Ram es Líhőrguár tulajdonos: KUCSKA MIHÁLY felhívja L t vevői figyelmét arra, ho«y meg­rendeléseiket telefonon is eszközölhetik. Te­lefon 29-33. A telefonköltségei visszatérítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents