Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-08 / 129. szám

utálláláz iáuia arest lélek re i i ni?' isodik en a® iérk«I, 7A a páss-p** ibory n M»' rásí yaffl iskoláid ák, 9 ével szőlei' •gyVef i érett' en ** íllap0 in M is s Iet^ 38 < ő k^ .ól ^ tá' ttí UJA A i -tárj fcarragf György: A tengerek szabadsága A mult világháborúban a »tengerek szabadságnak* jelszava volt az amerikai háborús párt -.gyik legátütöbö ereje és leggyakrabban hangosított tétele, amelynek megvédése érdekében az Egyesült-Áramoknak be kell lépniük a badvise% soréba. A Wilson által hirdetett »uj rendt lé"yeges tartozékát jelentette a tengerek szabadágának biztosítása és javarészben ezzel indokolta meg az egykori elnök az amerikai közvélemény előtt az USA hadbalépését. Most ismét a tengerek szabadságának kérdé<ét tartja napirenden a beavatkozáspárti amerikai sajtó, ismét ez a hatásosnak látszó jelszó, amelynek jegyében az USA egyre inkább belebonyolódik az Atlanti-óceánért folyó csatába. Az "jságok hasábjairól, népgyűlési pódiumokról és a rádió mikrofonja mellől ez a Jelszó bevonult Hár a Fehér Háziba is és Roosevelt május 27-iki 'kandalló melletti csevegésében* már előkelő he'yet fpglalt el. Az elnök e beszédében ugyanis meket mondotta: »Ujra megszilárdítjuk a tengef»k szabadságáról szóló ősi amerikai doktrínát*. Eíze! ismét hivatalos programja lett az amerikai Politikának a tengerek szabadsága, ugy, mint 1917-ben. Mivel es a doktrína ismét sarkalatos tétele tol USA világpolitikájának és küszöbön álló nagy határozásait a washingtoni kormány e tétellel fogja megindokolni és alátámasztani, érdemes kőtelebbről megvizsgálni a »tengerek szabadságától* szóló doktrína Jelentőségét, tartalmát és történetét Hugó Grotiustól Wllsonig '£ tengerek szabadságának, a mare libériám Övét előszór Hugó Grotius, a nagy holland nomSetközi jogász, a memzetközi jog atyja* fektette te 1620-ben megjelent »A háború és béke jogáról* eimft alapvető munkájában. Hugó Grotius szerint * nyilt tenger eommunis omnium, vagyis köztulajdon, minden államnak tehát joga van a nyilt tengereken szabadon hajózni, árukat szállítani, Hftlásuni stb. és ebben a tevékenységében más ál'am nem háboríthatja. Érdekes megjegyezni, hogy a holland nemtotközi jogászok és diplomaták voltaképpen Anglia ellen alkották meg a mare liberumról, a tengerek szabadságáról szóló tant, melyre való hivatkozással Roosevelt biztosítani akarja Anglia számára az Atlanti-óceánt. Anglia ugyanis éhben az időben a XVII. század elején veti meg ' tengerek feletti későbbi korlátlan uralmának 'lapjait és fokozatosan kíméletlen eréllyel' szorítja vissza a tengerekről riválisait, elsősorban .Hollandiát, majd Franciaországot és Spanyolországot. Sorban semmisítette meg a nagy spanyol Armadát, a holland és francia hadiflottát, és a tengerek szabadságának elvével szemben megszerzi X tengerek feletti teljes ellenőrzést. Ebben «z időben keletkezett az angol thalasszokráciát, tengeri uralmat büszkén kifejező angol himnnsz: •Britannia rule the waves* (Británnia uralkodj 4 habok felett!) A tengerek szabadságának elve ugy, ahogy Bugo Grotius követelte, nem ís valósult meg soha. Anglia megszerezte az elmúlt három évszázad Platt a legfontosabb tengeri támaszpontokat: Gibraltárt, Máltát, Ciprust, Szuezt, Adent, Singapore-t, * Hebridákat, Uj-Fundlandot, a délamerikai partok előtt Trinidadot, a Falkland-szigeteket, az afMadarász Csodaszép fülbemászó muzsikájú, pompás vidám tiroli filmoperett Szereplői: Slezák Leó, Theo L«ngen, Hant Moier, Martha Harell, lohannes Heersters a legvidámabb gondtalan hangulatba ringatják a közönséget. Régen volt ilyen sikerű pompás film. A legújabb Maggor és or/t niraűOh Ma és a következő napokon a S, S, T, 9 BELVÁROSI MOZIBAN Dijak: 2 drb ORION rádiókészülék, 50 drb OROM hapalack Az ORION-gyár a Szegedi Ipari Vásár alkalmával érdekes rejtvény-versenyt hirdet. A tudnivalók a következők: Ujabban az ORION-gyár már olyan höpalackokat is készít, melyekben nem 21, hanem 48 óráig marad melegen vagy hidegen a betöltött itaL A REJTVÉNY VERSENY FELADATA: próbálja meg eltalálni, hogy a 48 órás ORION böpalockban 48 óra alatt az 1 fokos és a 96 fokos ital hőfoka mennyira változik meg. i. Az átlagos két számot budapesti gyártelepünkön törvényszéki hites szakértő és kir, közjegyző állapították meg. Erről okiratot készítettek, melyet dr. Széchenyi István szegedi kir. közjegyzőnél letétbe helyeztünk. Az okirat a rejtvénvverseiiy helyes eredményét képező két számot is tartalmazza, tiziedfok pontossággal. A VERSENY RÉSZTVEVŐINEK EZT A KÉT SZAMOT KELL ELTALALNL A helyes számokat eltalálok (vagy ilyenek hiányábaD a legjobban megközelítő megfejtők) között az ORIOXgyár a következő 50 dijat osztja ki: t. dij: 1 drb 1 drb 3. dij: 1 drb 1 drb 3—20. dij: l—l 21-430. dij: 1—1 31—35. dij: 1—1 30—40. dij: 1—1 41—45. dij: 1—1 40—50. dij: l-l ORION 144-es kisszuper-rádió és ORION 48 órás, V, literes kőpalacK ORION 122-es Európa-vevő rádió és ORION 48 órás, SA literes hőpalack drb ORION 48 órás, yi literes hőpalack' drb ORION 24 órás. J4 literes különleges hőpalack drb ORION 24 órás, 1 literes hőpalack drb ORION 24 órás, literes hőpalack drb ORION 24 órás, 14 literes hőpalack drb ORION 24 órás. H literes hőpalack. Kísérelje meg ön is eltalálni a két helyes számot, hátha az öné lesz a helyes megfejtés! A pályázaton bárki résztvehet, aki a díjtalanul kapható pályázati szelvényt kitölti és ugyanott kitöltve átadja, ahol kapta. Ilyen szelvények kaphatók a Szegedi Ipari Vásáron, az ORIONgyár kiállításán, valamint a következő szegedi kereskedőknél: Adler Edényház. Tisza L'ajos-körut 38 Bach és Tsa, Kárász-utca 6 Szánthó József, Széchenyi tér 11. Bruckncr Eiemér, Tisza Lajos-kőrnt 31 Bruckner Testvérek, Tisza Lajos-körut 3t Csányi Antal, Feketcsas-u. 22 I)éry" Ede RT., Kiss-utca S Dudás drogéria, Széchenyi-tér 2'/«* Fonvó Soma, Kölcsey-u. 4 Hungária Edényház. Tisza Lajos-körut 55 Kelemen Márton. Kelemen-utca 11 Krier Rudolf, Klauzál-tér 5, Markovits Szilárd. Tisza Lajos-körut 44 Mihalovics György, Kárász-utca 9 Párisi Nagy Áruház, Kiss-utca 1 Sandberg Henrik. Szécbenyi-tér J7 Segesváry-drogéria, Kárász-utca 6 Szelei Károly, Kigyó-utca 3 Varga Dezső, Hid-utca Vidákovich László, Kárász-u. 15 Ugyanezen helyeken a rejtvdnyverseny dijai is megtekinthetők. A pályzatok átadásának batárideje: 1911 jw nius 16.-a, délelőtt 10 óra. A pályázatok a fenti helyek bármelyikén leadhatók. Az eredményt és a nyertesek névsorát a szegedi napilapokban folyó hó 17-én tesszük közzé, de megtekinthetők a fenti kereskedők kirakatában is. A dijakat kizárólag postán küldjük meg a nyerteseknek. írjon tehát a pályázati szelvényre pontos és olvasható cimet. Vegyen részt a pályázaton! —• Sok szerencsét kivó.n az ORIO N-G YAR rikai Jóreménység fokát, a perzsa öbölbeli Bahrein szigeteket stb., a maga érdekkörébe vonta a Dardanellákat őrző Törökországot, az Égeitengeri szigeteket, Ivétát birtokló Görögországot és igy a világ minden fontos bajóutját békéljen és háborúban ellenőrizheti. Érthető, hogy a' tengerek szabadságának elvét a múltban mindig Anglia ellenségei hangoztatták a XVII. századbeli Hollandiától, Napoleon Franciaországán át, a világháborús központi hatalmakig és a fasiszta Olaszországig. Angliában és Anglia szövetségesei csak azóta hívei a tengerek szabadsága elvének, amióta megjelentek a világháborúban a nemet tengeralattjárók, a mostani háborúban pedig a bombavető repülőgépek, amelyek nagy mértékben veszélyeztetik a brit hajóutak biztonságát és az angol blokád ellenében egy Anglia elleni blokádot valósítottak meg. Most, mikor Roosevelt éppúgy, mint Wilson. ismét az amerikai politika tengelyének tette meg a tengerek szabadságának elvét, nem érdektelen felemlíteni, hogy ebben a kérdésben támadt ellentétek miatt egyszer már hadat üzentek az Egyesült-Államok Angliának. Ez a napoleoni háborúk idején történt, mikor Anglia magára hagyatva élctre-halálra birkózott a Napóleon által Anglia ellen cgyesitett Európával. Anglia a trafalgarl tengeri csata után megszerezte a tengerek feletti uralmat és akkor is, mint most megakadáI

lyozta, hogy az európai kikötőkbe engedélye nélkül hajók futhassanak bc. A Chesepeaka amerikai hajót is ágyulövésekkel kényszeritcllék az angol hadihajók arra, hogy tűrje a hajórakománynak az angolok által való átkutatását. Ar akkor még fiatal Egyesült-Államok kormánya Jefferson elnökkel az élen ragaszkodott a rírccdoin of the sea*, a tengerek szabadsága el* véhez, mint az amerikai demokrácia egyik alap* vető doktrínájához és az angolok eljárása miattmellyel lefoglalták a Chesepeake-ot, a washingtoni kongresszus 1811-ben a »tengerek és a kereskedelem szabadságának* érdekében hadat üzent Angliának, effektív háborúra azonban nem ke* rült sor. Szeszélyes játéka a történelemnek, hogy 1917 áprilisában ugyancsak ezzél az indokolással üzente meg a korlátlan tengeralattjáró háborút folytató Németországnak a háborút Woodrov Wilson. Az elnök, aki a Lusitania elsüllyesztése után nyomatékosan hangoztatta állandóan a mare liberum elvét, ezzel a jelszóval kísérelt meg békét közvetiteni az ántánt és a központi hatalmak között 1916-ban. A tengerek szabadságának jelszavával küldte e békemisszió elvégzése érdekében Európába bizalmasát, 11 o n s e ezre9-1K nauI a, 29 ezer emöcr tapsolta meg Pá ser Antal miuden eddigit felülmúló macvar filmjét ANDRÁS I Ma 3—5—7—9 órakor Korzóban m* SZÉCHÉNYI MOZI Vasárnap 3, 5, 7, 9 hétfőn 5, 7, 9 A remek vadnyugati regény! CISCO KID, a prérik vidám kalandora uj csatára, uj szerelemre indul CISCO és a LADY Izgalom, romantika, fovasbravur, tangó és revolver. CESAR ROMERO. MARJORIE WAEWER, VIRGINIA FIELD Szenzációs Kiscrőniüsor! Világhiradókban: hogyan készülnek a JU-óriásgépok, harcolnak az ejtőernyősök, és »Vadnyugati szccrlcni* és " »Az USA hadiflottája*