Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-04 / 125. szám

4 DÉLMAGYARORSZWG SZERDA 1941- JUNIUS 4. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG NYILASROHAM A KATOLICIZMUS ELLEN cimmel Nyisztor Zoltán irt sokak felé figyelmeztető cikket a Nemzeti Újság pünkösdi számában. A Rerum Novarum jubileumának ünnepén — irja — megérezte ennek jelentőségét mindenki és a polgári lapoktól le a szociáldemokrata Népszaváig mindenki talált egy meleg szót vagy elismert) gesztust XIII Leó és rajta keresztül a papság és a katolikus egyház iránt. Ezt az egyetemes magyar harmóniát — nem először és nem utoljára — csak a nyilasok zavarták meg, akik olyan szervezett és dühös rohamot indítottak az enciklika ellen, mintha legalább is legnagyobb ellenfelükkel állanának szemben. Akiknek Írásaikat el kellett olvasnia, az mint a természet csodáját állapíthatta meg, hogy élőt nem lehet annyira gyűlölni és üldözni, mint ahogy nyilasaink egy halottat és egy emléket gyűlölnek és üldözőbe vettek I »Az utcai verekedésekre emlékeztető nyilas irodalomból* vesz ki ezután Nyisztor Zoltán néhány idézetet, majd igy folytatja: »Nyilasaink körüllelkendezett érve élénk és mély bepillantást ad abba a hihetetlenül gyermeteg elgondolásba és lel kületébe, amellyel ők a szociális kérdés nagy komplexumát kezelik... A Rerum Novarum korszakalkotó jelentősége abban van, hogy egy pápa, tehát a világ legfőbb erkölcsi tekintélye nyúlt hozzá ahhoz a lelkiismerettel és bátorsággal, amelyre csak helyzeténél fogva is valóban csak egy pápa képes!.., Ugy látszik, a német mult feszegetése is csak arra való a »Magyarság« gályarabjainak, hogy Syllabuson és a vatikáni zsinaton keresztül meghurcolhassák és megvádolhassák a pápaságot és a katolicizmust... A nyilasok ez önkényes vádaskodásaiból és gyanúsításaiból legfeljebb annyi következik, hogy jelenleg Magyarországon ök a katolikus egyház leg konokabb és legharcosabb ellenségei, akik nemcsak az egyházi birtokkal állanak hadilábon, hanem a katolicizmus lényegével és legalapvetőbb dogmáival... Az álarc lebul lott — fejezi be cikkét Nyisztor Zoltán — « ha komor sejtéseink eddig is voltak, most mégis megrökönyödve és megborzadva nézünk bele ebbe a végleg eltorzult arcba!... ZORD IDŐK rovatban a Jelenkor legújabb számában Katona Jenő lapjában olvassuk az alábbi glosszát gróf Károlyi Imre ujabb jelentkezéséről: »A Magyar Kultura irja e «o rokat: A vészmadár, gróf Károlyi Imre újra megszólalt és a tőle megszokott elhamarkodott és kíméletlen ítélettel nyilatkozott a nemzetiségi kérdésben. Éppen ojvau hebehurgyán és bántóan, mint annakidején a földbirtok vagy az orosz kérdésben. A különbség csak annyi, hogy régebben fogadatlan prókátort okvetetlenkedései magyarnyelvű lapokban is helyet kaptak, most meg kellett elégednie egy kevésbbé olvasott idegen nyelvű lappaL Állásfoglalása érdemében nem érdekel bennünket, mint ahogy az egész ember sem érdekel. Csak mint kortünetet hozzuk fel, hogyan vannak a magyar közéletben vészmadarak, amelyek csak akkor boldogok, ha valami rosszat károghatnak a nemzet feje fölött. Csak feltüntetni, de nem használni akarnak a nemzetnek és minden tüntetésük abban áll, hogy különvéleményt jelentenek be a nemzet szinte egyetemes felfogásával szemben. Szerencsére most már a hivatalos hely is lecsapott az okvetetlenkedő grófra s néhány higgadt, bölcs mondattal odautalta, ahová való: a feledés legsö tétebb tornácaira./ JÁTÉK A TÖMEGSZENVEDÉLLYEL cimen vezércikket irt Figus-Illinyi Albert erdélyi országgyűlési képviselő kitűnő lapjában, a Szatmárnémetiben megjelenő Szamos-ban, telemelve figyelmeztető szavál a mai súlyos helyzetben izgalök ellen, akik »gonoszságból. lelkiismeretlenségből fakadó hazaárulással izgathatják a tömegszenvedélyt az effgülellenségre. a földalatti szervezkedésre*. »Nép boldogítók járnak az ország minden sarkában — irja —, szemünk előtt folytatják üzelmeiket és nincsen senkinek sem szava hozzá... A magyar kormány legsürgősebb programja a magyar föld kérdésének megoldása. A hatalmas probléma fokozatos meg valósítása eredményeket mutat és céltudatosan halad előre, hazáját szerető ember legfeljebb s tempót sürgetheti. Ámde a felelőtlen propaganda nem ezt csinálja, hanem papírral és ceruzával a kezében jár a nép kőzött és egy beiratkozás ellenében rögtön előjegyzésbe veszi az igénylést... Lelkiismeretes po lírikusnak azon fő a feje, hogy a vállalatok üzembentartása és a munkások dolgoztatása érdekében az anyagbeszerzés nehézségeit hidalják át a lehetőség határán belül, hogy a munkásosztály feje felől a katasztrófát elhárítsák, de ugyanekkor az izgatók a termelés folytonosságát zavarják olyan álomképek csillagtatásával, amelyeknek valóraválthatását ezer elháríthatatlan ok akadályozza. Minden oldalon elégedetlenséget, békétlenséget szítanak a nemzeti fegyelem és kitartás helyébe teszik ezt olyan időben, amikor a világ egyensúlya naprólnapra billen egyik mélypontról a másikra és beláthatatlan katasztrófával fenyeget, amikor a valóságokkal való fegyelmezett számadás az életet jelentheti a nemzet számára .. A politikai meggyőződés szabadságának nincsen nagyobb tisztelője, mint mi vagyunk, akiknek szabadságát két évtizeden keresztül elkobozták — irja sokfelé figyelmeztető jeleket leadó cikkében az erdélyi magyar közélet kiváló alakja és bátorszavu közírója —, de ezt • szabadságot nem szabad összetéveszteni az ország nyugalmát és létét veszélyeztető szabadonságal, ami visszaélést és jelen esetben hazaárulást jelent./ NINCS' MODERN SZÍNÉSZET ÉS NINCS ANTIK SZÍNÉSZET — mondotta a Színművészeti Akadémia évzáró ünnepségén Kiss Ferenc, a színiakadémia igazgatója beszédében. Színészet csak egy van: jó színészet — folytatta és ebben a megállapításban bizonnyal igazat ad mindenki a Kamara elnökének. Mint rohanó piszkos ár, ugy kapja el a mai fiatalságot a szószátyárkodás — folytatta beszédében a fiatal szinésznemzedék előtt. Van még egy gonosz és gyilkos áramlat az ifjú színészek között: a sztárkodás. A sztárság időleges állapot, szerencsés körülmények őszszejátszása, de meggátolja a fejlődést és megmérgezi a lelket A mi küzdésünk célja, hogy a magyar színészei tisztuljon meg. Ez nemzetnevelő és építőmunka lesz és nem rombolás... Ne kapjon el benneteket a gyors érvényesülés csalóka látszata Ne bízzátok e' magaiokat. csak bízzatok magatokban. Elvárjuk tőletek, hogy tiszta hittel, nemzeti szellemtől áthatott igyekezettel szolgáljátok a magyar színészetet — fejezte be tanitó szavait Kiss Ferenc a búcsúzó akadémisták előtt Cérnadváaiiáséri 45 napi foqhá* (A Délmagyarország munkatársától) A szeredi tőrvényszék uzsorabírósága dr. Novak •Tenő törvényszéki tanácselnök vezetésével kedden több árdrágítás! ügyben hozott, ítéletet. Csonka György 51 éves szegedi rövnlárúkereskedő ellen az ügyészség érdrágítás öímén azért adott ki vádiratot, mert március 8-án két -spulni cérnáért 92 fillér megállapított ár helyett 2 pengő 56 fillért kért. Az árdrágítással vádolt kereskedő ártatlanságát hangöztatta, a kihallgatott tanuk ellene vallott aki A bizonyítás lefolytatása után dr. Nagyághy Géza, a vádat képviselő ügyészségi alelnök stílyos büntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A törvényszék a vádban mondotta ki bűnösnek és 15 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint Csonka A cérna drágítást olyan időben követte el. amikor egyse rövidárúeiKkek beszerzése nagy nehézségekbe ütközött. Az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be Kúriához. Tejdrágitásért kerültek az uzsorabíróság elé Ménesi Sáudorné és Lalzkó Istvánná kistele^ kávóki mérők. A vád szerint április 10-én Kisteleken a tej literjét a megállapított 24 filléré® ár helyett 30 fillérért árusították. A törvényszék 20—20 pengő pénzbüntetést szabott ki. Harminc pengő pénzbüntetést szabott ki uzsorabíróság Juhász Istvánná 51 éves kisteleki asszonyra, mert a kisteleki piacon a szem** tengeri kilóját 25 fillér helyett 30 fillérért árulta. Fischer Ferenfcné sándorfalvi napszám0® ugyancsak tengeri drágításért került a bíróság elé. Fischer né április 22-én 19 pengő 20 tiUéf megállapított ár helyett 25 pengőt kért egy zsa tengeriért. A törvényszék 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. Május 2-án a kisteleki piacon a teendőről tettenérték Czeigerschmidt István gazdálkodót amint 20 pengő helyett 25 pengőt kéft egy zsa tengeriért. A törvényszék jogerősen 60 f>e*' | gő pénzbüntetésre ítéltet4z döntött uísxeqedi sUand dtenbe U tneg-Uezdadötí yUmUasdUoAe a tivzai stMHdétet (A Déhnagyatország munkatársától) A pünkösdi nyári meleggel együtt beköszöntött Szegedre a fürdőszezon is. A Tisza szegedi partján felsorakoztak a osónakházak, némelyik agyán még ebben a hirtelenül jött forró nyárban is a téli kikötőben nyugszik, várva azt, hogy a Tisza vízszintje lejjebb apaejjon s a csónakházak átjussanak a híd alatt. Az innensőparti fürdőházak és a túloldali SzUE teljesen megteltek pünkösd másnapjánElső nap az eső és a szeles idő miatt csak egykét merészebb vállalkozó kereste fel a fürdőket a másnapi meleg azonban már ezreket csalt ki a Tiszára. Zsúfolásig megteltek a tiszai házak, csak a túloldalon volt Csend, ott, ahol más esztendőkben a város partfürdője várta a vendégeket Az idén február óta tartja u Tisza a szokatlanul nagy vízmagasságot. Az egész partfürdő területe. a Tisza újszegedi partja víz alatt áll- A kényszerhelyzet voU^ ® város mán arra gondolt, hogy átmenetileg szegedi oldalon rendez be partfürdőt, erre ban újabb fedezetet kellene találni. Tartja gát azonban az a remény, hogy a Tisza ^fu osak lejjebb húzódik a akkor rövid idő 0 rendbe lehet hozni a strandot, megkezdőd0 Újszegeden ie a fürdőélet Pünkösd hétfőjén megjelent ugyan a® ' .. szegedi oldalon is néhány elszánt osónak'1 ^ rögtönzött kikötőket létesítettek a Berla 0tt emlékműnél és a parfürdő vizbetemetkez^ fűzfái között. Nyolc fizető vendég kereste ^ a partfürdőt, ahol természetesen gondolni s eí° lehet egyelőre rendszeres fürdőéletre. Hoí^' vetőleges számítás szerint mintegy 8—9000 0 ber fürdött és szórakozott a SzUE uzsodáJ® és a tiszai fürdőkben pünkösd másnapi^0' H magyar könyvnap minden könyve besierejiidf a szűkíts honvueshoEtiian (Mi i.) is a htfnyusdiorhan a Mi-lírai. mm jun. i-h1