Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-20 / 138. szám
4 DEL M A rrnnroTíszÁo PÉNTEK, 1941. JUNIUS 20. önmaga felelősségére itt maradhat, a város azonban nem biztosíthatja számúkra a biztos azonnali elhelyezkedést. 'A belgrádi magyar Családok — értesülésünk SBéSfinT — nem maradnak Szegeden, noha. ide kértek letelepedési engedélyt. Kérték, hogy szeretnének a Bácskába jutni. Amennyiben azonban ezt nem lehetne rövid idő alatt elintézni, úgy a losonCi táborba utaznak. Legnagyobb részük bánáti születésű, rokonaik laknak Bánátban. Ma indulnak Losoncra, amíg biztosítják számukra a munka, lehetőségét. Ha iiaaraliii meöp, wiu hosszába ídOf mit mm* oHlionáióS: toiilosilson Betöréses lopási hár ellen ? fyand&k, panaszak, Wfnétifyck a makói Uatátáan KMdűfáteqiáeÁMk, a mduizU tnuiiit földek U a Montásut délé Uolló&t lUinélia színház Makó, junius 19. (A Délmagyarország utilnkatámátólJ Olyan KICSI a postakocsi, amelyik Makó utcáin nyargalászik, hogy az embernek az a benyomása- errefelé nem nagyon leveleznek az emberek Isten tudja milyen rég: időkből maradlak meg ezek a csöppnyi kopottzöld alkotmányok, mintahogy régmúlt időket idéz az a Makó utcáin gyakran látható embertípus is, aki gumibéiésü Zsinórral erősiti a kabát hajtókájához a kalapot, nehogy a szél nemkívánatos távolságra sodorja a fej tetejéről. És régiek itt az épületek — modern vonalú házat aiig találni Makón. Valami szép, ódon hangulat van a levegőben, ami lassan eltűnik már a városainkból. Csak egy valami változott itt meg, csak az nem a régi már: az emberek, a gazdák és cívisek. Egykor híres volt arról a város, hogy végtelen, derűs nyugalommal tudta nézni a világ folyását A Korona-szálló előtt keresztbefektetett lécek zárják el a járdát, közvetlenül a járda mellett az árusok bódéi és sátrai sorakoznak, kijjebb már a kocsiút forgalma bonyolódik le s a makói ember hallatlanul nyugodt idegekkel kerüli ki mindezt, mintha természetes lenne, hogy ott kell lépkednie sietős utja közben, ahol éktelen zörgéssel baktatnak a szekerek a kocsiút macskakövein. Tehát nem az idegekkel van baj Makón. Ócl a nteageiiazo a városháza lolqosoian Legutóbb a megyeházán asszonyok és férfiak küldöttsége jelent meg és nem az általanos helyzettel indokolták a panaszokat, hanem azokkal az egyes intézkedésekkel, amelyek szerintük a polgármesteri hivatalban láttak napvilágot A megye főisfánja: Fejér Miklós mindent elkövet, hogy a kormányzat intencióinak megfelelően a legmeszSzebbmenő szociális munkálkodás folyjék, a gazdabajok és a város lakosságának nehézségei a lehetőség szerint megszűnjenek. Egyre szaporodtak a küldöttségek a megyeháza folyosóján. Számtalan akta született már ezeknek nyomában. Főleg azt panaszolják a makóiak, bogy akkor, amikor sürgős nagy kérdések vannak szőnyegen, akkor a polgármesteri hivatalban és közvetlen környékén apróságokkal bíbelődnek. Amikor Endre László pestmegyei alispán világirahozta ismeretes fürdőintézkedését, akkor Bécsy Béla makói polgármester is azt a tervet vetette fel, hogy megtegye-e az indítványt * marosparti stranddal kapcsolatban. A józan makói lakosságot nem érdekli a tervek és hozott intézkedések időszeritett vonatkozása; csupán annak a véleménynek ad kifejezést, hogy ezalatt fontosabb kérdések várnak megoldásra, amelyeket nem lehet dűlőre vinni 0 partfürdő megrendszabályozásával. Aztán azt is mondják, vannak hozzáértő keresztény szakemberek is Makón, miért nem azok kerülnek a kijelölt listára? szüntelen veszedelem: o víz A makói néptől különben is távol áll, hogy agynevezett nagy politikával foglalkozzék. Embernek, testvérnek tart mindenkit, aki dolgozik, Vagy dolgozni akar, nem varrja hozzá semilyen jelszóhoz * maga mnnkáját. Ezért nem tud semmi olyan mozgalom gyökeret verni Makón, ami a dolgozó emberrétegek közé kiván éket nyomtri Nem politizál s ebben van politikai bölcsessége. Ahelyett * föld Hlé lordul, mert a földet nagy veszedelem fenyegeti itt is, éppúgy, "töt szerte Mindenütt viz lepte el a földeket, ez ellen kell minden erővel védekezni. A termés tavaly is gyenge volt. Nyugalommal nézik a gazdák, hogy az idén nem kezdhetik meg az aratást, mint a jó esztendőkben, Féter-Pál ünnepe táján: három hét is beletelik, mig megérik a száronülő gabona s rendeket vághat a búzatáblákon a kasza. S ami még a búzánál is fontosabb: a kukoricát nézi aggódó szemekkel a makói gazda. A kukorica teszi lehetővé errefelé nagy tételekben divó állattenyésztést, disznóhizlalást, baromfitenyésztést. — A buza a megélhetéshez szükséges, de a kukorica az egész élettel összefüggő probléma — mondta nekünk a város életének egy kitűnő ismerője. a knkoricának, a »török búzának* idei termése jónak igérkezilc csakhogy feltétlenül kellene még száraz, szép napos idő. A vizet nem tudták levezetni. a képviselőtestület ülésein számtalan felszólalás ismétli mindig ezeket a bajokat, bár a képviselőiestület tagjainak nagyrészéből eltűnt az önállóság, az egyéni kezdeményezés. Teljesen nyilt képet senk' sem ad a való helyzetről; a rózsaszínű ábrándképek festése pedig nem nem segit. Igen sok belátásra, bölcsességre és helyesen értelmezett erélvre lenne szükség ebben a városban, bogy a lehetőségekhez képest orvoslást nyerjenek a mindgyakrabban ismétlődő panaszok. A panaszok egyformán elhangzanak a vármegyeház előtt csöndes pipaszó mellett s a Korona-szálló előtti téren, ahol naponta összeül a »parasztparlament« s megvitatja a vízveszedelemmel, a terméssel és egyebekkel összefüggő kérdéseket A kultúra göranügos utja Azt mondja egy makókörnyéki közmondás, hogy a a vidék Makóra jön eladni és Szegedre megy költeni*. Ha ennek a közmondásnak csak részben lehet is igazat adni, mégis felvetődik önként 0 kérdés: mi az oka annak, hogy nemcsak a vidék, hanem maga a belső városi lakosság az értelmiségi réteg is elmegy Makóröl, ha valamit látni, vagy hallani akar? Hiszen valamikor Makón virágzó kulturális élet folyt: világhíres művészek hangversenyei, nagynevű festők és szobrászok kiállításai, kiváló irók felolvasásai vonzották a helybeli előadótermekbe a város lakosságát, nem is beszélve arról, hogy a makói színház nem egy nagy siker otthona volt- Ma mindez eltűnt a város falai kőzöl. A polgármester elhatározta, hogy lebontatja a Színház épületéi s majd az uj Hangyaházban tartat előadásokat Kimondotta. hogy a színház épülete rossz éa összedöléssel fenyeget A képviselőtestület ki is mondotta az indítvány értelmében a lebontás szükségességét, a belügyminisztérium és a kultuszkormány azonban megsemmisített® a határozatot A kultuszkormányzat részéről szakértő vizsgálta meg az épületet, megállapította, bogy a falak 90 centiméter vastagok, összejőléssel nem fenyegetnek, csupán a tetőt kell megjavítani, mert a lyukakon becsurog az eső. A kultuszkormány 12.000 pengőt utalványozott ki annakidején a színház rendbehozatalára, a képviselőtestület pedig megszavazott további 10.000 pengőt. Mivel azonban a színház nem a városé, hanem a negyven éves múlttal rendelkező gzinpártoló Egyesületé: kézenfekvő, hogy a mai körülmények kőzött ellentétek merültek fel az egyesület és a város között A viták vége az tett. kegy » képviselőtestület visszavonta a maga 10.000 pengőjét A színházat azonban esak abban az esetben veheti át a város a kormányzat intenciói szerint, ha a szükséget javításokat már elvégezte. így tehát — mivel jelenleg még nincs a birtokában _ nincs joga lebontani sem. Hogy lebontathassa — először ki k«B javíttatnia. A javítások ugyan alig kerülnének félezer pengőbe, de azért niég ma sem kezdték meg A kultura szekere ilyen körülmények közéti igen nehéz utón baktat Makón. (maro»J Beomlottak egy éoiitő SiSz falai a Zártta~uicábsn fl munkások szerencsére nem sérültek meg (A Délmagyarország munkatársától) Felsá városon a Kálmán-utcaba nyíló Zárda-uté® rendezése régi terve a városnak. Az utca rendezésének kérdését már több ízben szóvá tettéi az illetékes hatóságok előtt, a rendezésre azonban egyelőre nem került sor, mert több házal kellett volna lebontani, illetve beljebb Jól ni" A Zárda-utca kérdése most egy szCrenc* kimenteiű házbeomlás ügyével kapcsolatba" került ismét az illetékesek elé. A Zárda-utó® 13. szám alatti háztelken nemrégiben egy egf" emeletes ház építését kezdte meg Farkas Iiutt kőművesmester, építési vállalkozó. Az építkezés az alapozási munkálatok befejezése utl* rohamosan haladt, néhány nap alatt felemel®' magasságban elkészültek a falak. Az építk®' zésricl közel 20 munkás dolgozott. Néhány nappal ezelőtt a déli órákban hatalmas robaj verte fel az ntea Csendjét. J* épülő ház falai negyedrészben bedőltek. ' szerencsétlenség pillanatában az építkezésnél dolgozó munkások éppen ebédszünetet tartotta* ós így a beomlott falak nem idéztek elő tőnieft szerencsétlenséget• A törmelékek és a téglád* rabok csaknem elzárták a keskeny utcát, a tű* melékek elbordása, az úttest felszabadítása btk kat vett igénybe. A szerencsés kimenetelű bá* beomlás ügyében a vizsgálatot megindította) Elfogták a szenímlháfytelki betörés tettesét (A Délmagyarország munkatársától) Va*' mefő betörés ügyében fejezte be a nyomozá9* csütörtökön a szegedi rendőrség. Néhány naf pal ezelőtt Koczogán András Szentmihálytel®' 81. szám alatt lakó gazdálkodó jelentette a ponti ügyeleten, hogy lakását ismeretlen tett** feltörte. Álkulcs segítségéve] hatolt be a e*f bába, ahonnan a szekrényekből készpénzt ékszereket, aranyórát, arany nyakláncot, k darab aranykoronát zsákmányolt Detektívek mentek ki Szentmihálytelekf* ahol a betörés elkövetési módjáról megállaP tották, hogy a betörést egy más többízben f* lelősségre vont fiatalkorú bűnöző követte el * fiatalkorú bűnözőt előállították a rendőrség ahol beismerő vallomást tett Az ékszete* nagy részét a detektívek lakásán megtalál^ A fiatalkorú bűnözőt a rendőrség letart^ tatta. MAMIIT MENETREND érk. 9.45 SZEGED—KISKUNHALAS—KALOCSA 6.05 15.40 ind. Szeged, Széchenyi tér 6.51 — Arpádközpont — 16.59 Kiskunmajsa 7.40 17.53 Kiskunhalas pu. 8.33 18.40 Kecel 9.20 19.30érk. Kalocsa Budavári étt. ind. 6-05 6* Ű SZEGED—BAJA 6.55 16.40 ind Szeged. Széchenyi tér érk. 8.45 7.33 17.19 Alsóközpont 805 - 18.10 Kelebia -e 7.2® 845 - Mélykot. vasúti vend ~ —1901 Bácsalmás, Repp vend. <4° 9101930 Fekősientiváa 948 80.05 érk. Baja, Nemzeti suülo md.W»