Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-19 / 137. szám

f delmagyarorszag CSÜTÖRTÖK, 1941 június 19. OTT pénze olyan helyen nyerjen befektetést, ahol a törvény által előirt segítésen tu] fontos szociális kérléseket old meg. A városnak és az OTI-nale tehát minél előbb fel kell eleveníteni ezt az évekkel ezelőtt tett indítványt meg kell kezdenie a tárgyalásokat, ho^y aztán megkezdhessék közösen a munkáskislakások építését. A pénz igy nem vándorolna a budapesti központba, hanem Szeged szociális erdekeit szolgálná. átalánybiztositás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Szegedi Küldöttség hétnapos íanulntángittfa az összebombdzott Delgrádban ü belgrádi lanulmöngal eredméngc: 10 nfon halad a szegedi légoltalom (A Délmagyarország munkatársától) A magyar városok légoltalmának vezetői egymásután keresik fel Belgrádot, hogy tanulmányozzák a szerb főváros elleni légitámadások hatásait A mnlthetekben Szendy Károly polgármester vezetésével Budapest kiküldöttei jártak Belgrádban, az elmúlt napokban pedig Szeged légoltalmának vesetői kétnapos tanulmányúton szemlélték meg a belgrádi tanulságokat A 6zegedi küldöttséget dr. Tukats Sándor főispán és dr. Pálfy József polgármester vezették, résztvett d& Katona István tanácsnok, Horváth István tüzoltófőparancsnok, valamint a város légoltalmi ügyeinek több yezetője és a Légoltalmi Liga megbízottai. A szegedi küldöttséget három autó vitte Belgrádba, ahol két napon át a megszálló német katonai parancsnokság engedélyével megtekintették az április elejei irtózatos erejű német légitámadás ma is jól látható, pusztító hatásait. A szegedi küldöttség egyik tagja a belgrádi tanulmányút eredményéről a következőkét mondotta a Délmagyarországnak? — A két hónap előtti légitámadás hatása níég most is szinte teljes egészében tanulmányozható Belgrádban. Megtudtuk, hogy mintegy kétezer házat pusztítottak el a repülőbombák. Három, négy, sőt ötemeletes házakon keresztül vágódott a bomba, ezen épületek helyét ma már az égfelé meredző Csupasz falak jelzik, sok helyen nagy bérházak teljesen össze vannak rombolva, 6ok épületet a föld színével egyenlővétették a nagysúlyú bombák. Egész utcasorokat döntött romba a bombatámadás, a romok eltakarítása még most is folyamatban van. — A belgrádi bömbatamadásból Szeged számára értékes tapasztalatokat szereztünk a kétnapos tanulmányút során. Megállapították, hogy a kétezer rombadőlt lakóháznak több mint 70 százalékánál a pincék úgyszólván épségben maradtak és mindazok, akik a bombatámadás elől a pincékbe menekültek, nagyrészben megmentették az életüket, annak ellenére, hogy a belgárdi lakóházak pincéi nem voltak megerősítve. Ebből azt a következtetést vonták le Szeged legoltalmának vezetői, hogy Szeged II vidéki uriközöiiség fccévgdc botolj© ESPLANADE nag yszélloda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 88-40. Telefonok: 151-735, 151-738. 157-299. Szemben a világhirü Lukácsfürdővel és €sászárfürdővel, a Rózsadomb "Íján. — Teljes komfort, folyó metegviz, központi ffitéa. — a Nysgrt. pályaudvartól 1 kisszakasz távol ságra. a szálloda teljesen újjáalakítva, aj vezetés alatt álL elsőrangú cafb restaurant, pol gari arak. ölen1 Mohák pensióvat, vagy anélkfll légoltalma jó úton halad akkor, amikor a pincékben jelölték ki az óvóhelyeket. A belgrádi tapasztalat azt mutatja, hogy a pincék oltalmat nyújtanak a bombatámadás ellen. Errevaló tekintettel most még hatékonyabban fogjuk forszírozni, hogy a pincéket óvóhelyek céljaira alakítsák át. — Miniszteri rendelet értelmében azokban a lakóházakban, ahol húsznál több személy lakik, június egyig kötelesek voltak a háztulaj donosok a szükségóvóhelyet elkészíteni. Szegeden négyszáznegyvenöt olyan lakóház van, amelyre a rendelkezés vonatkozik. Az érdekelt háztulajdonosok legnagyobb része eledet tett a rendelkezéseknek. A csömöge KÖNYVEK <LOHR FERENC: A filmszalag utja Korunk legnépszerűbb művészetének legnagyobb tömegeket vonzó szórakoztatójának: a filmnek műhelytitkait ismerteti Lohr Ferencnek, a kiváló magyar filmszakembernek most megjelent könyve. Biztos kézzel, a teljes elméleti és gyakorlati tudással vezeti be az olvasót a film világába, sorra tárván fef minden titkát és problémáját. Elkiséri a film útját a forgatókönyv megírásától a felvevőgépig megismerjük a kép- és hangfelvétel legfontosabb szempontjait, a rendezés, a diszletépités, a kidolgozás különböző művészi és technikai kérdéseit. A könyv külön foglalkozik a keskenyfilmmel, a trükkfilmmel, a térhatású és tudományos filmmel, azonkivül a film technikai fejlesztésének lehetőségeivel. Utal a rendezés és zeneszerzés párhuzamára, ismerteti a kidolgozás, a »vágás* és az összeállítás fontos problémáit. Betekintést ad a nagy amerikai, angol és szovjetorosz filmmütermekbe s külön fejezetben foglalkozik a hazai filmgyártás lehetőségeivel. A szakembert és laikust egyformán érdeklő munka bizonyára kivételes népszerűségre számithat. A könyv értékét számos szövegközti rajz és képes tábla emeli. Megjelent a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában. Ára kötve 10 pengő. BERCZELI A. KAROLY: Uj o^asz költők riz a könyv ujabb dokumentuma annak az egyre fokozódó barátságnak és szellemi kapcsolatnak, mely a két nemzetet egymáshoz füzi. Berezeli A. Károly, a Szegedről elkerült ismert költő, aki az olasz orientáció első harcosai közó tartozik, az utolsó ötven esztendő póétáit kötötte csokorba, hogy megismertesse velük a művelt magyar olvasóközönséget. Köítő szólaltatja meg a költőket rendkívüli forma érzékkel s hozzáértéssel. A legnemesebb értelemben vett és az eredetihez mindenben hü ujraköltés Berezeli munkája. A kötethez Gerevich Tibor irt bevezető tanulmányt. A kiváló magyar műtörténész néhány oldalon öszszefoglaló képet nyújt a nagv újjászületésről, melyen Mussolini Olaszországa átesett Gercvieh szinte nyomon követi a századvég dekadens hangulatának fokozatos átalakulását Az Ízléses köny vet, mely az Egyetemi Nvomdnban jelent meg s a most meginduló BnTassi-Könwtár második száma. KontiiÍv Béla illusztrálta, a római iskola egvik legtehetségesebb fasja aki a maga formanvelvén bár. mégis a mai olasz szettemnek megfelelően egészítette Ja rajzjjvaJ. & szépen., gördülő . versekeL. A lcigénytelenitctt, főleg méregdrága 9Ut korában, amikor Piros néni, a gájsic-asszony reggelenként nem ébreszt fel, mert b« tudja dugni a zsemlyét a kulcslyukon is. hasznos ta* nácsokat kapunk, hogy a tavaszi hagyma nöld* jéből milyen izes vezérételt lehet készíteni} legendák keringenek arról, hogy különféle számozott és szolgálaton kívüli királyok menynyire rajonganak a retek leveléből készült tortáért, bogy a lapulevélben több a vitamin^ mint három holdnyi paprikatermcsben, (nem beszélve az aszalt káposztatorzsa életmesp hosszabbitó erejéről); szive hölgyének spe* nótcsokrot köt a szerelmes ifjú — el se hiszi a mai generáció, hogy a század elején tizein nyolc koronáért elsőrendű ebédet és vacsorál kapott az ember egész hónapon ál a Kassba®, Maga a vendéglő és a kávéiráz (szállodája akkor még nem volt), a főváros lnxushelyeinél különb, Kass János pedig utolérhetetlen szak* ember, amellett tökéletes gentleman, aki ide* geneknek igy mutatkozott be: — Niek, a kocsmáros. Művészi álnevét a Ripp van Winkléböl Ml* te. ^Vagy a Corncvillei harangokban van es • szerep? Olyan régen mellőzi a mai szinésná az egyébként sem neki való Planquette-ep®* rettekét, hogy sok más minden során ezt is el* felejti az ember.) A Kass-féle ellátás kielégíthette a legravá* szabb életmüvészeket is, a konyhára öreg Jánosunk felesége maga vigyázott, az Izek, zamatok ma is visszajárnak álomlátóan a szánk)* ha, mikor aggódva tünődünk a sorvadásba esett vendéglői adagok jövőjén. Szép asszonyra mondta egyszer valaki, tekintetének költészete mindenkit meghódít Kassné tekintetének is volt költészete, hogy sóvárogva versenyeztek az ország járói, itt ettek-e jobbat, a kassai Schalkház-ctterembeu, a debreceni Bikában, a miskolci Böeögöbca, vagy a szombathelyi Sabariába? Ezek voltaH a gaurmet-k szemében az asztal arisztokr** tái. Mert hogy nem a legutolsó az asztaLpoá* zise sem Kassáénak volt egy kegyeletes napja. Ede®, anyja halála fordulóján összeválogatott • vi* rosban ötven koldust s azokat megvendégelte. Pazar volt a látvány, még pazarabb a meni* A sok mosdatlan, szánalmas külsejű alaK sörön kezdte, aztán jött a raguleves olyan rü betétekkel, hogy megállt benne a kanál. Na higyje senki, hogy erre paprikás következett. Hogyis ne! Vesepecsenye, borjuszclet, karma* nádli. hogy válogatni lehessen benne. Azon* ban nem válogattak, nekiestek valamennyi árnyalatnak. A finom körítések, saláták tömege csak ugy tornyosodott, még galuska is volt, mert akad, akinek ez a szenvedélye. Általában szerettem volna bármit látni, amit nem ettek volna meg. Borból a legjobb asztalit kapták, a szódé* vizből nem fogyott el semmi. A torták közelharcban tűntek el. még a magukkal hozott tarisznyába is jutott a maradékokból. Azt el kellett vinniök, nem titokban csinálták. Már danolásztak feketekávé mellett, egy* szerre beszélt a sok asszony, de épp ugy ivott és incselkedett is, az áldott lelkű Kassné maga vigyázott rá, hogy ne legyen senki elégedetlen, mikor a legtoprongyosabb koldus kD sompolyog utána a konyhába. Naccsága kérem... _ Mi az bácsi? Hiányzik valami, vagy nem volt jó az ebéd? — Dehogy se volt Jó, csak azt szeretném tudni, hogy csömögc nem lösz? flVnfi Füstölt fejláb kapható kilogramonkénl 1*40 P. .rban a Pick szaf'mt^yár Felsfftiszapart 12*. elárusító helyén. ooi