Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-06 / 102. szám
ti Vasárnap megkezdfidütt Majtényi Béla vallásbölcseleti szemmaruma (A Dclmagyarország munkatársától) Nagy érdeklődés mellett nyilt meg vasárnap délelőtt -Majtényi Béla. hiltanár vallásbölcseleti szeminariuma a Katolikus Házban. Intcllektuellekí>öl álló közönség k te úr te figyelemmel a széleslátókörü hiltanár fejtegetéseit és érdekes magyarázatait. amelyekkel » vallásbölcselet mélyebb elgatuloiáfeaihi vc^oue hallgatóságát. Majtényi Béla vallásbölcseleti szemináriuma hézagpótló vállalkozás, mert éppen az elvont tudományosságoknak van szüksége arra. hogy midé! közvetlenebb kapcsolatokat teremtsen az előadó és hallgató között Ennek a vallásbölcseleti szemináriumnak nem az előadó az egyetlen szereplője, hanem az eszmecserébe minduntalan belekapcsolódik a hallgatóság is. A szeminárium vezetője arra vigyáz, hogy a kifejlődő vita telje sen tudománvos színvonalon mozogjon. A megnyitó előadáson Majtényi Béla az isteufogalom keletkezését tárgyalta. Tudományiörténeti példákkal bizonyította, liogy mennyire nagyrabecsüli az egyház az emberi értelem teherbíró képességét éppen az istenfogaloinmal kapcsolatosan. Kimutatta, hogy a katolikus-ellenes irányok esaknem kivétel uélkül lebecsülik az emberi érlelem munkáját vallási téren s ködös mítoszokká, vagy érthetetlen képzelődésekbe menekülnek. — Csakis a nagy gondolkodók, a nagy emberismerők és nagy imádkozók által kidolgozott és sz egyház által elénkállitott istenfoigalom alkalmas grra, bogy az emberiség közös szellemi kincseit összefogja és az emberiség boldogságát, diegbikétését létrehozza — mondotta Majtényi Béla. Majd a kollektív katolikus szellemről beszélt és világosan bontakozott ki szavaiból a keresztény szellem istenfogalma. amely minden emberi lélek mélvén létezik de csak a katolikus szemlélet tudja tudatossá és élővé tenni. Majtényi Béla vallásbölcseleti szemináriuhiSnak előadássorozatát minden vasárnap délelőtt 1® óra 15 perces kezdettel folytatja a Katolikus Házban. Magyarkan'zsa a legrövidebb Ida alatt be akar kapcso bdni Szeged forgalmába (A Déhnagyarország munkatársától) A Bácska felszabadulásával minden remény Megvan arra, hogv mindazok a déiviuiki községek, városok és területek, amelyek lázadok óta a Ifegközvetlenebb kapcsolatot irtottak Szeged gazdasági, ipari, kereskedelfii -és kulturális éleiével, ismét visszatérnek a természetes és egyedül lehetséges forgalomba. bzámos megnyilatkozásnak voltunk már taamelyek azt igazolják, hogv ezek a kaphatok a legrövidebb időn belül helyreáll *tek. Most Magvarkanizsáról kapunk hirt hogv a tiszai város minél előbb fel kivallja venni * régi kapcsolatokat Szegeddel. A »Magyarkanizsai Tiszavidék* hetilap írja vasárnapi fámában, a felszabadult város lörclmef'enül J'ur.ja, hogy ismét felvegve Szegeddel az iPári kereskedelmi és kulturális kancsolutot. Mega"apitia a lan. hogv Kanizsának az össze"tolásig mindig a legbensőségesebb kancsofa íai .voltak Szegeddel, a fiatalság a szegedi auinl«">j5efebben végezte iskoláit az íoar .és kereskedelem számára ugvanrsak Szeged íerr>lette a vonzóerőt és meskönnvitette a kaphatókat a kitűnő vonat- és ha'óüsszekötRETES. , 1 Csalc természetes — írja a kanizsai lap —, ugy Magyarkanizsa, mint a TörökkkaniValamint Horgos lakossága az érinlkeú- ugyanott akarja folytatni, ahol huszonarf>m évvel ezelőtt abbahagyta. Az ifjúsága teTedi iskolákban kívánja tanulmányait ..,'ytatni. az iparosok és kereskedők Szögeden j. te.lt iák rendeléseiket és bevásárlásaikat •Jenni és a gazdaközönség a szegedi pialu;a kivániu terniénveti elvinni*. chnu|t napokban Magyarkanizsára crote- cir- e h e 1 Pál. a város utolsó magyar ^rmestere, akinek az összeomlás után el „ tett menekülnie és azóla Szegeden mint ist TEERT ^KTI. te y^fe Az e!sŐ gondja legyen reggál és este: egy kis ODOL-fpgpSA. Mindannyian megegyezünk aSoan, hogy az ODQL-fogpep dus és kiadós hacja folytan a 1eg|obl? tog, és. siáj* ápoló szer. Az CDOL-fogpáp habja eljut a szájüreg legrejtett'eb zugába is. erősíti a íoghus!, megakadályozza az ártalmas fogkö képződéit és a tegaü ragyogó fehérré teszi. Hz építési fivezeíre oszflák a várost A Belváros orcái az első építési övezetben — Az építési övezel" terv a városrendezési bizottság előtt gyakorló ügyvéd működött Magvarkanizsa reméli, liogy lfiívsmét elfoglalja a város, polgármesteri (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délután a városrendezési bizottság ülést tart ós a város új építésövezeti tervet tárgyal-' ja. A tervezet — amelyet nemrégiben jóváhagyott az iparügyi miniszter — sok tekintetben hivatva lesz az éppen harminesztendős építési szabályrendelet hiányosságait kiegészíteni. Az új terv szerint a város területiét tíz építési övezetre osztják- Az első hét övezet a városias kialakításra szánt utcarészeket és területeket foglalja magában, a nyolcadik a gyárövezet, 9: a parkövezet. 10: a mezőgazdasági övezet. Az első építési övezetben kétemeletesnél kisebb épületek nem építhetők. Az épületek főpárkánymagassága u kétemeletesnél legalább 10 és félméter, a négyemeletes épületnél pecjlg legfeljebb 17 és fólméter lehet. Ebben az első övezetben a telek teljes utcafrontját be kell építeni. Beépítetlen hézag ebben az övezetben nem maradhat. A szabúlvrendelet szigorúan kötelezővé teszi, hogy az első építési övezetben az épületek földszintje és emeletei legalább 2.80 méteres, az üzletek helyiségei pedig 3.05 méteres bel világmagassággal készítendők. Az első építési övezetbe a következő utcák tartoznak; Aradi-utca, Arany -János-utca. Apponyi Albert-utca, Berzsenyi utca, Boldogas6zony-sugárúinak a Vitéz-utca és Klebelsberg-tér közötti szakasza, Csekonics utca, Deák Fereucutca. Dugonics-tér, Köt\ ös-utca, Feketesas-utca, Ferenc József-rakpart. Horthy Miklós-utca, Tisza Lajos-korút és Vörösmarty-utca szakaszán. Horváth Mihály-utca, Jókai-utca, Kazinczy-utca, lvállay Albert-ucla Kálvin-tér, Kelemen-utca. Kígyó-utca. Iviss-ulca, Kossuth Lajos-sugárútnak a két körút közti szakasza. Kölesey-ulca, Markovi©? Iván-utcának a Boldogasszony-sugárúti és a József-főherceg-tér közti részének déli oldala, Oroszláu-útc'a, Pallavicini-utca, Pécsi-utca nyugati oldala, Somogyi-utea Dugonics-dér és Apponyi Albertutca közti szakasza, továbbá a Iíévai-utca és Erzsébet-rakpart közti szakaszának déli oldala, Szentháromság utca Klebelsberg-tér és Vités-utcai szakasza. Takaréktár-utca, Tisza Lajos-körútnak a Ferene József-rakparttól a Fé> csi-utcáig terjedő szakasza, Toldi-utea, Vár* utca, Vörösmarty-utca, Wesselényi-utsa és <s Zrínyi-utca. A második építési övezetben egyumslstós épület, legalább 7.50 föpárkánymagassáffgpal építhető. A háromemeletes épület föpájskáuymagasságának legfeljebb 14.50 uréternek keU lennie. Ebbe az övezetbe 56 utca tartozik. Zártsorban és 6 méteres előkerttel kell épiU kezpi az alábbi útvonalakon: ; Kálvária-utcának a Londoni-korút és V»> rcsács-u.tca közötti szakaszán, továbbá a Kos* sul'U Lajos-sugárútnak a Párisi-körút és Tavasz-utca közötti szakaszán. A harmadik építési övezetben a földszintes épületek legalább 4 méter, a kétemeletes épületek pedig legfeljebb 11 méteres főpárkány* magassággal építhetők fel. Ebbe az övezetbe 66 utca tartozik. Zártsorban és 6 méteres előkerttel' kell építeni a következő útvonalakén? Vés ár hely i-sugárútnak a Nagykörút és «Tápéi-sorig terjedő, továbbá a Kossuth L«Jöss'ugárútnak a Tavasz-utca és {Búvárló közti részén. ' A negyedik építési övezetben földsrintea legalább -4 métere3 és legfeljebb 9 méteres főpárkánymagasságú épületek építhetők. A negyedik övezetben a telek teljes utcafrontját csak emeletes épület esetében kell beépíteni Emeletes épületet viszont gsak akkor szabad építeni, ha az zárt sorban épül és az uh» a fotiálózatba bekötött zárt 'csatornával van ellátva. Ebben az övezetben utcai lakóépületet helyett udvari lakóépületek is épitheTők. A negyedik övezetbe 266 utca tartozik. Az ötödik építési övezetben aa épületet földszintje legalább 2.60 méteres belvilágmagassággal készítendő. A főépítési vonalat, melynek mentén az épülclct el kell helyezni, az építésügyi, hatóság állapítja meg úgy, hogy az épület, tornáca kelet, vagy dél felé nézzen. Melléképületet tűzfallal a szomszéd határr» építeni és féltetővel ellátni nem szabad. Ebbf az övezetbe 12 utca tartozik. A hatodik építési övezetbe tartozik Ujszaged. Itt 'földszintes legalább 4.50 moteits é»
