Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-04 / 101. szám

szegedi színházi szezon mérlege £62 előadás a hatodfélhónapos idény alaii — Nem stUni meg az opeveUUuliusz — Dramaturg-főrendezői a szegedi színház élére (A Dcluiagyarország munkatársától) Az 1940—41-es szegedi szánházi szezon végeiért. A csereszintársulati rendszer egyéves szegedi időszaka után Szeged közvéleményének kívánságára a városnak sikerült kieszközölnie, hogy 1ÍM0 őszétől kezdve ismét önálló szegedi társulat kezdhette meg szereplését a Városi Színház színpadán A város országos pályázatot hirdetett a nagymullu szegedi Városi Szinház igazgatói székének betöltésére s a pályázat eredményeként tavaly októberben Kardoss Géza igazgató vonult be társulatával a szegedi színházba. Kardoss igazgató annakidején egy évre kapta meg a szinház bérletét, később a közgyűlés a várossal kötött szerződéséi négv évvel meghosszabbította, így Kardoss igazgató nyomban ötéves szerződés birtokába jutott. Most, amikor a Kardoss-rezsiui öt esztendejéből egy év a vasárnap befejeződő batodfélhónapos szezonnal immár letelt, fel keli állítani az elmúlt szinházi szezon mérlegét Vizsgáiul kell: beváltotta-e az uj rezsim azokat a hozzáfűzött reményeket, amelyeknek kedvéért Szeged szakított a stagione rendszerrel és hareok árán visszatért az önálló társulati rendszerhez. Vizsgálni kell — s főként ez kell, bogy legyen vizsgálatunk tárgya: általános művészi szempontból kiclégitő-e az elmúlt színházi szezon mérlege s megérte-e azt a sok harcot, fáradtságot, erkölcsi ós anyagi áldozatot, amit a város, a törvényhatóság és a közönség hozott érte. A szegedi szinház szubvenciója Ha * szegedi szinhúzban működő mindenkori színtársulatok teljesítményét vizsgáljuk, nem szabad vidéki mértéket alkalmaznunk. Nem pedig azért, mert Szeged régtől fogva olyan magas szubvenciót juttat színhaza falai között működő társulatoknak, amilyet egyetlen vidéki szinház sem élvez. Ez tette lehetővé, hogy a szegedi igazgatók szervezkedésüknél és műsoruk összeállításánál ne a várható anyagi hasznot tartsák szem előtt, banem a művészi szempontokat és társulatokat ugy szervezzék meg, műsorukat ugy állítsák össze, hogy az fővárosi szinvonalat reprezentáljon, necsak a szórakoztatás célját szolgálja, hanem a művészet, Ízlést és erkölcsöt fejlesztő eszközeivel hasson. Ezt várta a szegedi közönség az egyéves szünet után ismét önállóvá lelt szegcdi szinház uj igazgatójától is és joggal, mert az uj igazgató szubvencióját a közgyűlés nemsokkal a szezon megkezdése űtáu felemelte. Kardoss Géza, mint valamennyi elődje 20.<i09 pengő készpénz támogatást kapott kézhez ebben az évben a várostól, fűtésre és világításra pedig 15.700 pengőt, azaz valójában valószínűleg többet, uert amig az előző igazgatóknak az ezen az ösztzegen felüli fűtési és világítási költségekel a sajtjukból kellett fedezniük, addig Kardossrnk íöbb let világítási és fűtési költségeit is átvetle a város, Felemelték a készpénztámogatást is 5000 pengővel, ezt azonban dfak a jövő szezontól kezdve kapja az igazgató. Az igazgató jövedelmét képezi ezenkívül a biiffé és a ruhatár bérlete is, «gy, hogy ezekkel együtt mintegy 40.000 pergőn 'elöli jövedelmet kalkulálhat minden szezonban. előadások bevételei nélkül fentek és ami belőlük megmaradt Kardoss Géza a szegedi Városi Színház igaz; gstói székének elnyeréséért benyújtott pályázatában bejelentette, hogy a pályázat megnyerése esetén fővárosi nivóju társulatot szervez, szakit az °Perettkultnsszal és műsorát ugy éllitja össze, bogy a szórakoztató rész mellett hely jusson a "évelő hatású, szellemi és lelki épülést oközó, művészi célt szolgáló színpadi müveknek is. Közelebbről ugy határozta meg programjót az igazAngóra gyapjút aa Arkormánvbiztosság által niegállapított legmagasabb árakon előnyös osztályozással készpénzért vásárol vagy angnrafonalra átcserél gróf Károlyi József né gépüzemű fonodája, az »ANGORATEX« flSftVt BUDAPEST, IX., Vaskapu-utca US i DÉL MAGYARORSZÁG VASAKNAP, 11)41. MÁJUS 3. 1 gató, hogy műsorának zenés részében a nagyobbsikerü épkézláb operettek előadására szorítkozik, fel fogja ujitani a klasszikus operetteket, havonta játszik operát fővárosi vendégszereplőkkel, a prózai részben pedig eredeti bemutatók mellett főként a Nemzeti Szinház műsorára támaszkodik. Amikor az előzetes jelentéseket olvastuk, amelyek például Titkos Ilona állandó vendégjátékát a Donna Dianában, a Szókimondó asszonyságban való fellépését hirdették, az volt az érzésünk, hogy az igazgatóság előre kidolgozott, tudatos programmal indul a szegedi évadnak, ahogyan azt a budapesti színházaknál ós a komoly, művészi felfogású stagione társulatoknál szokásos. Ha a bejelentett terveket a megvalósított programmal összevetjük, legszembetűnőbb, hogy az igazgató a Szegeden szokásosnál kisebb tár- [ sulatot szervezett ós egyes szerepköröket egészen betöltetlenül hagyott. Ez természetesen az előadások művészi színvonalának rovására ment és a tclen, amikor betegségek tizedelték a művészi együttest, az egész játékterv felborult a társulat szükreszabott keretei miatt. A műsor a darabnemek szerint a következőként alakult: Ezerkilencszáznegyven október 19-től 1941 május 4-ig 260 előadás volt a Városi Színházban, beleszámítva természetesen a délutáni ifjusági és katonaelőadásokat is. Tartottak ezenkívül két előadást a tanyavilágban, egyet Alsó-, egyet Felsőközponton. A 262 előadás közül 174 operett és zenésvigjáték. 82 prózai, 3 opera, 3 pedig kabaréelőadós volt. A zenés műsort a Tokaji aszn cimii operett uralta 26 előadással, a Sá rgarigófe-zek cimü operett 16 előadást ért meg, utána következik Vaszarv Gábor zenés bohózata Az ördög nem alszik 14 előadással. Babay— Buday Harangh»Uó Jánosa tízszer ment. * Selmeei bál tizenegyszer, a Kolozsvári dáridó pedig kilencszer. A prózai újdonságok közül a legnagyobb közönségsikert Bókay János Feleség cimü vígjátéka aratta 10 előadással, mig Márai Sándor Kalandja, amely Budapesten most halad 250-ik előadása felé, Szegeden csak hatszor került szinre. Ebből a kimutatásból azt látjuk, hogy egyes zenés darabok ajól mentek*, amiből azt a téves következtetést lehetne levonni, amit a múltban is gyakran és szívesen tettek, hogy a közönségnek csak ezek a darabok kellenek. Sajnos ez nagyjából igy van a művészi Ízlést elsekélyesitő operettkultusz jóvoltából, de mégsem egészen igy. Ezeknek a »jólmenő* zenés daraboknak utolsó előadásai már gyakran üres házak előtt peregtek, vagy csak a vendégszereplő művész (Fedák Sári, Szilassy László, Murát! Lili) csalta el hozzájuk a közönséget, mégis szűkség ellenére műsoron maradtak. A kilátásbahelyezett eredeti prózabemutatókat Vándor Kálmán Arany Griffje és Osváth Gedeon Hunyndi Mátyása képviselte. Az előbbi irodalmi értékénél fogva megérdemelten került szinre, Osváth Gedeon dilettáns munkája azonban nem illett bele a bejelentett programba. A »klasszikus műsor* három kísérlettel vesz részt az év programjában. A Szentivánéji álom szép, bár kissé készületlen előadása kezdetnek kissé későn jött a szezon derekán, a Cyrano de Berge. rac Kiss Ferenc vendégszereplése miatt érdekes művészi élmény, a Jedermann azonban fáradt és szárnyaszegett próbálkozás az idény végén. A Nemzeti Színház műsorából csupán a két év előtti Esztert ée » Via nialát kaptuk, az idei és & tavalyi repertoárról semmit, pedig ezekből az újdonságokból az egész szegedi idény műsorának felét meg lehetett volna alkotni. A három operaelőadás (Pillangókisasszony, Tosca, Szöktetés a szerályból) szép és jó voit, csak kevés volt. Ugyanezt mondhatjuk a klasszikus operettelőadásokról (Denevér, Éva, ÉigánypriNE TÉPJE KI I 6«z haj ellen DURBLIN (is doboz ára t.— nagy dobozára 1— Dudái szépségápolási cikkek s»ó«-h*By»tér)»«. Rovarok ellen preparált világmárka a valódi „CEILOPHAY befözóhár.ya „ŰI0U1CII.L" az ex'ra vastag átlászó hártya uborka. paradicsom paprika eltevéséhez. HAJDÚ és BOKOR Budapest, VU., Sip-utca 3. Képviseli: VÉRTES .1ÓZSEF, Szeged, Bocskai utca 10. Telefon. T " más), mert a Limonádé ezredest, a Viktoriát, » Marica grófnőt, vagy A nótás kapitányt és • félmúlt többi operettjét nem tudjuk a klasszikus operettekhez sorolni. Az itt felemlített darabok alkották a szezon műsorának gerincét, a többi egy-két előadátt megért újdonság, vagy rendszer nélkül, ötletsz* riien felujitott régebbi színpadi alkotás nem hagyott mély nyomot sem a közönség, sem a színé szek lelkében. Tanulságok a i»vő ***~onra A mai világban a szinház fejlődése általában nem túlságosan felemelő — állapítja meg egy vita-cikkében Kárpáti Aurél, a neves szinház! esztéta. A baj ott kezdődött — írja . amikor Thalia istennőnek elkezdett udvarolni Merourlus. az üzlet istene. Azóta van a szinház egyik végén a színpad, a másik végén a kassza. Művészettel kezdődik és üzlettel végződik A szellemes megállapítás nacvon is igaz és minden esetben méltánylást érdemlő indok, hogy a színigazgatónak a kasszarnport legalább elvan fontos, mint a művészi tellesttménv. Szabadjon azonban megjegyeznünk, hogv a szinház anv.'gi egyensúlyát nemcsak óvatos üzletvezetéssel, hanem áldozatkész, nagyvonalé vonzó művészi programmal és művészi teljesitménvekkel lehet elsősorban megőrizni. Szabadjon itt ismételten rámutatnunk arra Is: a szubvenció éppen »z4 a célt szolgálja, hogy a szinigazgatást üzleti gondjaitól mentesítse és művészi erőkifejtésre serkc./itse. Szólnunk kell még ezzel kapcsolatban a színház idei üzletmeneteiéről, amely a mostoha idők és a sokszor nem egészen vonzó program ellenére megítélésünk szerint nagyjából kielégítő volt A bérletezés jól sikerült és szezon derekáig csaknem minden előadásnak volt közönsége. A szezoh végén az ismeretes események miatt bekövetkezett szinházi válság Szegeden is éreztette hatását. Nem lenne teljes a lezajlott idényről szóló beszámolónk, ha meg nem emlékeznénk a társulat tagjainak igyekvő, helyenként igen-iaen tehetséges munkájáról. Ha voitak hihák, nem mindig az ő hibájuk volt. A társulat szükreszabott kerete1 között, sokszor a rendelkezésre álló kevésszámú próba ellenére derekas munkát végeztek. Az idei szezon tapasztalataiból mindenesetei? az a tanulság levonható, hogv jövőre nagyobb társulatra és az egyes szerepkörök közöt'i arány elosztásban jobban megszervezett, társulatra tes* szűkség. Emelésre szorul a kórus létszáma H Ami n tervszerű, előre kidolgozott tudatos művészi programot Illeti, erre csak ugy kerülhet sor, ha tanult, intelligens dramaturg-főrendező áll a művészi személyzet élén. Nagv színháznál, ahol az igazgatónak ezer adminisztrációs és anvagi gondja, baja van, ma már nélkülözhetetlen * képzett dramaturg-főrendező, aki a művészt munkát iránvitja. A szegedi színháznak, ha • most befejeződött szezon tapasztalataiból tanulni akar, elsősorban dráma tprg-Jőiendezőt kell szerződtetnie. Szász Ferene Nliári permetezőszerek ARZOLA, URÁNIA mészarzén, DARSIN, HERCYNA B, RÉZGALIC, CINKGALIG, RÉZMÉSZPOR, légvforgács, káliszappan, timsó, Vinol hernyóenyv, kenpor. szöllökötözAzsíneg. MÜTRAGYAK. Mindenféle n* vényvédelrai szerek legolcsöbba* Harasztiul Géza FJEKETESAS LILA 457