Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-25 / 118. szám
íWagi György; Kréta szigete, ahol Zeus született A Kréta-sziget körül folyó többnapos ütközc- i J«t, amely a világtörtönelem eddigi legnagyobb j csatája és első levegőből megkísérelt invá- 1 vállakózása,' a világsajtó elnevezte ajj Anglia p!!fni-invázió főpróbájának. Már ebből a szempontból, de a sziget rendkívül fontos stratégiai "Olyzete miatt is, az egész világ visszafojtott izgalommal lesi a krétai csatáról érkező híreket. A sziget három földrésznek, Európának, Ázsiaiak és Afrikának közelében fekszik. Kulcshelyzete következtében a krétai támaszpontról ellenőrizhetők a Földközi-tenger keleti résziben e há'"m földrész partvidékéhez vezető utak. Akár a , Dardanellák, akár a SzueZi-csatornához, akár Alexandriába. Szíriába, Palesztinába, a kisázsiai 1 'örök partokhoz, akár a görög félszigethez, vagy olasz Dodekanézosa szigetcsoporthoz akar eljutni a Földközi-tenger nyugati részéből, avagy sz Adriától, a Jóni-tengerböl tengeri hajó Krétaligetet körülmosó tengeri csatornákon kell áthatnia. Természetcsen ez fordítottan is áll. Kréta-szigetének ez a rendkívüli földrajzi helybe már az ókorban is kifejezésre jutott geop<v litikai értelemben. A sziget központi fekvése köWtkeztében volt idő, amidőn az ókorban hatalmát kiterjesztette a görög félsziget felé egész Macedóniáig, a kisázsiai partokig és Szicíliáig. Természetesen Kréta uralma alá tartoztak az Effri'ongerben levő szigetek is. Mivel a szigetet elboHtó hegyláncról kedvező időben el lehet látni Görögországba és Kisázsiába, a görög mondaJilág idehelvezte a görög főistennek, Zensnak •aületésl helyét ts. A velencei szárnyas oroszlántól ® félholdig A görög—római kultura összeomlása után egy ideig arab uralom alá kerül a sziget, azonban *z éles tekintetű és kitűnő kereskedelmi érzékű tálenoeiek is észreveszik, bogy a sziget nemcsak kulcsa a Földközi-tenger keleti medencéjének, .kanetii egyben bid az Egyiptommal és Előázsiával folytatandó kereskedelem számára. Ezért csakhamar hatalmukba keritik Krétát cs virágzó kereskedelmi gócpontokat létesítenek rajta. A velencei •aárnyas oroszlán uralmának impozáns emlékeit még ma is őrzi a sziget.. Mintegy kétszáz kilométer hosszúságú sziget ókortól kezdve mindig földrajzilag is, gazdatágilag is Görögországhoz tartozott. Partvidékének tagozódásával is együtt járt ez a görög orientáció. Ugyanis északi parvidékén, aliol most az ®®gol—német csata folyik, találhatók a legna5>'«bb száma természetes kikötők, amelyek Görög"frszággal való kereskedelemre predesztinálják. Aa Afrika felé forduló déli partja azonban meredek és nem alkalmas kikötőkre. Az északi partvidék mentén fekszenek azok a városok és öblök, fofábbá repülőterek, amelyek neveit a mostani "S'lijelcntéxekböl taunlja megismerni a világ. A sziget keleti részében fekszik Hcrakloion, másnéven Kandia, a sziget 35 ezer lakosú fővárosa. A sokat emlegetett Szruda-öböluél a sziget nyugati részében van Kréta másik fontos városa: Kania, ahol most véres ütközetek folynak augoiok és németek között és ahonnan valamikor a török uralom elleni krétai lázadások zászlaját rendszerint kitűzték. Annak ellenére, hogy Görögország már Korán a félhold uralom alá került, Kréta-szigetén vetetlek meg legkésőbb a lábukat a törökök. Csak a 18. század elején terjesztették ki fennhatóságukat Kréta fölé. Amidőn a niult század húszas éveiben mégindult a görög szabadságharc, amelynek eredményekép 1830-ban a nagyhatalmak elismerték Görögországot királyságnak, Kréta-sziget görög lakossága is abban bizolt, hogy ütött számára 3 török iga alóli felszabadulás órája. Kréta angol és orosz érdekek ütközopontj'ában Kréta azonban ekkor épp ragy, mint az ókorban, hatalmi harcok középpontjába került. A sziget ugyanis nemcsak Görögország és Törökország szempontjából volt fontos, hanem erősen érdeklődött sorsa iránt Anglia az indiai ut biztonsaga miatt és Oroszország a Dardanellák, valamint Egyiptomba vezető ut miatt. Ettől kezdve sz egész 19. századon keresztül Kréta-szigete az anrol és az orosz hatahni érdekek ütközőpontja lesz. Ezért állandósult a szigeten a lázadás és nyugtaDÉLMAGY'ARORSZAff VASÁRNAP. 194L MÁJUS 25 Csak a kor lesz szép 1 C 7 T jt I |l C. a lakása, ha bútorát ™ ~ ~ • „ „X, nálunk vásárolja !rl£<9l£ltl.lf Bútor csarnoka mmhm Szendrényi Géza ós Társai, Telefonszám: 11—28. 4.a Szeged, Dugonics-tér U. I I >AnRflfű f Belvárosi Hozi Vasárnap és a következő napokon I, S, 7, 9 TOLNRV TURRV MMV RRJNRY CSORTOS RERÉNVI VÉRTES ÍRÚLV PRSZFTGHTIYRDRR ——kvjidijrú^ísí /-•> fZjzKciazía.:'! o jMátkowyl/lkGö 'wtötíTili BSflfBSBl J*®*: FÉNYES SZABÖLCS. - A legszebb, a 'ySköltöibb film, mely eltorülbetetlenül fog ilüi 5 núztí emlékezetéiben. És a legújabb vi^^eseményrij Kfl ér. Mi-var Híradókban' I jen'SZITUIT,a Oj^ VArrfiachuV^ ] Vg- —jBF ^f^MÉ^ÉMh —V .— -f.,lanság szelleme, amely minden évtizedben fclíorgalta a sziget békéjét és szörnyű kegyetlenkedések és pusztítások szánhelyévé tette. Egészen a 90-es évekig Anglia konokul ellenezte, bogy a szigetét kivegyék a magas porta uralma alól és Kréta és Görögország között létre jöjjön a mindkét részről oly hőn óhajtott unto. Angliának az.volt az érdeke, hogy Kréta épp ngy, mint a Dardanellák, egy az angolok támogatására szoruló gyenge Törökország kezén maradjon, mert ez esetben Anglia mindig ellenőrizheti, mi történik az indiai ut szempontjából annyira fontos Kréta-szigetén és a tengerszorosokban. Ezzel szemben Oroszország, amelynek politikája következetesen arra irányul, bogy megszerezze a Dardanellák feletti uralmat hogy kitörhessen Feketetengeri rabságából a Földközi-tengerre, azon dolgozott, hogy az angolok járszaiagjára kötött Törökország fennhatóságát megszüntessék Kréta felett és Kréta az orosz befolyás alatt álló Balkánhoz tartozó Görögországhoz csatoltassék. A két rivális hatalom harca húzódott meg lehát a multszázadbelj véres és kegyetlen krétai lázadások kulisszái mögött. E lázadások közül, amelyek úgyszólván sohasem szűntek meg, a leghosszabb és a legvéresebb az 1886—68. éri krélai felkelés volt. A- lázadó görögöket felbátorította ekkor a török uralom lezárására G'orcsakov orosz kancellárnak 1866-ban az anrópai hatalmaknál tett ama lépése, hogy ismerjék el Krétaszigetének Görögországba való bekebelezését Gor« csakov ugyanis Kréta-szigetét szánta II. Sándor cár unokabugának. Olga nagyhercegnőnek hozományaként, akit György görög király kért felesé, gül. Valamennyi nagyhatalom hozzájárult az orose nagyhatalom az orosz előterjesztéshez, ar török portával az orosz rivalitás miatt barát* ságot tartó Anglia azonban ellent mondott. Elismerte ugyan, hogy a Krétában élő keresztényeket jogokhoz kell juttatni, azonban ezeket a jogokat csak a török szultán adhatja meg. Yissjjanta* sitotta Anglia azt a francia közvetilű javaslatot is, hogy népszavazással döntsék el: Törökországhoz, vagy Görögországhoz tartozzék-e Kréta. Iliába gyilkolták egymást 2 éven kérésziül a sógeten a görögök és törökök, Anglia magatartásai folytán a krétai keresztényeknek meg kellett elégedniük egy sovány reformigérettel. , Anglia politikát változtat a krétai ügyben Amidőn 1878. éri berlini kongresszus ujjáren* dezte a Balkánt, görög részről ismét hasztalanul kísérelték meg, hogy megteremtsék az uniót. Mindössze annyi történt, hogy a szultán ezepjtul keres zény kormányzót nevezett ki a sziget élére, ba sem csillapítja le a krétaiak elégedetlenségét a török uralom felett és három ujabb vére® felkelőn söpri végig a szigetet. 1897-ben, a most sokat szereplő Kaniában tört ki a lázadás, amelynek; eredményeként a lázadók proklamálták a Görögországhoz való esatlakozást. A lázadók a görög kormánnyal teljes egyetértésben jártak el, amit bizonyít az a körülmény is, hogy Görögországból' hadihajók indultak Krétába, hogy megakadályozzák a lázadás leverésére küldött tőrök csapatok' partraszállását. Ugyanakkor a görögök szállítottak partra nagyobbszániu gyalogságot és tiizé*. sóget és birtokba vették B szigetet A krélai Wf kötökben horgonyzó francia, német, osztrák ért angol hadihajókról ugyancsak katonaság szállt partra, hogy megakadályozzák a nagyobb vérontást. A nagyhatalmak érvénytelennek mondták ki a szigetnek a görögök részéről proklamált a.nrerióját és a régi állapot helyreállítását követelték azzal, hogy a szultán adjon teljes autonómiát Krétának. A török—görög ellentétek ekkor a kőt ország közti háborúra is vezettek, azonban a törökök egy hónap alatt teljesen leverték G'öröj|» országot, amely csak a nagyhatalmaknak, főTeg Angliának köszönhette, hogy a törökök megelé, gedtek enyhe békével. A szultán kénytelen vált } autonomiát adni a szigetnek. Oroszország javasj latára György görög herceget a görög király másodszülött fiát nevezték ki a nagyhatalmak a síiért kormányzójává. Ezáltal a török fennhatóság márcsak névleg állott fenn a szigeten. "Abbaa azonban nem egyeztek bele a hatalmak, hogy; Krétát teljesen elszakítsák Törökországtól és fiö-* rögerszághoz csatolják. Az 1897. éri török—görög hábonj óta azonban már nem Anglia volt, aki ellenezte Kréta bekebelezését Görögországba, hanem a törökökkel szoron barátságot ápoló Németország és a Monarchia, Anglia azáltal, hogy főleg angol tőkések nyújtották Görögországnak a békekötés fejében kövelelt négymillió török font háborús kártérítést, voltaKoriöban Ma 3—5—7 és 9-kor Olga Csellova és Kari Lutwg DiebI szenzációs filmje íRLano zsaanoHA Két szerelmes ember küzdelme a hazáért — és egymásért Azonkivül: Elsobetes MAGYAR és FOY VILAGHTRADŐK SZÉCHÉNYI MOZI Vasárnap S, & 7, 9 Az idény különleges magyar hétfőn 5. 7, 9 bravúr-filmje BERTA ES AZ OXDOfi Egy fehér lclkü novícia és egy olasz gróf regénye az élet Iegforrób szerelméről A legszebb magyar Jilm"lUotÍ81 SZÖRÉNYI ÉVA, PAGER, V A SZART, mHÁLYFFY, TORONYI Kendkivfili kisérömúsor: Remek Vila^hiradől •" "ii« jj __i. -i?