Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-15 / 110. szám

6 U É L M A (i Y A K 0 K 5 Z A G Csütörtök, 1941. MÁJ CS 15. Ved számit jogi fakultásának felállítására. Azt is tudták, hogy a jogakadémiák tanári kara Szerette volna legjobban, ba belőlük rekrutáló­dik a szegedi egyetem jogi fakultásának pro­fesszori kara, hiszen maguk a jogakadémiák kezdeményezlek alcclút a tél folyamán, még mielőtt, a Bácska felszabadulásának csak híre is kelt volna, a szegcdi egyetembe való beol­vasztásukra, Emlékezetesek még azok a tárgya­lások, amelyeket ebbcu az irányban a mis­kolci jogakadémia egyik tanára folytatott Sze­geden a város és az egyetem vezetőivel s amely tárgyalások csak azért szakadtak meg, mert az érdekeltek meg voltak győződve róla, hogy ez az akció teljesen felesleges, hiszen a szegedi jogikar megszerve­zése most már kézenfekvő. < Szegeden éppen ezért érthető, csalódással, sőt elkeseredéssel fogadták a szerdán érkezett értesítést. Szeged azonban nem nyugszik' bele, bogy egyeteme, amelynek integritásá­ra most már feltétlenül szükség van, továbbra is megcsonkítva működjek. Nem Ich'ct akadálya a szegedi jogikar megszer­vezésének, bogy nincs római jogász a profesz­szori katedrára. Ha nines, keresni kell, de a kormányzó nevét viselő szegedi egyelem és a város feltétlenül jogot formál egyetemének ki­egészítésére azon a címen, amely címen 20 éven át a mellőztetést, a szenvedést és a visszafej­lődés fájdalmát viselte, de elsősorban azon a címen, hogy a jogikarra szükség van. Amint értesülünk, ettől a meggyőződéstől vannak áthatva a törvényhatósági közgyűlés tagjai is, éppen ezért a jövőheti közgyűlés az egyetemi kérdés jegyében fog lezajlani es nagyszabású demonstráció lesz a jogikar meg­szervezése mellett. Állandóan telt házak tapsolnak GAZDAG CIRKUSZ világváros előadásainak a Csütörtökön 2 előadás teljes műsorral, délután 4 órakor és este fél 9 órakor. Héíi csak néhány napig Szegeden 210 A M&uüUek ottfyyata Attmarttv Sátrdtefxí u^atttog^iidc^l a&svony. frondfákadása tefetütt Üfo UattotáinUcót (A Délmagyarország munkatársától) Jósá­gos kék szemű, egyszerű vonású, fejkendős asszony, tul az ötvenen s a szívbetegek jelleg­zetes, kapkodó lélekzctvételével, csöndes han­gon beszél... Semmi különös, érdekes nincs rajta, egy a sokat szenvedett, életharcban el­fáradt magyar munkásanyák közül, akik az elmúlt háborúban elvesztették minden táma­szukat s a mostani világrengésben is a multai siratják... • Altmann Sándornénak hivják a magánélet­ben, de ez a csöndes, egyszerű asszony olyan ^köznevet* vívott ki magának, ami felér egy méltósággal, kitüntetéssel. A. közkórház se­<'hp»teti osztályának néhány kórtermében a -sebesültek angyalának «" nevezik Altmann -Sáfidornét. A délvidéki hadjárat sebesültjei -- vitéz magyar legények —• boldogan váriák mindennap azt az órát, amikor Altmann Sán­dorné egyszerű, fejkendős, fekete kis alakja megjelenik az ajtóban és behozza a kórterem­be iószjvéneV tiszta derűjét... 300 darab sütemény 450 darab cigaretta Szelidajcu kédvesnovérek csodákat mosói­nak a kórház folyosóján Altmann Sándorné­ról, a »sebesültek angyaláról*. Egy napon csali megjelent — törlcneti hűség kedvéért •megjegyezzük, hogy először a rókusi torna­-csarnokban, mert a könnyebben sérülteket ott helyezték el — s a »vitéz urak* iránt érdeklő­dött. — Van köztük talán valakije? — kérdez­ték a kedvesnővérek. — Nincsen... Csak'... egy kis cigareliái Hoztam neki, ha meg nem sérteném őket... És előszámolt 80 darab cigarettát... Beengedték a kórterembe és mint jó tün­dérhez illik, szépen végigjárt az ágvak men­tén s a cigarettákat szétosztotta. Örültek neki J » vitéz urak* és megköszönték illendően. Jól esett nekik, hogy valaki — idegen, egyszerű asszony, talán egv kicsit hasonlított az édes­anyjukra — törődik velük, kérdezgeti, vigasz­talja őket. — fcdeslésztát el fogadnának-e a vitéz urak, lia meg nem sérteném... — kérdezte tőlük búcsúzóul... — Hát... persze, hogy jól esne 'édesné­n'énk.— mondták a sebesült katonák. 'Altmann Sándorné hazament, ki a mcsz­üzi Uj-Somogyitelepre és szombaton reggel smét bejölt a* városba. Elsőnek is niegkérde2­?e. hol' vannak s hányan vannak a »fiai«. — tervében már rég igy" hivta őket, a délvidéki felszabadulás hőseit, ii Addigi a már »a!a­mennyit a kórházban helyezték' el, oda utasí­tották hát a ^sebesüllek angyalát* s ott meg­tudta, hogy körülbelül hányan vannak a se­besült katonák. És vasárnap reggel nagy eseményre virradt a szegedi közkórház. Hatalmas ruháskosárral kopogtatott be a kórház kapuján Altmann Sándorné. Persze nem egyedül hozta, az egész szomszédság, jó szomszédasszonyok, gyerekek segédkeztek néki. És a ruháskosár telisdedteli volt illatos, l'inom cukrossüteroénnyel... Fe­hér papírba ízlésesen becsomagolva" olt piros­lottak a frissen sült, omlós kalácsok. Volt olyan »szeretetcsomag« is amelyikben 3 darab tészta lapult meg. A kedvesnővérek azf hitték, hogy valamelyik jótékony egyesület küldte ezt a fejedelmi adományt s ezirányban faggatták Altmann Sándornét. — Magam sütöttem kérem és elhoztam a fiainknak... Mikor végre megértették a • szeretet krisz­tusi csodáját, a szegény asszony csodálatos »kenvérszapmritását«, valamennyi kedvesnő­vérnek könnybe lábba'dt a szeme és csöndben elmondtak egy-egy Üdvözlégy Máriát... S ez a esőd a azóta több nanon át megis­métlődött. Körülbelül 300 drb. finom kalácsot és 450 drb. cigarettát Hordott he 'Altmann Sándorné a közkórházba és osztotta szét a se­besültek között. ' „Még a nyakbaoalómat is eladtam.," Altmann Sándorné ^csodatevésének* hire járt és az Uj-Somogyitelepen már mindenütt ugy emlegettek, mint a »sebesültek angyalát*. S a jócseTekédetbcn segédkezett néhány jószí­vű, munkára kész szomszédasszony, közöttük Stark Adámné, aki könnyes szemmel mesélt nekünk uemesszivü szomszédasszonyáról: — Az elmúlt nyáron s egész télen át bete­gen feküdt. Szívbetegsége miatt jártányi ere­je sem volt és most... Mintha a Szentlélek szállotta volna meg! Éjfélkor felkel, hozzáfog a tészlágyuláshoz, dagasztáshoz és reggel S órakor már sül a Sok-sok finom, ropogós ka­lács. Aztán csali fogja és visz: be a katonák­nak, Isten nevében... Áltmarfné sokkal kevesebbet beszél. Kap­kodva veszi a lélekzetct és szerénysége is gá­tolja abban, hogy önmagáról beszéljen. — Hogyan jött erre a nemes, szép gondo­latra? — kérdezgetjük. — 'Az első urain elpusztult a világháború­ban — meséli halkan és jóságos kék szeme va­lahova messze, a múltba néz. _ A gyerme­keim — négv fiam volt — tpind elhaltak a bábom alatt "és itt oarmJtaaj egymagam, miut Ü g v védi irodának, orvosi rendelőnek $ szoba novemberre vagy augusatosra kiadó MIHÁLYI ADOLFNÁL, Tisza Lajos köm SS. mmmmmm^^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 3 szobás komfortos uri lakás AUGUSZTUS HÓRA KIADo MIHÁLYI-HÁZ, BERZSENYI-UTCA 1b. SZ. az ujjam... Akkor kaptam a szívbetegséget i*» amikor megtudtam, bogy az édesuram eltűnt valahol Oláhországban... Halálhírét azóta sem hozták, de a szivemben tudom, hogy ré­gen meghalt szegény... Hát most ugy gon­doltain, amikor a. sebesült vitéz urakról hal­lottam, hogy neki, a hősi halált halt uram emlékének áldozok, amikor örömet szerzek sebesült katonáinknak... Még a nyakbavaló aranyláncomat is eladtam, hogy cigarettát, édességet vehessek nekik és tésztát süthessek számukra.,», Vfdgok és szentképek Megtudjuk" lassan tőle, hogy második férjes Altmann Sándor szentképckkel kereskedik a abból tartja fent magát és feleségét, Sem va­gyonuk, sem biztos jövedelmük nincsen, meri a képárusitásból hoi csurran, hol csöppen. Három évvel ezelőtt ment férjhez Altmani* Sándorhoz, aki első férje eltűnése óta — 1018 óla, tehát több mint 20 éven keresztül vártra. — Pveiu akartam hozzá menni, mert uramat mindig visszavágytam... He most már tudom, hogy derék, jó emberre találtam benne. Olyan nehezen keresi meg a kenyerün­ket, de azért mindig biztat: rMenj csak, sze­rezz örömet a katonáiinak! Tudom, hogy efi téged megnyugtat...* . Közel 60 pengőt áldozott pár nap akii Altmami Sándorné saját külön jótékonysági akciójára s most is egyre esak azon dolgozik", hogy mindennap tudjon valami kis örömet belopni a kórház fehér falai közé, a délvidéki hadjáratban megsebesült magyar hősök sza­mára ... Hol szentképeket, hol savahynculi­rot, hol virágot visz a katonáknak. Szinte meséa be illő, kedves processzió, araikor 5—6 kis uj­somogyitelepi leány viszi a hatalmas Orgona­csokrokat a megbékélt arcú, boldog asszon? után a kórház csöndes, vasárnapdélutáni fo­lyosóján ... És a virágok", sütemények, cuk­rok, szentképek eljutnak a sebesültek szobái­ba s az egyszerű szívhői beleragyog a délvi­déki hősök lelkébe a szerelet sugára... — Csak azt szégyenlem, hogy nem tu'do® írni, olvasni — mondja Altmann Sándorod szelíd mosolyával. — Ha tetszik irni , valami! rólam, azért majd Starknő felovassa..,^ Megrendítenek szavai. íme: a szegedi knZ* kórház jótékonv angyala, a sebesültek párt­fogója — analfabéta. Még a Bibliát sem öl" vastá soha... De azért Valaki, aki egykor az® mondotta: »Beldogok a lelkiszegények'.. beleirta az örök szeretet lángbetüít a ipraebeti »szegény asszony* lelkében és lesz gond ia ar­ra is. hogy egyszer, ha jutalmazni kefl, aü igaz keresztényi gazdagságot ebből az egysze­rű. asszony lélekből kiolvassa... Csányi Piroska fl vidéki uriközönség kedvenc hotelje az ESPLANADE rt a 0 yszálloda* BUDAPEST, IH. ZSIGMOND CCCÁ Teleionok: 151-735, 1Ö1-73S, 157-2» Szemben a világhírű Lukácsi ürdör el és szár fürdővel, a Rózsadomb alján. — TeJ)® komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. Nyugati pályaudvartól 1 lisszakasa ságra. A szálloda teljesen trüáiGkifT®, vezetés alatt álL • ELSŐRANGÚ CAFfl RESTAURANT!. && GAKÍ ARAK. öíetí saöSSE penzióval, vagy aoélkal

Next

/
Thumbnails
Contents