Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-09 / 81. szám

DECMAG7AR0RSZAG SZERDA, 1941. ÁPRILIS 9. Mi nap alatt 23 fokos hőmér­séfsletkülöniiség volt Szegeden {A Délmagyarország munkatársától) A pár napos enyhe időjárás után kedden hirtelen hű­Nősre fordult az idő és megindult az esőzés is. Hétfőn még 23 fok meleget mutatott a hőmérő, m a hőmérséklet nyold fokkal haladta tul az április elejei átlagos hőmérsékletet. Kedden a 'fokra süllyedt a hőmérséklet, a két naD hömer­letkülönbsége 23 fokot tett ki Szókatlan a meleg napok után az esős idő­járás. Az 1940-es év meglehetős gazdag volt Csapadékban, az elmnlt 70 esztendő alatt a mult évben volt a Iegesapadékosabb az időjá­rás. Dr. Kogutowicz Károly egyetemi, tanár legutóbb tanulmányban foglalkozott a vadvíz­katasztrófával és ezzel kapcsolatban az elmúlt 70 év Csapadékmennyiségének évi összegét mu­tatta ki szemléltető rajzokban. A kimutatás szerint Szegeden a csapadékmennyiség évi összege 1870-ben, 1880-ban és 1890-ben nem ha­üadta tűi a 700 millimétert, 1900-ban már 600 milliméterre csökkent, 1910-ben ismét 700 mil­liméter volt, 1920 ban 500, 1930-ban 700, 1940-ben pedig 800 milliméter fölé emelkedett a csapa­dékmennyiség­Foglalás alán ­rágalmazási per IS napi fogházra ifé'ieh a kardos mentjecskéi VA Délmagyafország munlcalársától) Per­gőnyelvű, kardos menyecske állott kedden fel­hatalmazásra üldözendő rágalmazással vádol­tan a szegedi törvényszék J5ófcai/-tanácsa előtt A 38 éves Baranyai Pálnó derckegyházi asz­szönyt az elmúlt év novemberében valamilyen ügyből kifolyólag a derekegyházi községi elöljárósághoz hívták. Az elöljáróság hivatalá­ban Mécs Balog Róna tisztviselőnőhöz utasí­tották; aki elmondotta Baranyinénak, hogy ki­sebb adótartozása miatt bútorait lefoglalták. Baranyiné erre kiabálni kezdett, majd hangos szavakai támadt a tisztviselőnőre: — Maguk vették el tőlem a kenyeret, ma­gok eresztették földjeinkre a vizet, — kiabál­ta Baranyiné a tisztviselőnőnek. A felhatalmazásra üldözendő rágalmazás­sal vádolt napszámosasszony az ügyében ked­den megtartott törvényszéki főtárgyaláson el­keseredetten védekezett Bókay tanácselnök kérdéseire minduntalan kitérő válaszokat adott és ártatlanságát hangoztatta. Vitatta azt is, högy az inkriminált kifejezéseket mondotta LcifgirelorszáC Románia, Bulgária és in rnmm a dáihclefeurápal forgalomban Rendkívül időszerű körülnézni Európa kele­lén, nemcsak a Raumpoiitik teóriájának meggon­dolásaiból, hanem azokból a törvényszerűségből kifolyóan is, amelyek természetszerűen egyaránt érdeklik mindazokat a délekeleteurópai államo­kat, amelyek mind agr.lrállamoknak számítanak és éppen a törvényszerűségek azonossága miatt az Európa keletén élő rokon parasztnépek életé­ben egyaránt felfedezhetünk. Lengyelországgal kell kezdeni a vizsgálódást ezen a területen. Társadalomkutatók és gazda­ságpolitikusok fejtegetései szerint a lengyel nép­nek leginkább az olasszal voltak rokon termelé­si és másféle problémái A népesedés hihetetle­nül magas volt, igen nehéz probléma volt a kö­zelmúltban feloszlott országnak, miképpen lehet ezeket a tömegeket elhelyezni az életben. A kér­dés annál aggasztóbb volt, mert a lengyel mező­gazdaság mondhatni alig fejlődött a legutolsó évtizedek alatt. Meg lehet állapítani, hogy a nagyhatalmi vágydkífal teli ország egyre szegé­nyedett és tele volt szociális pnwdémákkal. Ha­talmas tömegek kerültek emigrációba, igen so­kan Franciaországba vándoroltuk ki, mig nagy tömegek ellepték a lengyel városokat és igy természetszerű volt az utolsó évtizedek városfej­lődése és iparosítása. Varsó például rövid tiz év alatt 26 százalékkal szaporodott, Lodz lakossága 34 százalékkal, Vilnáé 52 százalékkal és Katto­viczé 182 százalékkal. Természetszerű, hogy mindezek folytán a nép helyét kereste ugy a gazdasági életben, mint a politikában. Rendkívül meglepőnek tűnik, hogy azok az országok, amelyek politikai rendszeréhez tarto­zott Lengyelország, szinte alig vettek fel valamit a lengyel kivitelből. Anglia, Franciaország szin­te annyit sem jelentett Lengyelország kivitelében, mint sok más kisállam. Élénk piacol biztosított cezzel szemben Lengyelország számára a kis Lettország, Litvánia, Észtország — amelynek az ismeretes események óta a Szovjetorosz köztár­saság államai, valamint jelentékeny piacot bizto­sított továbbá Magyarország, a volt Ausztria és Csehország, Románia stb. A lengyel külső élet­tér tehát bent volt elsősorban a keleti és dél­keleti Európában. A felosztott Lengyelország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállitott, gabonanemüeket, lisztet, jelentős volt állatkivi­tele is, ezenfelül nagymennyiségű tojást, vajat cs cukrot szállitott külföldre, kisebb mennyiseg­ben pedig szenet cs kokszot. Ezzel szemben a behozatali áruk közül a legfontosabbak voltak számára a nyersanyagok, egyedül a hatalmas textilipar közel 400 millióért vásárolt nyersanya­got külföldön. De gépek, alkatrészek, szerk< ze­tek tekintetében is jelentékeny behozatalra szo­rult a lengyel ipar. A délkeleteurópai tér további vizsgálatánál nem szabad elfelejteni, hogy Románia, Jugoszlá­via és Bulgária szerkezete, társadalmi és gaz­dasági felépítése majdnem azonosnak volt mond­ható ^egészen a legutóbbi időkig. Például Buka­rest helyzete ugyanolyan képet mutat, mint a fentebbi adatok. A román főváros lakossága 20 év alatt megkétszereződött a városbaözönlés kö­vetkeztében. Jugoszláviában a városiasodás ira­ma mé" szédületesebb tempót mutatott. Belgrád­narchía területére 30.7 százalék kivitel, 29.2 szá­zalék behozatal. Olaszország itt is csak kis szá­mokkal szerepelt: 3.1 százalék kivitel, 2.5 behoza­tal, mig Anglia 9.9 százalék kivitellel és 8.5 szá­zelék behozatallal szerepelt a külkereskedelmi forgalomban. Az utódállamok sokkal nagyobb mértékben jelentettek piacot Jugoszlávia számá­ra, mint például Románia viszonylatában. De Jugoszlávia is ugyanolyan kis mértékben tá­maszkodott keleti társaira, mint Románja, je­léül annak, hogy gazdasági szerkezete azokéhoz volt hasonló. Bulgária külkereskedelmi kapcsolataiban » legnagyobb számokkal Németország szerepelt: 47.6 százalék kivitel és 60.9 százalék behozatal. Magyarország és a volt Monarchia területe csak 7.4 százalék kivitellel szerepelt és csak 149 szá­zalék behozatallal. Nyugateurópa felé a legtöb­bet Anglia felé szállított, 11.6 százalék, mig on­nan behozatala 4.6 százalék volt. Németország felvette a bolgár kivitelnek majdnem 50 száza­lékát, de még ennél is nagyobb volt a bevitel a német piacokról. Természetszerűen a jelenlegi háborús helyzet a keleti államoknál elsősorban Nyugateurópá­val és Angliával lazította meg a kialakult kap­csolatokat. Románia esetében a legutóbbi esemé­nyek a kivitel 28.9 százalékát érintették, a beho­zatal 15.7 százaléka maradt el. Jugoszlávia eseté­ben — még a Balkán-háború vasárnapi' kezdete előtt — a kivitel 20.8 százaléka, a behozatal 17.7 százaléka alakult át a háború következtében. Bul­gária kivitelében 22.1 százalékról, a behozatalban 10.4 százalékáról volt szó, természetesen Német­ország megnövekedett igényei ezeket a kiviteli és behozatali elmaradásokat pótolták. A külkereskedelmi forgalom számadatain ki­vül érdekes néhány pillantást vetni a délkeleteu­rópai államok szellemi és politikai életére is. Itt csak jelezni kell azt a tényt, hogy a keleü és » délkeleti országok szellemi életében a szláv jel­leg is sokszor megakadályozta, hogy felismerjék és tisztázzák a keleti és nyugati kapcsolatokát. Ezek az államok a világháború után Nyugateuró­pához kötötték létüket, de ugyanakkor a szlávság és germánság harcában látták létük értelmét. A gazdasági statisztikai adatok és a politikai beál­iitódottság nem mutatott a fentebbi adatok alap­ján sok és lényeges párhuzamos vonalat, éppen ezért érdekes megvizsgálni ezeknek az államok­nak jövőjét a német Raumpoiitik elgondolásaiba beállítva. volna. A törvényszék a tanúkihallgatások után ' nak 19Í'0-ben csak 91 ezer lakosa volt, mi; - 1920-ban 115 ezer, tiz évvel később 1930 ban már 242 ezer. Belgrád a háború előtt egészen kis igazolva látta a vádat és tizenötnapi fogház büntetésre ítélte Baranyinét. Az ítélet elhangzása után, amikor Bókay feTnök megkérdezte, hogy megnyugszik-e az íté­letben, Baranyiné nyomban kész volt a válasz­szal: város volt, még a középvárosok nagyságát sem érte el és 1930-ig 165.9 százalékkal gyarapodott a lakossás tekintetében. Bulgária fővárosának, S/ófinnak 1910-ben 103 ezer lakója volt és 213 ezer lett. E három állam városiasodó fejlődése nem ment végbe valami pontosan és alaposan át­Nem nyugszom bele — mondotta —, mert | gondolt társadalom, vagy szociálpolitikai terv ártatlan vagyok . szerint A népek spontán igyekezete és talán Teleki Pál emléke a Sajtókamara választmányi ülésén Budapest, április 8. Az Országos Magyar Saj­tókamara főosztályai kedden tartották rendes havi választmányi ülésüket a Sajtókamara ta­nácstermében. A kiadói főosztály ülésén Mar­sovszky Tibor elnök meleg hangon emlékezett me« a tragikus körülmények között elhalt mi­» niszterelnökről, aki a Sajtókamarának tiszteleti taria és felügyelőbizottságának elnöke volt A választmány tagjai állva hallgatták végig_ a meg­emlékezést. Majd a választmány folyó ügyekkel és felvételekkel foglalkozott Délben 12 órakor az újságíró főosztály tartott választmányi ülést Zimmer Ferenc elnökleté­vel Az ülés előtt az elnök megemlékezett grol Teleki Pál miniszterelnökről. Az elnök megemlé­kezésében meleg szavakkal méltatta Teleki Pál államférfiúi érdemeit, majd felemiitette, hogy az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg az Orszá­gos Magyar Sajtókamara, amely hálából első tiszteletbeli tagjául Teleki Pált választotta meg. Ezután a választmányi ülés folyó ügyekkel éa tagfelvételekkel foglalkozott 1 W^MSP^^ÍTS Hüsuííra ^ Mtf-HttnrMi fentbe KOet ttb.a j ^ W^B-J-J tásSrolhal. Locsol6t, k„ választékban. Üzlet: Arany János-utca 5. (Hun. gária-szálló mögött.) óffl Takarításhoz... f cl Füstölt -láb KÖ.-kint 1"20 P-ért kapható a ® Pick Szalámigyárban Érdekes adatok világítják meg Románia kül­kereskedelmi forgalmát Kiviteléből Középeuró­pára 42.1 százalék esett, mig behozatala 68.8 szá­zalék Legnagyobb volt a behozatala Németor­szágból, 39 százalék, mig kivitele 20.7 százalék Magyarországba, a volt Ausztriába és Csehor­szágba együttesen 21.5 százalék volt a kivitele, mig behozatal innen 29.8 százalék. Olaszország felé 5.6 százalékot exportált, mig bevitele innen csak 1.4 százalék volt, Angiiába 12.5 százalék volt az export, mig onnan behozatala 6.8 száza­lék. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a dél­keleti államok egymás között kereskedtek a leg­kevesebbet. Jugoszlávia külkereskedelmi helyzetéről a kö­vetkező adatok beszélnek: a középeurópai kivi'e­le 54.4 százalék volt, behozatala 55.9 százalék. Ebből Németországra jutott 23.7 százalék kivitel. '26.7 behozatal. Magyarországra és a Tolt Mo« padlóbeeresz'ő, parketpaszták, padlóviasz^ kefék, lószörseprők, ecsetek, porfestékek, olaj festékek, lakkok, zománcok, vegyiszerek LEGOLCSÓBBAN, LEGJOBB MINŐSÉGBEN tlaraszihi! Gézánál SZEGED. FEKETE-SAS ü. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents