Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

mmmmmmsmam Jclehi Pál halálára a maggar történelem ad mafd feleleté! \ szercqi E törvénuüaíáság szombati auászütése - Twhals lőispön, Pálig polgármester ts Széchenyi istrán gyászbeszéde Szeged örbhös tndományos oiapitványf létesít a tragikus sorsol vállalt nagy magyar államtérii emlékére (A DélmagyaroT.szág munkatársától) X megdöbbentő mély gyász jegyében telt el a szombati nap is Szegeden: a város polgársága, alázatos magábaszállással gondolt ezen a na­pon arra a nagy államférfiúra, akinek holt­teste most ravatalon fekszik s aki míg éjt, oly nagyon szerette ezt a várost. Reggel 9 órakor rekviem volt a fogadalmi székesegyházban, amelyen ott volt a város egész társadalma? a hatóságok vezetői, egyesü­letek, testületek képviselői. A szertartást nagy papi segédlettel Baskó Sándor püspöki helynök végezte. Megemlékeztek Teleki Pál tragikus Haláláról a többi egyházak is, a zsidótemplom istentiszteletén Frenkel Jenő mondott megren­dült emlékbeszédet, kiemelve, hogy Teleki Pál nemzetéért áldozta fel életét. Rendkívüli közguOlés a városnázán Délben 12 'órakor a városháza közgyűlési termében rendkívüli gyászülést tartott a tör vényhatósági bizottság. A fekete drapériával bevSnt falak között méltóságteljes gyászülte hangulatban gyülekeztek a sötetruhás váras­atyák- X meghívott vendégek részére felállí­tott szókeket elfoglalták a különböző hatósá­god gezetői. Az elnöki emelvénnyel szemben felállított szeketí foglalt helyet Glattfelder Gynla megyéspüspök, tőle jobbra és balra ül­tek dr. Falkay Gyula ítélőtáblai tanácselnök, <&L Szent-Györgyi Albert egyetemi rektor, dr. Tjombory Jenő főügyész, vitéz Solymossy Já­hos tábiirnok, dr. Balogh Ányos tankerületi fő­igazgató, Raskó Sándor püspöki helynök, dr. Szűcs Endre postafőigazgató, Szilágyi Ferenc MÁV üzletigazgató és dr. Schilling Gábor ta­nárképző főiskolai igazgató. Tizenkét óra után tíz perTOel 'dr. Tukats Sándor főispán vezetésével bevonult a köz­ryülési terembe a városi magisztrátus. A meg­.nyitószavak után felemelkedett az elnöki szék­ből a főispán és kegyeletes szavakkal paren­Válta el a nemzet nagy halottját, aki Szeged yárosának is drága és siratott halottja­A főispán beszéde ''*— A" magyar nemzet szörnyű sorscsapástól porig sújtva, mélyen gyászolva áll nagy fiának, Teleki Pál miniszterelnöknek ravatala elölt — mondotta dr. T u k a t s Sándor. _ E szomorú órá­ban mi, szegediek, akik oly közel állottunk az el­hunythoz, összejöttünk, hogy kifejezést adjunk ;ránta érzett soha nem muló szeretetünknek, há­lánknak. Elárvultan állunk itt és siratjuk a ma­gyar hit, a magyar élniakar/lg) a magyaj. jövő ren­díthetetlen harcosát Felsir a lelkünk és zokogva kérdjük a magyarok Istenét: miért hagyott itt bennünket ez az erős lelkű magyar, ez a kemény ember. Gróf Széchenyi István jut eszünkbe. Kérdésünkre majd a történelem adja DgEMAöySEÖRSZÁG VASÁRNAP. 1941 'ÁPRILIS 6. 3 meg a feleletet, Teleki Pál embert nagyságát mi, kortársai felmérni nem tudjuk. Az elhunyt miniszterelnök államférfiúi "pálya­futását vázolta ezután Tukats főispán, majd ar­ról szólott, hogy Szeged hároin izben választotta képviselőjévé a megboldogultat, aki érezte ennek a városnak izzó magyar lelkét, vérének lükteté­sét. A magyar sors kérdésein elgondolkodó és té­pelődő Teleki szive ittmarad velünk; — Harangok zugnak — mondotta —, riadt arcú emberek jönnek-mennek, a magyar lélekből feltör az elkeseredett sóhaj: vajjón miért kell nekünk ismét temetésre jönnünk. A jó Istenbe vetett hit­tel lelkünkben megrendülve, de rendíthetetlen bi­zalomal a nemzet jövőjében, bucsuzunk a halott Teleki Páltól. Köszönjük atyai jóságát, gondos­ságát, tanítását, köszönjük az áldozatot, amelyet mindannyiónkért hozott. T.elkét itt érezzük közöt­tünk és ez a lélek fog továbbra erőt adni a nasy cselekedetekhez — fejezte be beszédét a főisnán. A főispán, akinek beszédét a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig, ezután felkérte dr. Pálfy József polgármestert, hogy tegye meg Teleki Pál emlékének megörökítésére vo­natkozó javaslatait­Balározau slAJosint leiehl. Pál emtékéneh meőöröhlteslre — X nemzet nagy halottjának ravatalánál fájdalmas megilletődéssel, mélységes gyászba­borultan áll sorsüldözött nemzetünk; a boldog­talan magyar, — kezdte beszédét a polgármes­ter. — Künnt bontogatja szárnyát az ébredés, az életet nyitó, mindent megszépítő tavas*. Jobb magyar jövőt, közelgő feltámadást hir­dető húsvéti harangszóra vág/ott szivünk és helyette új gyászt, új magyar megpróbáltatást kongatnak felénk a kemény éreszavak­— Minek találgatni az okot, mely létrehozta a megváltozhatatlan okozatot. Minek töpren­geni a halott utolsó gondolata felett, amit az övökre elnémult ajkak sohasem fognak kimon­dani! Be a halott, helyett beszél lezárult élete, cselekvése, megalkuvást nem' ismerő kemény magyar karaktere. Teleki Pál mély vallásos érzülete, izzó bazafisága, áldozatos munkás élete, történelmi elhivatottságának biztos tu­data, emelkedett gondolkozása, kiegyensúlyo­zott lelkülete, az ország helyzetének ismerete, I fegyelmezettsége, politikai és diplomáciai böl­csessége, szóval emberi és államférfiúi erényei­nek teljessége egy pillanatig sem hagy kétsé­get aziránt, hogy önkezével kioltott élete a leg­nagyobb, a legdrágább, amit halandó ember ál­dozatul hozhat, oly lelki megrendülés tragé­diája, melynek leküzdésére emberi erő és lia­lalom elégtelennek bizonyult. Hogy ez a mély I vallásos érzületű, erős jellemű, a hazafias kö­• telességteljesítés ideális magaslaton álló, bá­tor és semmitől meg nem hátráló, bölcs és nyu­godt államférfiú miért siettette a véget és miért adta ki kezéből legsúlyosabb időkben a B r i 111 á n s ékszerekért, aranyért, fogaranyért, ékszerzátagjegyért igen magas árat fizetek L M m wm Ka JL órás ékszerész d I A K O Kárász u. 14. i (Del-Ka mellett) keressen lel saiáf éniettóDenm kormánykerekét, erre már feleletet adott a szakértő orvosi vélemény, mely Széchenyi tra­gédiájára enged következtetést, de úgy érezzük, hogy a végleges, a ma­gyar közvéleményt megnyugtató választ Vsak a történelem adhatja meg. — Megalkuvást nem ismerő izzó hazaszere­tet hevítette nemes szivét. És mi szegediele, akik vele együtt átélt történelmi időkben ta­núi voltunk hazafias munkájának, mi tudjuk legjobban, hogy a szegcdi gondolat felidézésé­ben, a nemzeti hadsereg szervezésében, az cl­Meghódítottuk a vásárló közönséget, mert sxép, Jó és olcsó áll rendelkezésére raktárunkban. 299 j Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, Szendrényi Géza é« Tirstl, Doifonlcs-tér 11. Te'.afon: 19-82. iltVIIUH a Iflűauu BÚTOR lenforradalmi megmozdulásban, az első nemzeti kormány megalakulásában milyen nagy résza volt és ezzel városunknak történelmi jelentősé­get és soha el nem múló dicsőséget szerzett. Ezért cs mert Szegedet oly bensőségesen szol retteg felmerült a terv, hogy az elhunyt mié niszterelnök földi maradványait politikai pá­lyafutásának és dicsőségének kiinduló helyén, itt, Szegeden Helyezzük örök nyugoYÓra. Azonban a család kegyelete az elhunyt minta* torelnököt édesatyja és szereltei kürnyczctébcíí kívánta eltemetni és o Család ezen kegyeleti ér­Beivárosi Hozi Vasárnap és kedden 'A legizgalmasabb filmóriási Pompéii végnapjai Bulwer világhírű regínyének filmváltozata. A legnagyobb történelmi film. Grandiózus, hatá­saiban lenyűgöző. A főszerepekben: KORDA MARIA, BERHARD, GÖTZKE, VÁRKONYI MIIIALY 3, 8, 7, 9 SZÉCHENYI MOZI MA, VASÁRNAP PREMIER! A Mussolini-serleggel kitüntetett nagy francia világfilm DUVIYIER, a világhírű francia rendező hatalmas alkotása niiiió cmiüoott ••••••••••••ní Gyönyörű regény a kiöregedett szinészek ott­honában, a színpad és a szerelem fényeiben Játssza a nagy francia gárda: JOUVET, VICTOR FRANCÉN, MICHEL SIMON, MADELAINE OZERAY j MA: 3, 5, 7, 9, hétfőn a nemzeti gyász miatt nincs előadás. KORZÓBAN Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Hans ASbers nagy parádés filmje TRENK. \ PANDUP a legendás báró gáláns kalandjai. Műsort be­vezeti ELSÖHETES MAGYAR VILAGHIRADÓ HÉTFON, AZ ORSZÁGOS GYÁSZ MIATT NEM TARTUNK ELŐADÁST! GULLIVER GULLIVER B U LLIIIER Jegyek már válthatók a Széchenyi mozioan

Next

/
Thumbnails
Contents