Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-30 / 97. szám

zéri esik feh^ M tábla is megállapította Sétmeidev János taniié bűnösségét és 300 pengőre emelte fel büntetését Az hétéi végvehajtósát felfüggetxieiiék Délmagyarország munkatársától) Kedden foglalkozott a szegedi ítélőtábla Curry-taháesa másodízben azzal a bűnüggyel, amelynek középpontjában Schneider János, a móravárosi "d emiiskola igazgatói jeímmel felruházott tanítója álL A tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét ée az ítélet végrehajtásának felfüggesztése mellett 300 pengő pénzbüntetéssel sújtotta Gchneidert. Mint emlékezetes, a tanító ellen az ügyészség töbüendbeli hivatali hatalommal való visszaélés miatt adott ki vádiratot. A vád megállapításai szerint Schneider János tanítványait, élsű ée második elemista tanulókat olyan súh/os testi fenyítésben részesítette, hogy a gyermekeken a verés nyomai meglátszottak. A épülőknek ezekről a bejelentéseiről annakidején részletesen beszámolt a Délmagyarország. A tanító ügye nemrégiben került a szegedi töryényezék elé. Schneider János beismerte, Bogy tanítványai közül többeket testi fenyítésben részesített. A fenyítést azonban csak azokban az eseekben alkalmazta, ha a tanuló tossz polt, vagy feladatát nem készítette eL Felmutatta azt 25—30 centiméteres nádpálcát, amelytyel tanulóit megverte. A' törvényszék első ítéletében megállapította ugyan az igazgató-tanító bűnösségét, de a bűnösség csekély fokára való tekintettel nem hozott érdemleges Ítéletet és megszüntette az eljárást. Az ügy ügyészi felfolyamodás során ekkor a tábla elé került, amely visszatette az iratokat a törvényszékre és utasította az elsőfokú bíróságot, bogy az ügyben érdemi ítéletet hozzon, mert a megszüntető végzésnek nincsenek meg az alapfeltételei. Március 7-én tárgyalta másodszor az ügyet a törvényszék és 10 rendbeli hivatali hatalommal. való visszaélésben mondotta ki Schneider Jánost bűnösnek, ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet szerint Schneider hivatali hatáskörét — amikor a tanulókkal szemben testi fenyítést alkalmazott — túllépte. Fellebbezés folytén kedden került a bűnügy a tábla elé, amely Schneider Jánös meghallgatása, majd az iratok ismertetése után megsemmisítette * törvényszék ítéletét ós az igazgató-tanítót az ítélet végrohnjósának a felfüggesztésével 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügyben a Kúria m'öndja ki a végső szótSchneideíi tanító ellen az ügyészség előbbi bűn ügyétől függetlenül ujabb vádiratot nyújtott be a törvényszékhez. Ebben az ügyben a törvényszék TJngváry-tanácsa xpájus 7-é.re tűzte ki a főtárgyalást. D £ L M A G Y A B. 0 Ft é í Á G SZERDA. 1941. ÁPRTLTS 5 Parragi György s Miért nem sikerűit Napokon második inváxiós kísérlete ni. Napoleonnak Anglia ellepj inváziós terveiről izolo cikksorozatunk befejezéseképpen most a második inváziós kisérlel meghiúsulásának okaira kivanunk rámutatni. Megírtuk, hogy Napoleon éveken keresztül készülődött erre a második inváziós kísérletre. Nemcsak hatalmas szárazföldi hadsereget vont Sssze 1804-ben a Csatorna francia partján, főleg Bonloigne vidékén, hanem az összes hajógyáráksak parancsot adott tengeri flotta építésére. Be folyására a spanyol király is hadat üzent Angliának, ami Napoleon számára főleg azért volt kedvező mert megkapta és francia flottához ^iwpa csatolni * tekintélyes spanyol hadiflottát. francia hadiflotta zöme Toulon Földközi-tengeri kikötőben horgonyzott Villencuve admirális parancsnoksága alatt, aki a spanyol flotta parancsnokságát is átvette, 1805 juniusában Villencuve flottájának sikerült kimenekülnie a Nelson admirális veretése alatt álló földközitengeti angol flotta blokádjából. Napoleon ezekután minden figyelmét a Csatornára összpontosította, annál ip inkább. ®ert most már a francia tengerészelj szakértők is lehetségesnek tartották inváziós tervének végóhajtását „Botond az a nemzet* ^melynek nincsen hadserege" Napoleon felfogására jellemző az a levét, anieiyet 1805 junius 9-én intézett Decrcs admirális tengerészeti miniszteréhez: »Valóban nem tudom ^gondolni, milyeD preventiv intézkedéseket tud Anglia megvalósítani, hogy megvédje magát aza szörnyű veszéllyel szemben, amely felette tebeg. Milyen bolond az a nemzet, amelynek piti"sen hadserege és erődvonala és mégis megkockáztatja százezer felfegyverzett katona invázióiát Flottánkra most vár mesteruBüvének bemutetása. Igaz, hogy az a flotta pénzbe kerül. íizoncsupán « óráié: legyünk a tenger ura és An£ha megszűnik léte/ni*. Villeneuve admirális közben flottájával elvi'orlftzott Nyugat-Indiába, a mexikói partok felé, ®°gy megtévessze Nelson admirálist, akin»k min> gondja az volt. hogy megakadályozza azt. te^gy a Gsatorna 'a francia llotta uralma alá kerüljön. Villeneuve hadihajóit valóban követték Nelson hajói. A francia admirális elérkezettnek találta most az időt, hogy gyorsan fel nyomuljon a Csatornába és lehetővé tegye az inváziót, azáltal, hogy elpusztitja a francia partokat blokáló lord Cornvallis angol admirális flottáját. 1805 augusztus 22-én Napoleon is megérkezett Boulogneba, hogy személyesen irányítsa ax Anglia elleni támadást. Behajózta csapatait, sőt kedvenc lovát is, amiből arra lehetett következtetni, hogy személyesen is részt vesz a vállalkozásban. Nem várt másra, csak Villeneuve admirális által megadandó jelre. Az admirálishoz ezekben a napokban a következő parancsot intézte: >Remélem, gyorsan megérkezik Brestbe. (A Csatorna partján fekvő francia badi kikötőbe). Ne veszitsen el egy pillanatot sem, hanem gyorsan jöjjön fel a Csatprnáha. Anglia a mienk lesz. Mi készek vagyunk. Minden már a fedélzeten van Huszonnégy óra ólait legyen itt. akkor mindent lebonyolítunk*. Az amerikai vizekről visszaérkezett Villeneuve admirális azonban Calder angol admirális flottája bckényszerijfettfi a délspanyolországj Cad'z kikötőbe. Innen ncrn merj kijönni, mert félt. hogy találkozik Nelson flottájával. Napoleon pedig türelmetlenül várt. Megtette az utolsó intézkedéseket. hogy megtámadja Angliát. 1389 felfegyverzett hajó cs 954 szállító csónak fogadta he art a hat francia divíziót, amelyben a császári gárda is részt vett és amely hivatva volt arra, hogy meg| hódítsa Angliát. Az egész világ figyelme a boulognei partvidékre irányult. Közben Villeneuve nem mert kivitorlázni 6adizból. Napoleon ekkor mélységesen megrendült. Tudta, ba Villencuve nem érkezik meg. akkor minden elveszett. Elkeseredetten fakadt ki admirálisa ellen: »Villeneuve még arra sem alkalmas _ kiáltotta — hogy egy fregattot parancsnokoljon. A félelem vakká leszi Artiló é* gyív»!« Napóleon lemond az invázióról Káért Napoleon telraámoHá Anglia elleni inváziós tervét és elhatározta, hogv ismét a kontinens ellen vonul. Vtlleneuvenak parancsot küldött. hogy ismét vitorlázzon be flottájával a Földközi-tengerbe és a halóin tartózkodó katonákat szállítsa partra -az olasz tárentói öbölben, Ugyanakkor elküldötte Napoleon Rosilly víceadmirálist, hogy váltsa le az alkalmatlannak talált Villoneuvet. liz természetcsen bántotta az admirálist, aki elhatározta, hogy legalább személyes becsületét megmenti. Feltett száudéka volt, bogy megütközik életre-halálra a Gadiz kikötőjét biokáló Nelson-féle flottával. 1805 október 20-ra virradó éjszakán a vezetése alatt álló francia—spanyol flotta felszedte a horgonyt és kihajózott Cadizból, bogy a Gibraltári-szoroson át » Földközitengerbe vonuljon. Természetesen ezt észrevette Nelson admirális is. Október 21-én trafalgán foktól 22 km-re északnyugatra megkezdődött a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri csatája, A francia flotta jóval nagyobb volt, mint az angol. 18 francia és 15 spanyol sorhajóból állt Nelsonnak 2f7 sorhajó állt a rendelkezésére. Ezcu a napon jelezte Nelson zászlós hajója, a Victory a történelmivé vált parancsot: »England expect* thfct every man will do his dutyi* (Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye a kötelességét.) Rőglöe ezután eldördültek az első ágyulövések és megkezdődött a trafalgari csata, amely Nelson számára olyan győzelemmel végződött, amilyet még tengeren nem arattak. Az egész francia—spanyol flottát megsemmisítette, illetve 17 hajót zsákmányolt. Nelson maga is halálos sebet kapott a Victorvn. A győztes angolok vesztesége halottakban és sebesültekben 1700 ember, a szövetségeiknél 7 ezer. Villeneuve admirálist is elfogták a* angolok, 1806 áprilisában becsületszóra kiengedték az angolok a fogságból, azonban nem kívánt élni a kapott szabadsággal, mert kétségbeesésében öngyilkos lett. „Nem lehetek ott mindenütt44 Napoleon rendörminisztere, a hires Fouché írja le emlékirataiban, milyen hatással volt a csata hire a francia császárra. «Trafalgári szerencsétlen katasztrófa, amely megsemmisítette flottánkat, Anglia biztonságát megerősítette — írja Fouché. — Néhány nappal az ulmi kapituláció után a Bécsbe vezető uton értesül Napoleon a hirről. B e r t h i e r marsall elmondotta nekem, hogy egy asztalnál ült Napoleonnal. amidőn a marsall megkapta ezt a végzetes jelentést. N>m merte egyenesen odaadni Napoleonnak. hanem fokoeatosan a könyökével tolta Napoleon szeme elé. Amidőn Napoleon átfutotta annak tartalmát, dühösen felállt és csak ennvit mondott: »Xem tudok mindenhol ott lenni!* » m,,mm •>—————,. U*^Berndorfi ataakka <V evőeszközök kaphatók 45© Hungária etíénvházbas Tisza Lajos körút 55. (MihélVi füszerittlet mellett) SciiweriR-Krosigk német nénz* ügyminiszter Budapesten Budapest, április 29. Seh ,eerin-Krosigk vemet pénzügyminiszter kedden délután többnapos látogatásra Budapestre érkezett. A német pénzügyminisztert a Keleti-pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Fogadásán megjelent Eeményi-Schneller Lajos pénzügyminisztefi. Tasnády -Nagy András, a képviselőház elnöke, miit a Német-Magyar Társaság elnöke, Erdmann doerf budapesti német követ, Bárczy István és Zsindely Ferenc államtitkárok, valamint Horthy István miniszteri tanácsos, a MÁV elnöke és a pénzügyminisztérium osztályfőnökei és mások. A vonat érkezésekot a MÁV-zsnekar a német Himnuszt és a magyar Himnuszt játszotta. A szívélyes üdvözlések után a német pénzügyminiszter a Palatinus-szállóba hajtatott. Délutáu feliratkozott a kormányzó úr öféméltóságánál, majd látogatást tett Bárdmty László miniszterelnöknél és Bcményi-SchneTler Lajos pénzügyminiszternél. Este a német pénzügyminiszter és ki G Reményi-Schnellef, Lajos pénzügyminiwter lakásán szűkkürű vacsorán vett részt. BALLONJA LIDNICZMY»El újból vízhatlan, ti* náltalia, Szeged, tisztíttatja H Gróf Apponyi u. li. 25»