Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-24 / 92. szám

ét Délví^ dővelj, háliy/' né *ek & cat nde0Lv löreh3' tett, ^ forrni cs3 és 'fiT K A kereszténység Kínában Gábris Grácián ferencrendi atya elő-, adása az Actio Catholica szabadegyetemi előadássorozatában I CA Délmagyarország munkatársától) Lebilincselően érdekes előadás hangzott el szerdán este fél 8 órai kezdette] a kegyesrendi gimnázium dísztermében. Az Actio Catholica szabadegyetemi előadássorozatának keretén belül P. Gábris Grácián ferences atya Kínáról, a kereszténység kínai térhódításáról és a hatalmas keleti birodalom népének vallásosságáról beszélt nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az előadást Somogyi József főiskolai tanár vezette be, elmondva, hogy Páter Grácián hat esztendeig élt Kínában, mint a kínai nép lelkének és testének orvosa, közvetlen élményekről számolhat be tehát előadásában. — Ha Kína kereszténységéről és a kínai nép Vallásosságáról akátunk beszélni, voltaképpen Vsak a Kínában munkálkodó missziók küzdelmeiről hősies munkájáról beszélhetünk, — kezdte nagy érdeklődéssel fogadott előadását a fiatal ferenCrendi szerzetes. Az előadás bevezető részében számszerű adatokat sorakoztatott fel, hogy hallgatósága belepillanthasson abba a hatalmas birodalomba, amelyet úgy nevezünk, Kogy Kína. Elmondotta, hogy Kínában a lakosság hozzávetőleges számához viszonyítva meg mindig igen kevés a katolikus, a kínai nep millióinak alig 1 százaléka és ha az összes keresztény felekezetek számát tekintjük, még ak^oe is alig haladja meg az 1 százalékos arányszámot. Beszámolt ezután a kereszténység kínai terjeszkedésének történetéről, a Nesztoriánns eretnekség hirdetésétől kezdve Xavéri Szent Ferönlfig, majd a kínai missziók történetét Ismertette. A missziók terjeszkedése igen lassan ment g megy ma is Kínában, mert az állandóak megújuló keresztény-üldözések időnként visszavetik. Megemlékezett a legujabbkori keresztényüldözésekről, az 1920—26. évi kommunista vérengzésekről, majd a legutolsó keresztényüldözésről, amelyet ő maga is Kínában élt 'át 1935-ben. Páter Gráciána a továbbiakban a kínai ősvallást ismertette, amely — mint minden nép ősvallása —, egyistenhívő volt. Elmagyarázta a négy fővallásból összekombinált jelenkori kínai vallást, amely azonban inkább babona, mint tételes, egységes vallás. Beszélt a szimptonizmnsról. Lao-Ce és Konfuce tanait boncolgatta, majd a keresztény erkölcs szempontjából legveszedelmesebb vallást, a buddhizmust ismertette hallgatóival. Ezután rátért a kínai kereszténység jelenkori elterjedettségére, elmöndotta, hogy Kínában ma 138 missziós püspökség, 2182 katolikus templom, 13-106 kápolna, 2538 plébánia és több mint 30.000 filiálé működik. Két magyar misszió fejt ki áldásqs működést Kínában, együtt azonban nem munkálkodhatnak, mert nagy távolság yan a két misszió területe között. Végül azokról a nehézségekről beszélt a kitűnő előadó, amelyek a missziós mnnkát hátráltatják Kínában. Ezek között első a közlekedési nehézség, a kínai birodalom beláthatatlan oagysága, azonkívül a nyelvnehézség és a konfuceisták nihilizmusa, amely a modern Kínát fertőzi. Vetített képek bemutatásával fejezte he rendkívül érdekes előadását a kínai míszszionárius atya. Pénteken ujabb előadás keretében számol be a Kínában működö katolikus missziók munkájának eredményeiről. FERENCJÓZSEF I Minden este 9 órától éjjel 2 ár*®3 A HÍRES BUDAPESTI SZÓRAKOZÓHELY • SZENZÁCIÓS HŰSOR! TÁNC! I 10 RQGYOGO SANGHAY-GIRL n^: La Bella Novatha I I Budapest, Horthy Miklds-nt 60. KESF.RU VII Megszervezik a felszabadult Délvidék forgalmát Szeged felé (A Délmagyarország munkatársától) A felszabadalt bácskai részek lakosságának áramlása Szeged felé máris érezhető, annak ellenére, hogy a 14 napi kiutazási tilalom még taJSt. A hatóságok méltányos esetekben nem zárkóznak ©1 attól, hogy ottani kereskedők, akik a polgárság ellátásának érdekében bevásárolni indulnak Szegedre, átjöhessenek a szomszédos falvakból. Ebből következtetve arra számítanak, hogy a zárlat teljes feloldása ntán tömegesen indul meg a Délvidék lakossága az anyaország felé- Előreláthatólag nemcsak olyanok jönnek, akik bevásárolni akaínak. hanem olyanok is, akik viszont látni akarják a fégeil látott városokat, vagy a fiatalabb nemzedék soraiból olyanok, akik még sosem jártak az anyaországban és meg akarják tekinteni nagyobb városait. Az Országos Magyan Idegenforgalmi Hivatal intézményesen szerve* zl meg a felszabadult részek az anyaország felé iránytűé forgalmát. Dr. Rohfiingef, Endre miniszteri titkár, az OMIH főtitkára beejlentette, hogy szombaton Szegedre érfeBik és innen indul a felszabadult városokba, falvakba a belső vándorforgalom megszervezésére. Útjára elkíséri Skultéty Sándor, Szeged idegenforgalmi hivatalának tisztviselője is, aki Szeged érdekeit képv.iseli a bácskai helységekben folytatandó megbeszéléseken és a Szegedte utazó kiránduló csoportokat szervezi meg. Dr. "Rohringer Endre szegedi tartózkodását felhasználja arra is, hogy ellenőrizze a turistaszálló befejezéshez közeledő építkezésének munkálatait. Megállapították a felemelt szegedi sertésárakat A polgármester engedélye nélkül tilos a sertésvágás (A Délmagyarország munkatársától) A hivatalos lapban a sertésvágások korlátozásáról és az új zsílj- és húsárakról megjelent miniszteri rendelet végrehajtási utasítása szerdán megérkezett Szegedre az I. fokú közigazgatási hatósághoz. A végrehajtási utasítás alapján a hatóság egyelőre az alábbi tájékoztatót adja a közönség és a húsiparosok számára a sertésvágások, valamint a zsír;- és húsárak terén életbeléptetett új Rendről: Élősertést a jövőben vsak húsiparos, vagy jogosított kereskedő vásárolhat, m is osak vásárlási engedéllyel. Az engedélyeket a polgármester adja ki a közellátási miniszter által megállapított kontingens keretei között. Magánosok Csak a polgármester engedélyével vághatnak sertést. Ha valaki hatnál több sertést akar levágni, ahhoz a közellátási miniszter, engedélyét kell kérni. A magáncsaládoknál levágott sertés fehérárújának azt a részét, ami a megállapított fejadagokon felül mint felesleg megmarad, be kell szolgáltatni. A rendelet álapján a hatóság Szegedre vonatkozólag a következő sertésárakat állapította megr 170 kg-nál nehezebb fiatal la zsíreertés kg-ként 1.78 P 150 kg-nál nehezebb fiatal la zsírsertés kg-ként 174 P 140 kg-os 18 hónaposnál fiatalabb, vagy 148 kg-os, de két évnél fiatalabb zsirsertés kg-ként 1.70 P 110 kg-os la sonkasüldő 164 P 174 kg-ös la őíegsertés 162 „ Legalább 100 kg-os la szedett sertés 164 „ 170 kg-on alóli mindenféle öregsertés 1.54 „ Sovány siildő 35-75 kg 1.90 .. 75 kg-nál nehezebb 1.64 „ A asirárák a következők: zsír 3-30 P zsírszalonna bőrrel 2.64 „ bőr nélkül 2.84 „ háj 3.06 . A sertéshús árak a következők: karaj 3.— P comb és lapocka csonttal 2.60 „ fcomb és lapocka csont nélkül 3.02 „ A rendeletről a hatóság pénteken reggel részletes hirdetményt ad ki. Véüősiitit építettek a Palástijai közlegelen (A Délmagyarország munkatársától) A felsőtanyai gazdák régi kívánsága ment teljesedésbe a napokban, amikor a balástyai közlegelőn befejezték annak a védőszinnek az építését, amelyet a tél végén kezdtek meg építeni. A balástyai közlegelőn tudvalevőleg minden ősszel és tavasszal rengeteg állat legel. Mindenféle állatot, szarvasmarhát, juhot, lovat hajtanak ide a felsőtanyai gazdák. A tavalyi és tavalyelőtti mostoha időjárás veszteségessé tette az itteni legeltetést, az állatok nagyrésze tbc-ben megbetegedett és elpusztult. A felsőtanyai állatállománynak ilyen nagymérvű pusztulása indította arra a gazdákat, hogy kérjék a várost: építtessen a balástyai legelőn védőszint az állatok számóra. A város méltányolta a kérést és aránylag rövid idő alatt elkészült a szin, amelyet 2500 négyszögöl területen építettek fel. Az épület hossza 65 méter, szélessége 6 méter, úgyhogy a legelőre kihajtott sokszáz állat egyszerre elfér alatta. A szint 2 méter magas gáttaí is körülvették, igy nagyobb viharok esetén az elöntéstől is védve van A védőszint a napokban adják át rendeltetésének. —o()o— Kilenc meggyilkolt németet temettek Pancsován Temesvár, április 23. Pancsova városában vasárnap ünnepélyesen eltemették a szerbek által meggyilkolt kilenc jugoszláviai németet A meggyilkoltak valamennyien a német önvédelmi szervezethez tartoztak. Egy fiatalembert csetnikek gyilkoltak meg nagypénteken Pancsován; a többi nyolcat a 8. szerb gyalogezred hurcolta magával Szerbia belseje felé, amikor Pafcsováról visszavonult. Egy Belgrádtól délkeletre fekvfl község határában nagyszombaton szerb katonák *u' lyos bántalmazások után agyonlőtték siket iMTL