Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-20 / 89. szám

Renddel fl scrtésforgaioin ntabb szabályozásáról "Budapest, április 19. X MTI jelenti: TeHn­fettel a zsírellátás körül felmerült nehézsé­fekt/B, a sertés forgalmának és levágásának > újabb szabályozása vált szükségessé• A közfo­gyasztásra történő sertésvágást a rendelet úgy Szabályozza, hogy a közellátási miniszter meg­lapítja, hogy az egyes községekben, városok­ban havonként hány darab és milyen súlyú seü­Mst szabad közfogyasztásra levágni és ennek Megfelelő számú úgynevezett vásárlási enge­délyt küld ki. A vásárlási engedélyeket az elől­Ö^róság felosztja a hentesek között és minden búntes Csak ölyan élősúlyú, és számú sertést Vásárolhat, anjennyijől a gásárlási engedélye szól. A kereskedelmi forgalom korlátozása a 80 fcff-on felüli hízott sertésre vonatkozik. A vég­Sehajtási utasítás pontosan megmondja, hogy bízó sertésnek milyen sertést kell tekinteni. A rendelet értelmében EízS sertés 5sag a közélel­mezési miniszter; által kijelölt sertéskereskedők vásárolhatnak és a megvásárolt sertést Ssak a MÁZ-nak adhatják el, illetőleg másnak Csak' a MÁZ engedélyével adhatják el. Kivételesen a további hizlalás Sáljára sertéshízlalással fog­lalkozó személyeknek is adhat engedélyt a köz­ségi elöljáróság sertés vásárlására. A magánfogyasztásra történő sertésvágást a már eddigi rendszerhez hasonlóan szabályoz­zák. Magánfogyasztásra ösak az tarthat sert'cst, akinek erje a községi elöljáróság, illetőleg az egyszerfe hatnál több sertést hizlalók esetében a közellátási miniszter engedélyt adott. Ha a magánfogyasztásra levágott sertésből több fe­héráru kerül ki, mint amennyit az érvényben lévő rendeletek értelmében a vágató birtokában tarthat, a többletet a községi elöljáróság ren­delkezései szerint közfogyasztásra kell kimetni. DKCMAG7ARORSZAG VASÁRNAP, 1041. ÁPRILIS 20. 3 iwmmmmrn tarragi György: Napoleon második inváziós kísérletének előzményei IL A Délmagyarország húsvéti számában Paul Fvischauer-nak tEnglaud's years of dan­f&s* cimen 1938-ban megjelent könyve alapján *52/koru memoireok, feljegyzések, újságcikkek, le­helet idézetével ismertettük azt a veszélyes hely­zet, melyben Anglia volt a köztársasági Fran­~*országgal folytatott háborúja idején. Első cik­*cü*ket az Anglia elleni első inváziós kísérlet is­mertetésével fejeztük be, melytől Napoleon, ak­köztársasági tábornok tanácsára tekintett el * franeia direktórium. Közben bekövetkezett az 1799 brumaire 18-iki 1 '"amcsiny, amely Napoleonnak, az »első konzul­ok* kezébe juttatta Franciaország sorsának in­ffeését. Anglia és Franciaország között folyó ^et-halál harcon ez mit sem változtatott, sőt Na­taleon, aki a maga személyében testesítette meg 82 angolgyülöletet, minden erejét az Angliával leszámolásra összpontosította. A Csatorna **[ásik partján Napoleon gyűlöletéhez egyenrangú ®?«nfél, William Pitt irányította, mint brit mi­'isrterelnöb, a Napoleon ellenes politikák ) Egy rosszul sikerült béke A nagy leszámolás azonban közben elakadt az 2. évi amiensi béke következtében, amely rö­te^ időre véget vetett a 10 éves francia—angol Í^Wunak, A békét azonban angol részről nem a jelelhetettcn Pitt irta alá, aki inkább lemon­hanem a gyenge A d d i n g t o n-kormány. A j^ke őszinteségében egyik oldalról sem bírtak. György angol király ikisérlcti békénekt nc­A te? mclyel nic» kellett kötni azért, mert ^hgliát elhagyta minden szövetségese. Ebben a békében kötelezte magát többek kö­^tt Anglia arra. bogy visszaadja Franciaország­nak Halta szigetét Ez máig se következett be. Ugy Franciaországban, mint Angliában megindult hamarosan az aknamunka az amiensi béke eilen. A londoni >Annual Register* például ezeket irta: »Ez a béke voltaképpen elismerte Franciaország­nak azt a jogát, amelyet állandóan követelt, ami­óta megkezdte forradalmi terveinek végrehajtá­sát, vagyis azokon a területeken, melyek befo­lyása alá kerülnek, szétrombolja az eddigi tör­vények uralmát és minden nemzetet a maga tör­vényei alá kényszerít, amelyek azokon a szerző­déseken alapszanak, melyeket Európa legtöbb ha­talmaival kötött vagy erőszak vagy cselszövés utján*. Napoleonnak az amiensi béke meghozta az élethossziglani konzulságot. Ebben a kérdésben népszavazást rendelt el. A leadott 3,577.259 sza­vazat közül 3.5C8.855 szólt Napoleon mellett. Az sclsö konzul* bízott a legkevésbé az ango­lokkal kötött béke tartósságában. Elrendelte, bogy Franciaország minden fegyver- és hajó­gyára lázas munkába fogjon. Egész Franciaor­szág óriási fegyvergyárrá alakult át. Az angolok aggodalmaskodni kezdtek, de ezúttal se arra gon­doltak, hogy ők maguk harcoljanak, hanem a kontinensen néztek zsoldosok után. Malmos­fa ury lord még igy is panaszkodott, hogy Anglia mindig előrefizetett, pedig helyesebb lenne utólag fizetni. 1803 január 29-ikén Napoleon magához rendel­te a svájci kantonok öt delegátusát keményen megfeddette őket. Ekkor ugyanis a kontinensen már megszűntek a harcok, csak Svájc lázoncotf Andi a biztatására. Napoleon ezeket mondotta a svájci delegátusoknak: | — Jegyezzétek meg magatoknak, hogy Fran­ciaországon kivül nincs számotokra boldogulás és hogy súlyosan felreértetik érdekeiteket, ha ma.s hatalomhoz fordultok.. Ünnepélyesen kijelentem előttetek, hogy inkább elviseelm 100 ezer ember elvesztését, semmint, hogy eltűrjem Anglia be­avatkozását a ti ügyetekbe*. Közben Napoleon egyre élesebb hangot hasz­nál Anglia eilen, amely nem teljesíti az aniiens béke rendelkezéseit és ujabb intrikákat igyek>zik szőni Napoleon ellen a kontinensen. 1803 február 2-ikán Napoleon a törvényhozó testület előtt ki­jelenti: __ Bármikép végződjenek is az angol cselszö­vések, Anglia nem fog uj szövetségeseket találni és büszkén állapíthatjuk meg, Anglia csak a sa­ját számlájára harcolhat Franciaországgal szem­bem. Napoleon keresi az USA barátságát 1803 eleje azért is érdekes a francia—angol viszony történetében, mert a háttérben először je­lennek meg az Egyesült Államok, mint a két ti* vális hatalom közti viszály potenciális döntő té­nyezője. Az USA kártérítést követelt Franciaor­szágtól ama amerikai hajók lefoglalása miatt, melyeket a francia kormány az USA semlegessé­gének figyelembevétele nélkül elkobozhatott. Na­poleon nemcsak, hogy nem ellenezte az amerikai követelést, hanem egyenesen kapóra jött neki, mert azt remélte, hogy a követelés teljesítése ál­tal sikerül megnyernie az USA rokonszenvét. Hallgassuk csak azt az élcseszü logikával fel­épített fejtegetést, melyet ez alkalomból külügy­miniszterének, Talleyrandnak adott elő az amerikai francia viszonyról: — Nem akarok semmi olyan birtokot megtar­tani, amely nem lenne biztosan a kezeim között, amely összetűzést és súrlódást idézhetne fel köz­tem és az amerikaiak között. Ellenkezőleg arra törekszem, hogy összeveszítsem az angolokat és amerikaiakat... Kész vagyok arra, bogy Loui­siana-t (a Mississipi torkolatánál fekvő, akkor még francia gyarmat, az USA jelenlegi egvlk ál­lama. A szerk.) odaadjam az Egyesült Államok* nak. Mivel azonban nekik nincs olyan területek, melyet cserébe adhatnak érte, egy csomó pén/t tegök kérni tőlük, hogy legyen miből fedeznem azt a külön fegyverkezési, melyet 'Anglia ellen folytatok*. ' Napoleon nemcsak" szárazföldön, bánom első­sorban tengeren készül fel Anglia ellen. 1803 márciusában két flottilla építését rendeli el egy > BELVÁROSI MOZI Mától keddig Előadások 3, 5, 7, D IGY ÉLNI JÚ!... Amerikai vígjáték; mely veri a világhírű ren­j*e£öjének, FRANCK CAFRA-nak eddig emlé keaetes sikerű vígjátékait, az »Ez történt cgj %«aka*, »Mr. Decds* és a »Kár volt hazudni, °imü filmeket. A főszerepekben LYONÉI, BARRYMOORE, JEAN ARTTIUR. JAMES STEWART és MISHA AUEB Azonkívül! Q'csö honvédeink bevonulása Horgos Szabadkára- Harc a eseíníkekkei Korxooan Ma 3, 5, 7 és 9-kor utoljáral MB... TFGMPP... HOLPP... Széchenyi Mozi SZILAGYI SZABÓ ESZTER _ JÁVOR PÁL pompás magyar filmje. Azonkívül: Délvidék ismét MAGYAR * Az első bevonuló csapataink a felszabadult területekre. A csetnikek kifüstölése Szabadkán. Hétfőtől ANNABELLA - CHARLES BOYER monumentális filmje A CSATA Dália Dalia Lehetővé lesszü - mindenkinek, hogy megnézze a tréfa, a mosolygó játék, az öröm és boldogság tündérvilágát MEGHOSSZABBÍTOTTUK vasárnapra 3, 5, 7,9, és hét­főre 5, 7, 9 visszavonhatatla­nul utoljára, GULLIVER A Paramount szines, mesés esodafilroje felejthetetlen mu­esikával. Páratlan filmripor­tok: a Szeged elleni szerb repülőtámadás legújabb Ufa-biradó: az első felvételek a Balkán-háboru­' ról és a kölni 7:0-ás futball­meccs. CLAUDB FARIlERE világhírű regénye Széchcnvi Mozi vasárnap 3,5,7,9, hétfő 5,7,9

Next

/
Thumbnails
Contents