Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-18 / 87. szám

6Gerrcek|áték$ier SDIQOS robDonást okozott Dndapestéa 3 haloff, 8 sebesoif Budapest, április 17. A MTI jelenti: Csütörtö­kön délután Budapesten a Vécsey-utcában nagy­arányú robbanás történt, amelynek 3 halott és 8 sebesült áldozata van. A Vécsey-utca 3. számú házban van a Gontinens nemzetközi szállítmányo­zási kft raktára. A cég raktárából posztó- és egyéb árut raktak fel egy teherautóra. A raktár­ba özv. Ormos Gyuláné már korábban 250 kilo­gram riasztópisztolyba való u. n. riasztódugót és ezüstszinü staniolba csomagolt riasztó bombát szállított azzal, hogy a cég Nagyváradra szállítsa. fA posztóárut már berakták a kocsiba és meg­kezdték a több ládába csomagolt riasztódugók felrakását. Már csaknem az egész 250 kilogram súlya gyermekjátékszert felrakták a teherautóra, amikor ismeretlen okból robbanás történt, ami­toek következtéiben az autó felső része szilánkokra tört, a vasrészek darabokra törtek, a hatalmas detonáció ereje a környék' összes házainak abla­kait betörte. A robbanás követkertében életét vesztette Molnár János szállitómunkás, Hévízi Lajos kosárfonósegéd, aki a riasztódugókkal telt ládát adta át, a sofőrülésen ült Szilágyi Ernő, akit a robbanás ereje messze eldobott. A mentők egy­más után kötözték be Nenberger Ludovikát, Königsberg Sándor szállítmányozót, Mol­nár András asztalosmestert, mindhármat élet­veszélyes állapotban a Róíras-kórházba vitték. Ságodi Irma 17 éves női szabósegéd az utcán a szilánkoktól és vasdaraboktól sérült meg. Elsőse­gélyben részesítették ifj. Német Sándort, Ko­mor Évát, Ormos Liviát és Czeglédi Im­rét, aki a házak emeletéről lehullott üvegszilán­koktól sérült meft A szerb állom tartozik kártérítési fizetni a bombalámadások rombolásaiért Eperfessn Kálmán főiskolai tanár hárbefelentése a városházán DÉtMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1941. ÁPPTTJS 18. * (A Délmagyarország munkatársától) Érde­Ees jogi probléma merült fel a Szeged ellen Intézett szerb repülőtámadás kapcsán. A kér­dés az: tartozik-e valaki kártérítéssel azokért II rongálásokért, amelyeket a szerb repülök bombái Okoztak békés polgárok lakóházaiban. Ez a probléma úgy merült fel, Högy a városhá­zán megtörtént az első kárbejelentés. Eperjessy Kálmán tanárképző főiskolai tanár, akinek Li­liom-utcai házát rongálta meg egy szerb re­pülőbomba, jelentkezett a polgármesteri hiva­talban és kérte kárigényének jegyzőkönyvbe Vételét. Eperjessy elmondotta, hogy lakóházá­nak egyik végét teljesen rombadöntötte a bom­ba, úgy, Hogy az épületnek ez a része teljesen lakhatatlanná vált és tetemes költséget jelent újjáépítése. Kijelentette a professzor, hogy káréritésre tart igényt. Eperjessy tanár beje­lentését kívánságához képest jegyzőkönyvbe foglalták. 'A polgármester véleménye ezzel kapcsolat­ban az, hogy a szerb bombák okozta károk megtérítése semmiképpen sem tartozik a város­ra. Hogy az államkincstár vállalja-e a károk megtérítését, egyelőre nem lehet tndni. Jogá­szi vélemény szerint elsősorban a szerb állam lenne kártérítésre kötelezhető, a kárigények be­jelentése azonban, tekintettel a jelenlegi hábo­rús állapotokra, nem lehetséges, legfeljebb a szerb kérdés végleges rendezése után leljet ró­la szó. A polgármesteri hivatalban felvett jegyző­könyv alapján most tisztázni próbálják külön­böző fórumok előtt, hogy ki tartozik kártérítés­sel a szerb bombák gombolásai miatt. Valahol Déimagvarorszánon... fi honvédek fergetepes rohammal törték meg Újvidéknél a szerb ellenállást Szabadkát, Zombort, Újvidéket megtisztítják a csetnikek és komitácsik orvtámadásaitól 1 Valahol Délmagyarofszágön. (A honvéd, pro­pagandaszázad tudósítójától) A magyar hon­védség a Felvidék, Kárpátalja, Erdély hazaté­rése idején megszokta mái, hogy az elszakított országrészeken igen rossz utakat talál, de még •• legsötétebben látó elképzeléseket is túlszár­nyalta a Délvidék. A kitűnő termőföldeket az úttesteken igazi, vendégmarasztaló sárrá da­gasztotta a kisebb esőzés és a jórészt kövezet­len útakon szinte lehetetlenségbe ütközik a köz­lekedés. Valóban a csodák közé sorozható, bogy honvédeink kitűnő felszerelése és nagy­szerű kitartása megbirkózott a sártengerrel, kátyúkkal, gidres-gödrös utakkal. Természete­sen a honvédségnek nemcsak terepnehézségek­kel "kellett megküzdenie. A néhol szívós ellen­állást tanúsító ellenség erejét frontáttörésekkel kellett össze/horzsolni. "A h'onvédlendület ezzel igen könnyen végzett. A reguláris hadsereg az áttörés után ren­detlenül menekült, elhagyta fegyverét és lősze­rét vagy „hősies gesztussal" odaadta a ésetni­keknek és dobrovóljácoknak, hogv harcoljanak belvettük. Tsrr alakultak ki a már eltervezett Hungária csárdában közkívánatra minden csü­törtökön és szombaton ház. Disznótor lépten-nyomon jelentkező guéHlla-harf,oTe, orv­támadásök, sokszor órák hosszat tartó lövöl­dözéssel. Főleg a várótokban tevékenykednek a ko­mitácsik, padlások rejtekeiből, elhagyott laká­sok ablakaiból. Ilyen helyeken aztán a foszto­gatások sem maradnak el. Igy volt Szabadkán, Zomborban és hasonló a helyzet Újvidéken is. Újvidékhez közeledve, komoly ellenállásba ütközött a honvédség. Petrőcfalva határában utolsó erőfeszítésként lövészárkokra és drót­akadályokra támaszkodva felvették a harcot a szerb reguláris csapatok. Honvédeink azonban könnyű tüzérségi fedezet mellett fergeteges ro­hammal, szinte percek alatt megtörték az el­lenállási­Mint valami pusztító erejű, ellenállhatatlan orkán, rohant a magyar honvédcsapat előre. A szerbek riadtan menekültek, de jórészük 38 tiszttel így i6 fogságba került. A csatatér he­lvét elhagyott tankok, ágyuk, golyószórók, ki­lőtt töltényhüvelyek tízezrei jelzik. A többszáz sebesültet és halottat a magyar egészségügyi csapatok szedték öauza. Újvidék városának magyar, lakossága ki­törő örömmel, leírhatatlan lelkesedéssel fogad­ta a honvédséget. A csetnikek azonban itt i* megismétlik orvtámadásaikat és akadályozzák a város nyugalmának és békéjének kialakítá­sát Főleg a külvárosrészek házalnak padlásá­ról röppen itt-ott egy golyó. Egyik háztetőn géppisztolyt találtak, másik ház kamrájának utoafelé néző ablakában kis gyalogsági ágyú Csöve volt beállítva, jókora mennyiségű lőszer­rel felszerelve. Két honvédre egy szerb vas­utas feleségestől együtt tüzelt. Kézigránátokkal kellett őket kifüstölni a házból. Szekrényük­ben szerb újságok, izgató tartalmú röpsédulát között megtalálták a csetnik szervezet tagsági igazolványát. A lakosság riadtan, mélységéé megdöbbenéssel és felháborodással nézi a tör­ténteket tudva, hogy az orvtámadók elsősor­ban az ő személyi és vagyoni biztonságukat veszélyeztetik. Csak akkor nyugszik meg sze­mük, ha a magyar honvéd biztos fölényét ren­díthetetlen nyugalmát látják. Csetnikek géppuskás orvtámadása Szabadkán A honvéd propagandaszázad tudósítója Sza­badkáról most számol be arról, hogy a csetnikek orgyilkos támadása zavarta meg Szabadka leitá­madási ünnepét. Szombaton a csetnikek búvóhe­lyeikről géppuskákkal hátbatámadták az utca bé­kés járókelőit. Az elvetemült orvtámadás után a lakosság meg akarta lincselni Jakolyevics Obrád nyugalmazott városi tanácsnokot, a honve­dek mentették meg a tömeg dühétől. Lesből agyon­lőtték a csetnikek Tusa István és A1 m á s s j Zoltán gimnáziumi tanulókat. Most vált ismeretessé az is, hogy a szerb csa­patok kivonulásakor egy montenegrói alezredes parancsot adott a vasúti aluljáró felrobbantására. Tamási Imre ügyvédjelölt kúszva igyekezett a vasúti aluljáróhoz, hogy az ekrazitot összekötő villanydrótot elvágja, sajnos, éppen ebben a pil­lanatban bekövetkezett a robbanás, úgyhogy az ügyvédjelölt súlyos sérüléseket szenvedett hősi tettéért. KÖNYVEK RUSZKABANYAI ELEMÉR: Ketten a viharban A szegedi nemzeti hadsereg megalakulásának története és az ország felszabadítására készülő katonák élete, majd a forradalmakat követő esz­tendők uj magyar életet kialakító küzdelmei, hét­köznapjai és kevés, nagyon kevés ünnepe adják e nagyszabású regény keretét. A történet hőse: K á 1 n a y Tibor, fiatal huszártiszt, akiről a di­csőséges szegedi napok után a történelem csakha­mar lehúzza a büszkén viselt egyenruhát s őt is, mint annyi ezer társát, kilöki egy számára ide­gen, ismeretlen világba. K á 1 n a y Tiborból egy­szerre civil lesz, aki csak tengernyi kaland és megpróbáltatás után találja meg helyét uj sorsá­ban. De ekkor aztán kenyerén kivül, sok hosz­szabb-rövidebb ideig tartó szerelem, érzéki fel­lobbanás után megtalálja életszépitö párját is, a feleségét, akivel közösen viselik eztán mindazt, amit Isten rendeléséből s akaratából viselniök kell, egészen a mostvalló, izgalmas jelenig... Ruszkabányai Elemérnek ez a hatalmás regénye ujabb lépcső folytonosan felfelé ívelő pályáján. Biztos, eleven mesélőkészsége s eredeti hangja szinte megejtik az olvasót: megállós nélkül ra­gadják magukkal fejazetről-fejezetre. A kiváló iró uj regteve méltán sorakozik más. nagysikerű müvei mellé és végleg kijelöli helyét a magyaf •Ivasókózönséfl kedvelt szerzőinek sorában.

Next

/
Thumbnails
Contents