Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-13 / 84. szám

Erdélyi levelek Hegedűs Nándor könyve a magyar kisebbségi sorsról X felszabadult észak-Erdélyből 'érkezik egy melyen meleg, férfias Hang a húszéves kisebbségi sorsról, magyar b'órtönből. A Hang az erdélyi magyar közélet egyik kiváló és megingathatatlan harcosáé, aki nemcsak rendíthetetlen magyar, nemcsak' a magyar közélet egyik vezetője volt a rabságos sors Húsz éve alatt, emellett képviselő a bukaresti parlament fülledt és minden magyar hang ellen fellángoló termében, ahol ciklusokon és éveken keresztül úgy állott a magyarságra zúduló zivatarban, türelmetlen1, gyűlölködő kénesőjében, mint a szálfa, Hajlíthataflanul, az eltemethetetlen igazság erejében. És ezenfelül a magyar fájdalom és magyar élet Hangja, közíró a bilincsekbe vert magyar sajtó egyik első vonalában, Hegedűs Nándor. Ma már történelmet jelentenek eiek a Hangok és ezek a villanások, történelmét azok a vezércikkek, amelyek a magyar sorsőt szólaltatták meg éveken át, a legsötétebb éjszakák és a legtüzelőbH gyűlölet éjjelein, a magyar nyilvánosság előtt kiáltva és Európa lelkiismeretéhez szólva. Ezeket a vezércikkeket gyűjtötte most kötetbe a felszaba"dulás történelmi Hónapjaiban a történelem és a magyar emlékezés számára az Erdélyi levelek írója. Hegedfis Nándor éveken át irta Váradról es Erdóly különböző rejtekHelyéről ezeket a Cikkeket, a Pesti Napló első oldalán „Erdélyi levelek" cím alatt a magyar szívekHez, a magyar elszánóst erősítve és Európa lelkiismeretéhez szólva. Ezek a bujdosó úton készült legelek Hozzá akartak járulni annak a Célnak a szolgálatához. Hogy az anyaországban, a magyarság szivében állandóan ébren maradjon az erdélyi gondolat. de ezen felül Európához is szóltak az erdélyi éjszaka sötétjéből. Éppen ezért ezek a« újság Knszonnégyőrás életéhez készült vezércikkek töbHet jelentenek mint egy közíró egy-egy múló, „aktuális" cikkét, nem, ezek nem a pere történelmét rögzítettek. Ha nem adatok, emlékeztetők és figyelmeztetők a múlhatatlan magyar - történelem tanulságai számára. Sz Erdélyi levelek rendszerint csak Hosszú és veszedelmes kerülő utakon juthattak el Váradról a Pesti Napló redakciójába eáer úton, ezer lelmenyess'éggel és Vállalva a legsúlyosabb veszedelmeket Ki kellett játszani a román posta és cenzor figyelmét, sőt amikor egyre tornyosult, a veszedelem, egyre sűrűsödött a gyanú, voltak „Erdélyi levelek, amelyeket nem is lehetett Erdélyben postára adni. ki kellett utazni a közírónak az erdélyi országból és Csak ott adhatta őket post'árfl. Högy milyen Hatásuk volt ezeknek a nagy történelmi tudással, a magyar sors közvetlen vállalásával és ragyogó közírói felkészültséggel, éppen ezért elementáris hatással megírt leveleknek, mutatja az is, Hogy a römán lapok gyűlölködve és türelmetlenül követelték: nyomozzák ki a cikkek Erdélyben élő íróját, a hadbíróság vonja, felelősségre ós Hogy mi lett volna, Ka sikerül Csak egyet is elfogni Hegedűs Nándor levelei közül, azt könnyű megítélni, ha Végigolvassuk az erdélyi magyar újságírókra kimért romári Hadbírósági ítéleteket akár Hegedűs Nándor adataiból, akár abból az első 'lyen tanulmányból, amelyben Berey Géza tárta fel először, még észak Erdély felszabadulása előtt az erdélyi magyar kisebbségi újságírás kálváriáját. Hegedűs Nándor a nagy magyar közírói Hagyományokat ápolva, nem vette át a román lapok fékezetten szájú, gyűlölködő olyan Hangját, amelynek stílusa mindmáig ismeretlen a magyar sajtó törtenetében, igyekezett tárgyilagosan és Higgadtan írni még a legkeményebb IujcTa József DÉLMAGYAkóivSZAG VASÁRNAP. 1911. ÁPRILIS 13. ® 17 üldöztetés óráiban is és éppen a leveleknek e hangja miatt is külön helyet foglalnak el ezek az „Erdélyi levelek" és jelentőségük éppen ezért áth'atóbbak. Hegedűs igyekezett főleg meg fám adhat a tlan adatokkal, számokkal és tényekkel dolgozni és adatait túlnyomóan éppen az erdélyi románok életéből vette, szembe állítva velük a magyar kisebbségi sors szomorú és drámai párhuzamait. Alig van alaposabb ismerője a kisebbségi sorsnak ás történelemnek', jogrendszernek, mint Hegedűs Nándor szinte erre a kérdésre állította be legutóbbi kétévtizedes egész közírói munkásságát. Ma pedig a világos rámutatással szólnak sm Erdélyi levelek a magyar, nyilvánossághoz, a közelmúlt Karcait tárják fel, tanulságul és emlékeztetőül. Ezért Végveit nem Hiábavaló munkát Hegedűs Nándor, a történelmi szerepet vállaló közíró, Hogy most a felszabadulás után kötetbe foglalta a rabság évei alatt készült Erdélyi leveleket. Drámai erejű olvasmány ez a másfélszáz öldal, amelynek lapjairól a magyar kisebbségi élet sorsa dübörög. Ezekből az oldalakból kibontakozik" néhány olyan fejezet es n'éh'ány olyan arcél, amelyet Csak az ismerhet, aki akk'ör, Húsz év alatt ismerte az erdélyi bilincset. Ilyen füstös bierná ban. komor feketében tartott, portrét fest Hegedűs Nándor a ,.Legyen igazság" című Cikkében Ghibu tanárról, a román anfizeriziós liga erdélyi alelnökéről, a Cuza—Goga párt vezetőjéről, erről a mániákus emberről, aki „mint a perzselő szélvész szabadon és akadálytalanul seperhetett. Végig Erdélyben, Högy nyomában magyar kultúrintézményekből Csak üszkös romok maradjanak." Ez a mániákus ember élete céljául azt tűzte ki, bogy a magyar egyházi alkotásokat megsemmisítse, az erdélyi magyarság nemzeti intézményeit gyengítse és mindenféle kulturális tevékenységét lehetetlenné tegyem. És ez a professzor 99 'és fél Hónap hadbírósági Ítéletet szabatott ki azokra a magyar újságírókra, akik kí merték állni a mánia megszállottja elé. „A'z isteni ko1dús"-Kan komor színekben írt arról HiHarfüredi találkozóról, amely Soha sem valósulhatott meg. amikor magyar írókat Hívtak meg Erdélybe. Hogy leüljenek romén írókkal a zöld asztalKöz, de Bukarest még erre som adott engedélyt. Hegedűs párhuzamot von Rabi!* Mihály magyar író és Pavelesőu Cíeinat román író között, az első 1935-ben nem juthatott el Marosvásárhelyre, míg az utóbbi 1911hen Bukarestből Aradra látogatott és sok más román íróval együtt tartott előadásokat. „Név és lélek" Címen például a nevek boncolgatásának mániáját világítja meg Hegedűs, amelylyel mindent át akartak festeni a románok engesztb'efetlenül románra és elkeserítették a kisebbségek életét- Pompás írói és közírói művészettel rajzol politikai portrét „Az alvintx jegyI

zörőV, abból az alkalomból. Hogy ltfaniu Gyula 1936-Han abban az ATvincKan beszélt a „magyar elnyomásról," aHol harminc év előtt, ap nlvinci román nemzetiségű magyar 'jegyző közreműködésével — magyar országgyűlési képviselővé választották Maniut, az ismeretlen román ügyvédet, későbbi Nagyrománia miniszterelnökéi Drámai sorok szólnak arról a nagyromán törekvésről, amikor kiadták a parancsot, Hogy mindenki választhat magának nemzetiségei. aki edáíg magyar vófí . .. Először elkezdték a visszazsidósítással, majd következeti a visszanimetesités, a visszarománositás. a visszaörményesités és a vísszaCseHesités, — ez völt az a nagy román nemzeti reneszánsz, nmelvnek nevében zsidót, németet, románt, örÖrömet szerez gyermekeinek egy ízléses, szép húsvéti locsolófignrával. Pazar választék, olcsó árak. Tekintse meg kirakatainkat. VÉNUSZ DROGÉRIA, Mikszáth Kálmánutca *5 szám. 1 ményt, tótot elakarták szakítani a magyarság fájáról, ahová évszázadokon keresztül odatapadt. Vég nélkül sorolhatnánk ezeket a rámutató, idéző és felidéző leveleket, amelyek villogó nagy erővel szólaltak a bujdosó útakból a magyarsághoz és amelyekben egy széles tudású, pompás erejű magyar közíró Erdóly Hangját, jaját, énekét, éjszakáját szólaltatta meg páratlan írói tervvel és világos látással. „Egykor és most" címen egy Himnusz-per tanulságait vonta le abból az aktualitásból, Hogy 1938-ban a kolozsvári hadbíróság elé állítottak egy hetven éves öreg urat, Vaiszlovicb Emil váradi szállodatnlajdönost azzal a váddal terhelten, Hogy a román királyhimnusz előadása alatt tiszteletlenni, tüntetőleg viselkedett a váradi színházban, tüntetőleg hátrább húzódott páholyában. Ezzel a porrel kapcsolatban Hegedűs feleleveníti a „Románul" című lap 1913-beli cikkét, amelyben dicsőítette azokat a román kispapokat, akik nem voltak hajlandók felállani a magyar Himnusz éneklésekor ... A román hadbíró kérdezte Vaiszlovichot: „Hol született!" „Nagyváradon" — hangzott a válasz. , Talán Oradeán!" — válaszolta a katonai bíró. ..Nem kérem': Nagyváradon születtem." Ezért a feleletért a hetven éves váradi szállodatulajdonos harmincnapi fegyelmi elzárásban részesült, amit nyomban le kellett iilnie „Szeretnők, ha ezek a sorok valahogy eljuthatnának a kolozsvári hadbíróság elé — írja cikkében Hegedűs. — Talán a mnlt adatainak feltárása meggyőzi a hadbírókat arról, hogy Vaiszlovicb" nyakas magyar ember, aminthogy az is, de bűnös nem lehet". Hegedűs Nándor „Erdélyi levelei" nagyszerű erővel szólnak figyelmeztetőül és tanulságul a magyarság számára, — úgy érezzük, Hogy ez a kiváló erdélyi magyar közíró hivatást vállalt, amikor ezeket a leveleket megírta és feladatot teljesített, amikor möst külön kötetben összefoglalt" fv.) |A n gőr a g yapjiu| az Arkormánvbiztosság által megállapított RS legmagasabb árakon előnyős osztályozással készpénzért vásárol vagy angorafonalra átcserél gróf Károlyi Józsefné gépüzemű fonodája, az »ANGORATEX« t'SI^Ítt BUDAPEST, IX.. Vaskapu-utca 33. Bútorai szaiiuasat nyitóit vagy fedett butorszállitó kocsikban helyben és vidékre felelősség - mellett vállalja FODOR ÖDÖN ÉS TÁRSA nemzetközi szállítók FEKETESAS-U. 17. TELEFON: 11-21 Keli iRTtlfO V-tftr 118 Gyors munka. Olcsó árak. Nemzeti Takarékosság és Unió tag.