Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-13 / 84. szám

awST i .asw® Hatvan év ügyvédsége, munkája és szegedi élete Dr. Ujj József emlékezése egy nyugalmas kor embereiről, ügyvédi pályájáról és történeterői >A szegedi ügyvédi kamara 60 éves ügyvédi működése al­kalmából tiszteletbeli elnökévé választotta dr. Ujj Józsefet.* Hatvan év munkája az ügyvédi irodában , .» Az ember szinte elámul e számra, hosszan ntána­néz ennek a ritka és rendkívüli jubileumnak, — félszázadnál több, hat évtized aktivitása és munkája dicső korunkban, amikor olykor pilla­natokig tart az emberi élet és nem vagyunk hoz­zászokva évtizedekhez, emberöltőkhöz, hatvan éves csüggedetien munkához, amikor robogó és kirobbanó, ellobbanó dinamizmus diktálja a zu­hanó életet —, ez valóban több, mint jubileum, ez már rendkivüli jelenség korunkban. Meg aell állni e kivételes küszöbnél és mindnyájunk rend­kivüli ünnepénél, az éaiberi élet és fáradhatatlan munka dicsőségénél, — itt valami történt, amit nem pótol zuhogás és rohanás, egy kivételes élet jelensége néz vissza arra a kevéshbé ügető, kevésbbé dörömbölő, de mindenesetre munkálko­dó és eredményekkel teljes korra, amelynek meg­vannak a csodái: 60 év a munkaasztalnál és 60 érv eredményei a hivatásban, a társadalomban és a közéletben. Ezt az oly ritka jelenséget — dc nemcsak ezt — tüntette ki a kamara most a kartársak egy­hangú szeretetével, tiszteletével és bizalmával akkor, amikor dr. Ujj Józsefet — a gyakorló ügyvéd mintaképét — az egyik legelőkelőbb auto­nóm testület tiszteletbeli elnökévé avatta. De a 60 év tevékeny emberj munkájának koruoxban oly ritka jelenségén tu] az emberi értéknek, igyéni kiválóságnak, megkülönböztetett tevékeny­ségnek — magának Ujj Józsefnek is szólt ez a kivételes kitüntetés. Alakja mcgtcstcsit és visszavétit egy kort, amelyben ériéke volt az egyénnek és megbecsü­lése a folyamatos munkának, amely lehetővé tette az Ujj Józsefek hatvanévét, fáradhatatlan, ma is egészséges, friss és derűs lényét. Erre a kor­ra és erre a nagy félszázadra tekintünk visz­sza, amikor a szegedi ügyvédség ünnepe alkal­mával szemben ülünk a legrégibb —, de minden­esetre nem a legöregebb — szegedi gyakorló ügy­véddel, aki ma is derűs, fiatalos tekintettel néz előre és akinek finom, a szó nemes értelmében uri lénye sok mindent megidéz és megmagyaráz. Az öreg Íróasztalnál ül élénk fénylő szemével, amely előtt lepergett munkában és Írások között hat évtized tevékenysége. Már az ajtó előtt megálltunk egy percre, a csöngetésnél. Az ajtón egy ma már oly ritkán látható kovácsolt és nem hivalkodó vastábla látszik, nem harsány fehér és kiáltó zománc, nem a divatos, modern cégtábla, hanem inkább valami előkelő és tartózkodó ab­ból az elmúlt világból, amelyről most éppen be­szélgetni fogunk. És a tábla szövege maga is erre az időre int, rajta' az elmúlt és szokatlan, disz­kréten magyarázó megjelölésével: ikőz- és váltó ügyvéd*... Igen 1881-ben, amikor dr. Ujj József megkezd­te ügyvédi gyakorlatát még igy jelölték a Jog tudóját és nem oly egyszerűen és »dinamikusam, mint ma, egyszóval: ügyvédi 1881-ben a táblák, a szövegek, az emberek stilusa is mas volt. 60 év előtt... Kossuth Lajos még a magyarok szi­vében forrott, a vasút éppen csak elindult, vil­lanyvilágításról még szó sem volt, Edison nevét senki sem ismerte Európában, a forradalmak kora éppen bogy elmúlt, tiz ówcl előbb fejezte be III. Napoleon dicsőségét Sedan, az utcákon omnibusz baktatolt, béke volt és egy negyven éves épitő kornak pompás alkotó prelndiuma akkor hangzott el . . . Mi minden történt azóta... a visszanéző szédül belé és majdnem fél idézni a multat és auii közben volt. Mi minden történt 60 év alatt, mialatt az ügyvéd Íróasztalánál mü­ködött, a jogászi világban éppen ugy, mint a tör­ténelmi életben és az emberi sorsban, Mérföldek 1881-től üjj József szelid, csöndes szavai emlékeznek néhány villanásban ezekre a mesebeli mérföl­dek rei — Amikor rnegkedztem ügyvédi pályámat — mondja — fényes, tisztelt és általánosan becsült volt az ügyvédi pálya, — 32-en vol­tunk összesen Szegeden ... Abban az időben Rósa Izsó volt a szegedi ügyvédség cs a köz­élet egyik központja, aki nem csak elnöke volt a szegedi kamarának, de a királyi bíró­sági tanácsosi méltóságot is betöltölte- El sem tudjuk ma képzelni, mit jelenteit akkor ö a szegedi életben, középpont és hatalom Tolt, az ő ajánlatától függött az is, hogy kinek Julott a rekonstrukciós kölcsönből, rinszen akkor csak néhány év mult el a nagy szegedi árviz után... Nála kezdtem a mesterséget, jelöltje voltain, miután egyévet előbb Budapest egyik legelőkelőbb irodájában, Emmer Kornélnál töltöttem. Ugy terveztem, hogy Pestem ma­radok, amikor anyám hazahívott és az ő sza­vára vissza kellett jönnöm. Abban az időben még nem volt szóbeliség a bíróságoknál, min­dent írásban kellett ellátni az ügyvédnek... Ujj József most még régibb időkre emlé­kezik, majd hetven évre. A piaristák gimná­ziumában érettségizett, Magyar Gábor volt az igazgató. — Tulajdonkénen mérnöki pályára ké­szültem, a konzuli akadémiára jártam és — ügyvéd lettem... Sohasem voltam művésze a szónoklatnak, Magyar Gábor olvasott akkor egy hiradást. amely szerint a bécsi keleti aka­démia kitűnően érettségizett fiatalembereket kereselL Szólt apámnak és beajánlott Bécsbe. Elutaztam, 16 mágnás, grófi ifjú között kel­lelt vizsgáznom franciából, németből. latinból, osztrák történetből, a vizsga sikerült, felvet­tek. bennlakó lettem. Igen ám, de az 'évi díj 5000 forintba került volna legalább is az első évben és ennyit nem tudtam otthonról kap­ni. Hazajöttem, a műegyetemre már nem me­hettem, igy léptem a jogászi pályára... És itt is maradtam 60 cvé... Élet a békés Szegeden — Rövid idő alatt — folytatja kissé elér­zékenyült emlékezéssel sikerült irodát te­remtenem. Bizony nehéz küzdelmet kellett vivnt, hiszen Rósa Izsó, Szivessy László és Polgár Sándor voltak a »koákurren­sek*... Sokszor viaskodtunk a jogászi talár­ban, de mindvégig meghitt jóbarátságfcan voltunk, sohasem ellenségeskedtünk, gyűlöl­ködtünk egymásra... Rövidesen kibontako­zott az akkori fényes ügyvédkedés. jövedelme­ző is volt és megbecsült. Hamarosan sok elő­kelő-cég képviselője lettem, — immáron 65 eve vagyok a Wagner-cég és az Első Magyar Biztosító ügyvédje... — De nemcsak az ügyvédi pálya, hanem a társadalmi élet is kedves és meghitt volt akkor Szegeden, ma már erről alig lehet fo­galma a mai embereknek... Gyönyörű uri levegőjű élet alakult ki az újjáéledt városban, szép élet volt a kaszinóban is, megtisz­teltetés volt valaki számára, aki tagja lehe­tett ennek a körnek. — Alig hároméves ügyvédkedés után Rósa Izsó már ügvészi teendőkkel is megbízott, nemsokára választmányi tagja lettem a ka­marának, később alelnök addig, amíg kine­veztek a koria ügyvédi tanácsának tagjává, elsőnek Szegedről. Ezt a tisztséget 9 év előttlg mindig megtartottam. Bizony akkor nem volt törtetés az ügyvédi pályán, mindnyájan ba­rátok voltunk, egvmást megértve és becsülve dolgoztunk egymás mellett K-ttlav Albert a szpeed? krt7#efben — A közéletben is megtiszteltetés volt munkálkodni. 1889-ben már tagja lettem a törvényhatóságnak és egészen 11 év előtti? megtartottam ezt a mandátumot, amikor S z a 1 a v József javára önként visszavonul­tam. Sokáig igen kellemes volt a szegedi köz­élet, egymást az ellenfelek is megbecsüllek, nem hadakoztunk egymás háta mögött. Szin­te csak szegedi emberek voltak a közélelj vezetők, akik barátok cs bajtársak voltak a köz szolgálatában éppen ugy, mint a magán­életben. — A szegediek között csak Kállay Al­bert volt ridegen*, a nagvszerü főispán, aki­vel haláláig a legszorosabb őszinte barátságot tartottam. Eltávozása sokáig nagvon fájdal­masan. közelről érintett. A barátság jogán ne­kem kellett rendezni hagyatékát is. De sok szép. finom levegőiü bridsenartit játszottunk cgvütt. persze akkor niég nem volt divat ez a szén és szellemes játok... A kaszinónak bosz­szabb ideig titkára, maid üsreésze voltam részt vettem az énülrt felén}létében is a facok 100 forintos kötelezvényére építettük fel a szép kaszinói énüMet. Abban az időben, amikor Lázár György volt a polgármester és PletMseü MetMzct JL l. Szegedi fiékfa Safáíszékház Széchenyl-1.3 lilifn 25-08, 28-91 Kölcsönöket folyósít házra földre Betéteket előnyösen gyümölcsöztet Foglalkozik a bank és ta­karékpénztár minden üz­letágával és előzékenyen áll ügyfelei rendelkezésére Stelzl az üzletvezetőhelyettes... Egy rüen nem lehet összehasonlítani az akkori és, a mai életet,.. Választások, képviselők... Politikáról beszélgetünk ezután. Az ügy­védtársadalom egyik vezetője természetszerű­en igen fontos szerepben tevékenykedeti • szélesebb közéletben is. — Hosszabb ideig pártelnök voltam » akkori szabadelvű pártban — mondja . —, együtt dolgoztunk Wimmer Fülöppel, mid Fülöppel, mid renccel. Á legizgalmasabb választas akkor ját­szódott le Szegeden, mikor az országban meg­bukott Tisza Kálmán pártja. Mi akkor itt Szegeden győztünk igen izgalmas küzde­lemben, ha jól emlékezem 6—6 szavatoltal éx a kormánypárti Tallián Bélát választottuk meg Bánffy ellen. Nagyon erős volt akkor az ellenzék, kiváló pártvezetői voltak, Balas­sa Ármin elragadó szónok, Végmarm pompás pártember, igen erősen dolgoztak, mégis si­került nekünk néhány szótöbbségre szert ten­ni... Szép, izgalmas választás volt... és n legizgalmasabb harcok közepette is megma­radtunk barátoknak továbbra is. A mi pár­tunkban volt akkor Rósa Izsó és B a c k Ber­nát is tevékenyen dolgozott velünk. — Egy alkalommal érdekes választásban vettem feszt Dorozsmún. Báró Lévay József apja ióbarátom volt. mindenáron mandátu­mot akart szerezni fiának és én nem térhet­tem ki a munkától. Nagyon dolgoztunk a Jernevekkel, Benkével és csak ugy buktunk meg, hogy — egvesek becsaptak bejinünkeL Vagy százezer forintot vittek akkor el, 8—9 szóval kisebbségben maradtunk... Nagyon fájt ez a bukás báró Lévavnak. de nem tehet­tünk mást... Velünk szemben Enyedy Lu­kács győzött, az öreg Zsótér veje volt. aki éppen mert a legjobb viszonyban voltam, zo­kon vette, hogy veje ellen dolgoztam. De az­tán a választás után megint jóra fordult min­den. nem tartottunk haragot. Igy folyt akkor a közélet, dolgoztunk, kitartottunk elveink mellett, győztünk, máskor vesztettünk, de so­hasem voltunk egymásnak ellenségei... Szép baráti világ volt... nem is hiszik a mai fia­talok. el sem tud iák képzelni az akkori éle­tet. levegőt, embereket... A csöndes szavak után megáll a 85 eves Ujj József, visszajár tán azokba a régi szegedi na­pokba. Megidéztük hatvan év múltját és emlékét Már állunk az öreg munkaasztal előtt ott mondja kissé szemérmesen félrefordulva a 66 éra ügyvédeskedő dr. Ujj József: "" — Hatvan éve vagyok ügyvéd és ma is foly­tatom ezt a mesterséget jó kedvvel, bár kissé utánagondolva, hogy még most sem mehetek nyu­galomba... Muszáj még továbbdolgozni... Be most már igy Is akarok meghalni, mint gyakorié ügyvéd... Egy elérzékenyült, halk hölgy simogatta meg a vállát, szemét megcsillogtatja a szeretet fa jóság, az együtt töltött hosszú harmonikus, Idei­tisan boldog élet meleg könyfátyola. _ Nélküle nem lehetett volna munkáSaa törte­in ezt a hatvaii esztendőt, _ mondja Itt! és gyengéden szárítja fel a halk hölgy szereteté­nek meleg könnyeit - - • W*r György

Next

/
Thumbnails
Contents