Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

Edén ts Dili Afhfribea Athén, március Sí. A Reuter-iroda jelenti: i tábornok, az angol vezérkar főnöke Athénbe A görög kormány hétfőn hivatalosan közölte, I érkezett, hogy folytassa tanácskozási a gö­hogy Ede n angol külügyminiszter és Dili I rög kormánnyal. (MTI) Vlres ütközet Kerentöl keletre Olasz jelentés a földközi fengerl nocjn csatáról Valahol Olaszországban, március 31 Az olasz főhadiszállás jelenti: — rA göfög harctéren helyi jellegű támadá­sokat vertünk vissza. — Északafrikában az olasz és német repü­lőgépek ellenséges gépesített és tüzérségi osz­tagokat támadtak meg. Ellenséges repülőgé­pek támadást hajtottak végre Tripolisz ellen, jelentékenyebb károkat azonban nem okoztak. — Keletafrikában csapataink Kerentöl keletre véres csatában vannak, amelynek során az ellenségnek súlyos veszte­ségeket okoznak. Az olasz veszteségek is jelen­tékenyek. Hősi halált hált Borghesi ezredes, miközben rohamra vezette a szavoyai gránáto­sokat, ezredének vitéz katonáit. — Légiharcok során vadászrepülőink lelőt­tek egy ellenséges repülőgépet. Az ellenség légitámadásokat intézett Asma­Rónriá, mársíue 31. X Stefani-iroda jelenti: Maeuoka japán külügyminiszter hétfőn este 7 árakor Rómába érkezett. A pályaudvart ja­pán, német és Olasz nemzetiszínű zászlókkal díszítették. 'Amikor a japán külügyminiszter kiszállt a vonatból, Cianö gróf olasz külügy­miniszter Üdvözölte a fasiszta kormány részé­ről Is hosszasan kezetszorított a japán ven­déggel. 2 japán miniszter, kifejezést adott élénk megelégedésének, hogy Rómában tartóz­kodhat. Közvetlenül ezután megtörténtek a Kemnfatkoiások. 'A bemutatkozások után a ja­pán külügyminiszter ellépett a díszszázad előtt, miközben a japán és olasz nemzeti him­nuszokat játszották. ra étlen. A polgári lakóházakon kívül mintegy tízfőnyi a halottak és sebesültek száma — A március 29-re virradó éjjel a Földközi-tenger középső részén le­zajlott csata folyamán három kö­zepes tonnatartalmú cirkálót és két torpedórombolót vesztettünk. A legénység tagjai közül sokat sikerült meg­menteni. Az ellenségnek okozott veszteség még nem nyert pontos megállapítást, de bizonyára igen súlyos. Egy nagy angol cirkáló egyik leg­nehezebb ágyunk telitáláláta követ­keztében elsüllyedt. Két másik ha­jóegységet is súlyos táláltatok értek> Egyik tengeralattjárónk az Atlanti-Oeeánbti elsüllyesztett egy közepes tonnatartalmú ellen séges hajói (MTI) Maeuoka japán külügyminiszter röviddel Rómába érkezése után fogadta az olasz és kül­földi sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy mennyire fontosnak tartja különösen a mos­tani pillavatbaH a szövetségesek vezetőinek személyes érintkezését, mert ezek az érintke­zések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elejét ve­gyék a népek érdekére igen káros félreértések­nek• Utazásának másik célja — mondotta —, hogy megismerj® a két nagy ország népét ie. — Rendkívül meghatott az a lelkes fogad­tatás, amelyben Berlinben és Rómában része­sültem és amelyet útam egyik megjutalmazá­sának tekintek, — mondotta a külügyminisz­ter. (MTI) vetetik a radikális és gyors változást az IfiSt minden területén. Követelik, hogy az élet delét már elért, kiforrott élettapasztalata őrhelyen ál­lók vonuljanak félre és adják át helyüket a fia­taloknak, a hangoskodóknak, hogy igy az ő kí­vánságaiknak megfelelően a kor áramlatait kö­vetve az őrségváltás megtörténjék. Nincs előttük semmi szent, csak a saját érvényesülésük. Nincs türelmük arra, hogy kivárják az élet természetes fejlődését. Pedig forrongó időkben a szélsőséges jelszavak szörnyű rombolást idézhetnek elő, ha kellő megfontoltság és mérséklet nem tudja ntju­kat állni. Bölcs mérséklet és kellő körültekintés kell minden reform végrehajtásához. Ha életta­pasztalatokban megedzett. vezetésre hivatott egyé­neket mindenáron félretoljuk az őrségváltás cí­mén, akkor ennek árát a nemzet keservesen fi­zetheti meg. A mai időkben jobban, szinte prepo­tens módon akarnak érvényesülni a tőrtetők, a ka­paszkodók, akik jól megszervezve minden tekin­télyi lejáratni igyekeznek, útját akarják állni mindenkinek, aki nem üvölt az ő jól megszerve­zett kórusaikkal, M erdeiül szellem ne*n ismer „Korszellemei" A »korszellem« fejtegetésére tért ezután át dr. Széli Gyula kamarai elnök. — Ez a korszellem, ez a Csonkamagyarorszá­gon kifejlődött »valami« — mondotta —, hála Is­tennek ismeretlen a hosszas román megszállás alól felszabadult erdélyiek előtt. Ott még a közös veszedelem által évszázadokon keresztül összeko­vácsolt lelkek, az egymás megbecsülése, egymás segítése és a magasabb közérdek álláspontján vannak, ott minden értéket, mindent, ami magyar, megbecsülnek, szerzett érdemeket harsogó kóru­sokkal nem hurrogtafnak le és nem üvöltenek sza­valókórusokban a mások életén át szerzett érde­meinek és megbecsülésének semmivététele végett. — Ennek a józan, századokon át kitermelt er­délyi szellemnek tüntető kifejezést adtak az er­délyiek legutóbb is akkor, amikor az anyaország egyik hazafias eélu egyesületének közgyűléséről egyszerűen kivonultak, mert az ő leiküktől ide­gen és szivük szerint megvetett tekintélyrombo­lást üvöltő kórusokat szervezetten voltak kény­telenek tapasztalni. A társadalomnak és a ma­gyar nemzeti egységnek veszedelmes megbontásá­ra, a nemzeti emelkedés elgáncsolására vezet az, há a nemzedékek őrségváltása egyedül a »diní­mizmns* fenyegető felszavával akar érvényesülni, nem pedig a dolgok természetes rendje szerint és ha csupán nyers erővel, nem pedig lehiggadt élet­bölcsesség gyakorlati tapasztalataival és a tehet­ségek kihasználásával és kinek-kinek a maga he­lyére való odaállitásával történik a kor-reformok térhódítása. — Mindenki a maga helyén végezze a kötele®" ségét _ fejezte be mélyen szántó gondolatokkal telt beszédét Széli Gyula. _ A józan belátás, * kellő megfontoltság legyen az nr e hazában, hogy a megérdemelt boldogulást és a szebb jövendőt megérhessük. 456 üöuwéd mühödllt a szened! Kerflie'hen A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó után a mult évi számadásokat vizsgálták felül, majd a tagdijak megállapítása, a kivetések elleni fel­leni fellebbezések elbírálása következett Ezután dr. Kersch Ferenc kamarai titkár terjesztette elő az ügyvédi kamara elmúlt évi működéséről szóló jelentést A gondos és minden problémára kiterjedő jelentés felsorolja azokat az okokat^ amelyek miatt csökkent az ügyvédi kereseti lehe­tőség. Az ügyvédi kar régi életnívójának vissza­állításához múlhatatlanul szükségesek azoknak « kéréseknek teljesítése, amelyeknek hiányát min­den más problémától eltekintve súlyosan megérzi | az ügyvédi társadalom. Feltótlenül szükséges a zugirászat megszüntetése, a községi jegyzők ma­gánmunkálatainak megszüntetése, a kötelező ügy­védi képviseletnek a telekkönyvi és cégbírósági ügyekben való kiterjesztése, az okirati kényszer intézményesítése, valamint nemcsak a vidéki ügy­védtársadalom, hanem az országos érdek miatt i» a központi igazgatás decentralizálása. Beszámol azután a titkári jelentés arról, hogy a mult évi 462 ügyvéddel szemben az ifjén elhalá­lozás, önkéntes lemondás és munkaképtelenség folytán 456 ügyvéd működik a szegedi kerületben; Szegeden 130 ügvvéd működik. Ezután különféle kisebb ügyek, majd az indít­ványok létárgyalására került sor. Végül pedig a közgvfilés meleg ünneplésben emlékezett meg dr. Ujj .Tózsef 60 éves ügyvédi működéséről s ebből az alkalomból a kamara tiszteletbeli elnökévi vá­lasztotta az ügvvédi társadalom doyenjét. Hasonló meleg ünneplésben részesítették dr. Barta De­zső t| dr. Sehwarcz Jenő ügyvédeket, negyven éve működnek az ügyvédi pályán Dr. Széli üQDla flguvcdi kamarai clnOk nagg beszéde a maguarsdgrOl, a hangos népvezérehrOl, a lelszavaK rombolásá­ról, az erdélQl szellemről és a lozon belátásról A Kamara vasárnapi KOzanaiese tiszteletben einOKKe választotta a 60 eve aanvea dr. U|| jozseiei magyar nemzet mint a védőbástyagondolat őri­állója és hitvallója vérzett el az élet kapujában?* esüK bnmagonttban buumuim — Csak saját magunkban, saját erőnkben bi®. hatunk _ folytatta beszéde további során dr. Széli Gyula elnök. — Saját nemzeti összetarto­zásunkban és egymás megértésében rakhatjuk le a jövőnk alapjait. Ne legyünk idegen eszmék és tőlünk idegen világnézetek rabszolgái, ne legyünk szolgai utánzói más idegen nemzeteknek, idegen világnézeteknek és idegen eszméknek. Kölcsey Ferenc art irta az idegen eszmék rabjairól: »Sok ember olyan, mint a kaméleon, tetszés szerict változtatja szinét. És olyan, mint a vitorla: egy­magában mozdulatlanul áll, de minden szélnen enged és annak változásaként változtatja meg a maga irányát most észak, majd dél felé.* Ne en­gedjük — folytatta Széli Gyula —, hogy minden idegen szél belekapaszkodhassék a magyar nem­zet vitorlájába, mert könnyen szirthez vághatja majd nemzetünk hajóját. (A Délmagyarország munkatársától) A sze­gedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt tartotta rendkívül népes évi közgyűlését, amelyet dr. Széli Gyula kamarai elnök nyitott meg. Nagy­szabású, magasszinvonalu beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: — Olyan forgatagos időket élünk, hogy nem csoda, ha elveszítjük tájékozó képességünket nem­zetközi vonatkozásban. A forgatagban mi, kicsiny Magyarország itt állottunk aggódva, hogy mi lesz az enrópai kulturával? S éhben az aggódásban benne volt a jövőnk féltése is és benne volt az, hogy nem bízhatunk má.shan, csak az isteni örök igazságban. iVázolta ezután a most folyó világnézeti harc megindulásának lelki rugóit. Lelki forradalmak hullámzanajc, véres küzdelmekben csapnak össze « külön világnézet képviselői. Ebben a harcban eddig bennünket megmentett az isteni gondviselés a háborútól, de mi is érezzük a háború hatásait. Af elmúlt 22 év alatt Magyarország a megpró­báltatás magasiskoláját szenvedte végig. A belső karcokban önmagunk mondtuk ki önmaguk felett «Z ítéletet, hogy nem voltunk elég érettek a nem­veti nagyságra, mert végeszakadatlan közjogi és világnézeti harcokat vívtunk egymás ellen. Csak asm ismertük fel a rendeltetésünket Ugyanakkor, amikor a nagy nyugati nemzetek felismerték. Micbelet, a hires francia történetíró teszi fel a kérdést helyettünk: »Mikor fogja már egyszer a világ Magyarországgal szemben leróni a háláját azokért a heroikus áldozatokért, amelyekben a A Hantos o£pvez€reK — Óvakodnunk kell a nagyon hango9 népvezé­rektől _ mondotta elnöki megnyitója további so­rán Széli Gyula —, akik rátermettség, tudás és elhivatottság nélkül jelszavak és erőszak utján akarnak vezérek lenni. Ezek csak hangos, üres jelszavakat tudnak produkálni. Türelmetlenül kő­Macooha Rómában

Next

/
Thumbnails
Contents